Reformátusok Lapja, 1962 (62. évfolyam, 1-10. szám)
1962-10-01 / 8. szám
22 REFORMÁTUSOK LAPJA órákon is részt vett az egész csoport. — Johnstown, Pa. (Ev. & Ref.) Lelkész: Galántay Jenő. 2 hét, 21 gyermek, 2 tanító. Igazgató: Nt. Galántay Jenőné. A külön magyar órákon is részt vett az egész csoport. — Bethlehem, Pa. (Ev. & Ref.) Lelkész: Dr. Nyáry Miklós. 2 hét, 6 gyermek. Igazgató-tanitó: a pásztor. Nyaranként a szülők és gyermekek szavaznak, hogy milyen nyelvet akarnak tanulni. 1958-59-ben a magyart, 1960-ban a németet, azóta a latint választották, mintegy felkészülésül a High School-ba. — McKeesport, Pa. (Független.) Lelkész: Nagy Lajos. 2 hét, 80 gyermek, 8 tanító. Igazgató: a pásztor. A külön magyar órákon 10-en vettek részt. — Leechburg, Pa. (Ev. & Ref.) Lelkész: Farkas Sándor. 2 hét, 36 gyermek, 8 tani tó. Igazgató: a pásztor. Kizárólag magyar iskola volt az egész csoport számára. Mind a 36 gyermek előzőleg már részt vett egy angol nyelvű, szintén 2 hetes vallásos nyári iskolában is. — Pittsburgh, Pa. (Ev. & Ref.) Lelkész: Babos Sándor. 10 nap, 22 gyermek, 3 tanító. Igazgató: a pásztor. Nem volt magyar tanítás. — Brownsville, Pa. (Presb.) Lelkész: Bodnár Viktor. 10 nap, 40 gyermek, 6 tanító: Igazgató: a pásztor. Nem volt magyar tanítás. — Roebling, N. J. (Független.) Lelkész: Dr. Komjáthy Aladár. 2 hét, 41 gyermek, 8 tanító. Igazgató: a pásztor. Magyar énekekre az egész csoportot tanították, de magyar óra más tárgyakból nem volt. Két egyházról külön kívánok említést tenni a magyar nyelvű tanítással kapcsolatban. Egyiknél sem volt az idén Nyári Iskola, ellenben évközben folytatólagosan tanítják magyarul az önkéntes jelentkezőket. A Clevelandi West Side-i Egyház (Ev. & Ref.; lelkész: Daróczy Mátyás) rendszeresen működő magyarnyelvű vasárnapi iskolai osztályának 25-30 hallgatója van hetenként. Tananyag: bibliai lecke, zsoltárok, vallásos versek, imák. A passaici egyház (Ev. & Ref.; lelkész: Bertalan Imre) pedig állandó szombati Magyar Iskolát tart fenn, ahol kidolgozott tanrenddel oktatják a jelentkező gyermekeket az egész iskolai-esztendő folyamán. Hálás köszönetemet fejezem ki úgy a magam, mint a Reformátusok Lapja nevében a fenti beszámoló során említett 19 lelkipásztornak, amiért körlevelemre válaszoltak. Az ő szives közreműködésük tette lehetővé számomra ennek a közérdekű kimutatásnak az összeállítását. Köszönetét mondok továbbá Makár János, Dávid János, Marsalkó József, Bodor Dániel (Nt. Kovács István helyett), Jalsoviczky Sándor, Vitéz Ferenc, Borsay László, Nagy András, Kovács Imre, Molnár Ágoston (Dr. Böszörményi István helyett) és Bogár Károly Nagy tiszteletű Uraknak, akik annak ellenére, hogy nem volt nyári iskola az idén egyházuknál, válaszoltak és ezáltal tárgyilagosabb, őszintébb és tanulságosabb képet nyerhettünk a valóságról. Igaz, hogy 47 körlevélre nem érkezett válasz, a 33 gyülekezetei képviselő 32 lelkipásztornak a jelen kimutatással kapcsolatban megnyilvánult megértő kooperációja igy is, sőt annál inkább, bizonyságul szolgál arra, hogy a magyarság-mentő munkák iránti közösségi érzés még ma is és megosztottságunkból származó körülményeink ellenére is élő és ható erő sokakban közöttünk. Péter Erzsébet "Sok ember nyomorúságának nem vetett véget az, hogy gazdagságot szerzett, hanem csak másfajtájura változtatta azt." — Epicurus. EURÓPA CSENDES, ÚJRA CSENDES PETŐFI SÁNDOR VERSE Európa csendes, újra csendes, Elzugíak forradalmai . . . Szégyen reá! lecsendesült és Szabadságát nem vívta ki. Magára hagyták, egy magára A gyáva népek a magyart; Lánc csörg minden kézen, csupán a Magyar kezében cseng a kard. De hát kétségbe kell-e esnünk. Hát busuljunk-e e miatt? Ellenkezőleg, óh, hon, inkább Ez légyen, ami lelkei ad. Emelje ez föl lelkeinket. Hogy mi vagyunk a lámpafény. Mely amidőn a többi alszik. Ég a sötétség éjjelén. Ha a mi fényünk nem lobogna A véghetetlen éjen át. Azt gondolhatnák fönn az égben. Hogy elenyészett a világ. Tekints reánk, tekints, szabadság. Ismerd meg mostan népedet: Midőn más könnyet sem mer adni. Mi vérrel áldozunk neked. Vagy kell-e még több, hogy áldásod Nem érdemetlen szálljon ránk? E hűtlen korban mi utolsó Egyetlen híveid valánk! SZÉPNAGYANYÁM IRTA: MÁTYÁS FERENC Pusztateiői Lovass Johanna szépnagyanyámra vigyázz kuntemető, s vidd tovább, rohanva emlékeim, s ami gyász. Gyermekkoromban te mondtál mesét, feszülten várt a család: — ott szaladtak a császáriak szét, hol a honvédszobor állt. Gesztenyegyertyák fehér lángjánál ömlött ki a Tápió, midőn tizenhatéves lány voltál s vitte a vért a folyó. Csodádat néztük; — bejött Görgey átlőtt karjával közénk. Beteg kis hazám, vérző sebeid ajkán mihozzánk beszélt. Hogy kötözgetted minden vitézed, aki győzött a csatán. Pepólyáltad mind azt, aki vérzett. Világost is, — nagyanyám.