Reformátusok Lapja, 1962 (62. évfolyam, 1-10. szám)
1962-10-01 / 8. szám
REFORMÁTUSOK LAPJA HUNGARIAN ORGAN OF THE Published monthly, except June-July and August- September, when bi-monthly, for the United Church of Christ by the Division of Publication of the Board for Homeland Ministries. Second-class postage paid at Oberlin, Ohio, and at additional mailing office. Subscription rates: $2.00 per year everywhere; single copies, 25 cents. Remittances should be by UNITED CHURCH OF CHRIST check, draft or money order, made payable to the REFORMÁTUSOK LAPJA. — Changes of address can be affected eight weeks after receipt of both old and new addresses. Send all correspondence and subscriptions to: Dr. László Harangi, Editor 65 North Pleasant Street Oberlin, Ohio Telephone: 775-7733 A TIGRIS HÁTÁN LOVAGLÓ TÁRSUTAS Az állam és az egyház kapcsolatának kérdéséről az utóbbi időben nagyon sokat Írnak, különösképpen, mióta a bolsevista vallásüldözés kisebb-nagyobb taktikai megszakításokkal már több mint negyven éve folyik. Ez az üldözés ma Magyarországon éppenugy, mint a bolsevisták által megszállt többi területeken is uj taktikával, az u. n. békés meggyőzés taktikájával, folyik, de természetesen ugyanazokkal a célokkal. Érdekes, hogy az ilyen üldözés a keresztyén egyház történelmében nem uj dolog, s a mai helyzetnek minden problémájával együtt majdnem pontos paralelljét találjuk meg az őskeresztyén egyház és az állam, vagyis a római birodalom viszonyában. Erről az érdekes témáról szól N. Q. King könyve, amelynek cime: “The Emperor Theodosius and the Establishment of Christianity.” Megjelent a Westminster Press kiadásában 1961-ben. Dr. King Indiában született, tehát egy olyan országban, ahol a keresztyénség elenyésző kisebbségben van. Tanulmányait Angliában végezte, tehát egy olyan országban, ahol a keresztyén egyház és az állam teljesen össze vannak nőve egymással, s az államfő, hivatalánál fogva, az anglikán egyház protektora. 1955 óta Dr. King a nyugatafrikai Ghana egyetemen tanít, tehát egy olyan állam területén, ahol a kérdés még mindig nem dőlt el, hogy mi lesz az egyház és állam viszonya? Lesz-e teljes vallásszabadság? S ha igen, mi lesz az “államvallás” — keresztyénség vagy mohamedánizmus? Vagy az állam vallás-ellenes irányban fog-e tovább fejlődni? S ez a kérdés azért olyan fontos, mert Afrikában és Ázsiában egymásután születnek az uj független államok, ahol ezek a problémák egymásután ismétlődnek meg. A keresztyén egyháznak és ezeknek az uj államoknak a jövőbeli fejlődése nagy részben fog attól függni, hogy az állam és egyház viszonyát milyen formában oldják meg. Az állam és egyház viszonya olyasféle dolog, írja Dr. King, mint mikor valaki a tigris hátán akar lovagolni. Ezt meg lehet próbálni, de élve nem kerülsz le róla. Csak azt nem tudom, hogy az egyház és állam viszonyában kicsoda a tigris? Theodosius 379-ben, tehát 32 éves korában lett a római birodalom császára. Ebben az időben a keresztyének már nagyon elszaporodtak a birodalom területén, de a pogányok is még erősek voltak. Az állam már nem üldözte a keresztyéneket úgy, mint néhány emberöltővel ezelőtt, de tévedés volna azt hinni, hogy ezzel az “üldözés” fogalma kikerült a latin nyelv szótárából. T. i. amint a keresztyének helyzete megerősödött annyira, hogy az állam többé nem lépett fel velük szemben hivatalosan, az egyházon belül dogmatikai kérdések kezdtek fellépni s a keresztyén felekezetek most egymás ellen kezdtek harcolni. Theodosius korában az árianus és orthodox vita volt a legégetőbb, s ezeknek a keresztyén egyházi frakcióknak a vezetői mindent megtettek, hogy az államfőt a maguk oldalára "Előtted a küzdés, előtted a pálya. Az erőtlen csügged, az erős megállja. És tudod, az erő micsoda? Akarat. Mely előbb vagy utóbb, de borostyánt arat." ARANY állítsák, s amikor az sikerült, akkor igyekeztek az állam minden lehetséges segítségét igénybe venni arra, hogy az “eretnekséget” kiirtsák. A birodalom egyik felén az áriánusok gyilkolták az orthodoxokat, a másik oldalon meg az orthodox az áriánusokat, s minden alkalommal az állam segítségét vették igénybe, tehát törvényeket hozattak az ellenfeleik ellen, s ha szükséges volt, még a rendőrség és katonaság közbelépésétől sem riadtak vissza. Theodosius az orthodoxok mellett foglalt állást és törvényt törvény után hozott az áriánusok ellen. Mikor pedig ezzel a kérdéssel készen volt, akkor az orthodox keresztyénséget állam
