Reformátusok Lapja, 1962 (62. évfolyam, 1-10. szám)

1962-10-01 / 8. szám

REFORMÁTUSOK LAPJA 11 A történelmi kálvínizmus nyom­dokain: református gyülekezeti épités szolgálatában Reformáció “Az Egyház Reformálásnak Szükségessége” cimü rövid értekezését Kálvin János 1544-ben irta. Luther Márton 95 tételét, melyet 1517 október végén függesztett ki a wittenbergi vár­templom ajtajára sokkal jobban ismeri a pro­testáns világ. Kálvin tanitásait azonban min­dig érdemes elménkben forgatni, szivünkbe fogadni, mert komoly, mélyhitü és nagytudo- mányu ember irta azokat ... A reformáto­rokat ellenfeleik mindig “meggondolatlan, ke­gyességet nélkülöző ujitásokkal” vádolták . . . Ezekre a vádakra felelt Kálvin. Itt mi hadd idézzünk egy pár sort tanitásaiból, szabad for­dításban: Kálvin tanítása 1. Luthert és társait Isten azért hivta el, hogy “az üdvösség útját” uj fényben világít­sák meg ... s az elavult tanokból újra meg­keressék “Isten tiszta és törvényszerű imá­datát . . .” 2. A pásztorok és püspökök azért hivattak el Pál apostol tanítása szerint, hogy “építsék” az Egyházat egészséges tannal. Kálvin szigorú tanítása szerint: csak az az Egyház igazi pász­tora, aki a tanítás tisztét végzi. A Középkori Egyház pásztor-papjai, Krisztus parancsától el­idegenedve céda mutatványosságra használták tisztüket, a püspökök pedig bérbe adták hiva­talukat. Papok imákat morzsoltak és énekel­tek és színházi ruhákban végezték a ceremó­niákat ... de nyájat az Egyház népét Isten Igéjével kell táplálni. 3. Az Egyház zsarnoki igában elnyomva a népet megakadályozta a Szentirás olvasásában és annak megértésében. Durva babonák bur­jánzónak, akarnók “cselekvési” üdvösség kere­sések, üzleti praktikák. A lelkek zsarnoki igá­ban szenvedtek. “Istent mi egyszerűbben imád­juk. Szükség van a prófétai intésre, hogy em­bereket elvonjon lelki szédületükből, melyben azt hitték, hogy Isten megelégszik meztelen szertartásokkal, melyek gyermekek látványos játékaira emlékeztettek. A sakramentumok tanúbizonyságok lelki ajándékokról, melyek szivünkre pecsételik Isten jó kegyelmét. A pásztori tisztet visszaállítottuk az apostoli rend­tartás és az ősegyház gyakorlata szerint, szi­gorúan ragaszkodván ahhoz, hogy aki kormá­nyoz az Egyházban az tanítson is.” A záró szavakat még hadd idézzem: “Mi meghalunk, de halálunkban is győzedelmeskedünk, nemcsak azért, mert biztos átmenetelünk lesz a jobb életre, hanem, mert tudjuk, hogy vérünk olyan lesz, mint az elvetett mag, terjeszteni fogja az isteni igazságot, amelyet ma az emberek meg­vetnek.” Egy zarándok atya üzenete Robinson Jánosnak, a zarándok atyák lelki- pásztorának, hozzájuk intézett búcsúbeszédéből egy rész figyelmeztetve szól hozzánk is: “Luther és Kálvin nagy világitó fáklyák voltak a ma­guk idejében, de Isten teljes bölcsességének és tanácsának mélységébe nem tudtak be hatolni. Kérlek tehát titeket, hogy emlékezzetek egy­házatok szövetségének azon pontjára, mely sze­rint készek legyetek Isten írott Igéjéből be­fogadni bármely igazságot, mely tinéktek tud- totokra adatik. Mert uj világosság fog még előtörni Isten Igéjéből.” Paál Gyula Our Protestant Heritage We are a congregation of the Reformation. We still live by faith, which is saying “yes” to the great heart-warming teachings of the Bible. Are you ready to make this choice and then commit your way of life to it? Faith is confidence in the goodness of the Lord and in the goodness of life. But this Reformation faith must be lived out in our congregational life: for young people in the Sunday School! Are you committed? Junior Youth Fellowship: are you confident that this fellowship is good for you? Ushers’ Club, Boy Scouts and other organizations could be and should be channels of this growing faith. Do you love this faith? You can cherish it by sharing it with others. Check your Protestant heritage by trying to find modern, up-to-date meanings to the following sturdy Reformation words: faith, trust, thanksgiving, confidence, glory of God, univer­sal priesthood of believers . . . Bible, Gospel, Church, Freedom of Religion . . . Psalms and Hymns . . . Reformed-Calvinist accent on the outer and inner witness of the Holy Spirit. Can we revitalize these words? Are they only words or descriptions of life experiences of our Protestant fathers? Can we make these experiences our own through repetition or iden­tification?! PAÁL GYULA

Next

/
Thumbnails
Contents