Reformátusok Lapja, 1962 (62. évfolyam, 1-10. szám)
1962-04-01 / 4. szám
30 REFORMÁTUSOK LAPJA ilxonymp MIT OLVASSUNK?? Par Lagerkvisl: Barabbás. (Random House, Vintage Books, 95c.) A 70 éves svéd iró “The Death of Ahasuerus” c. könyve most jelent meg az amerikai könyvpiacon. Főhősének, a középkori legendából ismert, vándorlásra kárhoztatott zsidó Ahasvérusnak a problémája nem elsőizben foglalkoztatja Lagerkvist fantáziáját. Már a “The Sibyl” c. könyvében is feltűnt és éppen a címszereplő jósolta meg számára, hogy a keresztyének Istenével folytatott küzdelme örökké fog tartani. Uj könyvében ennek a próféciának a beteljesülését és Ahasvérus halálát mondja el az iró az ő ismert brilliáns és egyszerű stílusával. Többi regényéhez hasonlóan, meséje most is allegorikus. Egy jeruzsáiemi szimbolikus zarándokút három résztvevőjének érzésvilágá- ban, gondolataiban és cselekedeteiben a mai ember vallás nélküli istenkeresésének és Isten nélküli vallásosságának jellemző vonásait rajzolja elénk. Nem torzít és nem szépít. Egyszerűen megállapítja a betegséget és szimptómáit bedobja a köztudatba. Lagerkvist regényei alapján az az érzés alakul ki az olvasóban, hogy nemcsak ő maga, de vele együtt az iró és benne él a történetekben: egyszer az egyik, máskor a másik szereplőre hasonlítanak. Művészi értékük éppen ebben rejlik. Tükröt tartanak az olvasó elé. Gondolkozásra kényszerítik és felébresztik benne korunk égető vallásos problémáival szemben a személyes felelősség szükséges tudatát. Lagerkvist uj könyvének megjelenése föllelkesített és arra indított, hogy újra elolvassam "Barabbás” cimü mesterművei, amellyel 1951- fcen a Nobel dijai elnyerte. Husvét közeledtével nemcsak méltó, de aktuális is bővebben megemlékezni róla. Barabbás is tipikusan Lagerkvist- figura: hitetlenül hivő ember. Nagy- erejű, mord rablóvezér. Saját akaratán kívül, véletlenül kerül az események sodrába, amelyeknek jelentőségét megérteni és átérezni képtelen. Megszabadulva bilincseitől követi a tömeget, hogy végignézze Jézus keresztrefeszitését. Kiváncsi csupán, vagy úgy érzi, hogy legalább ennyit illendő megtennie, amikor valaki az ő szabadon bocsátása árán, helyette, az ő helyében meghal? Barabbás maga sem tudja. Sodródik. Lenyűgözi, ugyanakkor felzaklatja minden, amit Krisztusról megtud. A keresztyének hitét valami furcsa, bizarr ideának érzi, ami vonza, viszont túlságosan szépnek találja ahhoz, hogy hinni merjen benne. Lehetséges az, hogy önként szenvedjen, meghaljon valaki másokért? Fogva- tartja, zavarja a gondolat. Egy szegény keresztyén leány agyon- kövezésénél megrendül, az egyik hivatalos személyt agyonszurja. — Mégis visszatér rablótársaihoz a hegyekbe. Évekkel később egy cyp- riani rézbányában dolgozik, mint rabszolga. Hozzáláncolt rabtársa hatására lesz keresztyén, majdnem olyan véletlenül, mint ahogyan annakidején a történelembe lépett. Véletlenül kerül Rómába is. Amikor Néró felgyújtja a várost, Barabbás, először életében, örömmámorba tör. Terjeszti a tüzet: a lángokban Krisztus annyiszor emlegetett vissza jövetelét s vele egy nagy szociális revolució megindulását sejti. így végül véletlenül, tévedése utján sodródik a keresztyének közösségébe is a börtönben. Egyedül őt éri jogosan az Ítélet. Péter apostol és társai bizalommal, mosolyogva indulnak mártírhalálukba. Barabbást feszitik fel utoljára. Hitre ébredt az utolsó pillanatban? Vagy csak halálfélelme volt? Korunk vallásos tárgyú regényei és milliókat érő, nagyszabású filmjei között a Nobel-dijas “Barabbás” megkülönböztetett értéket képvisel. Nem olyan Krisztus korabeli panorámát vetít elénk ruha-parádékkal, hatástkeltő hosszú leírásokkal, mint amilyenekre Lloyd Douglas és a hozzá hasonló Írók könyveiből emlékezhetünk. Lagerkvist az események élethü beállításában mutatja be a kort, amelyben egy uj vallás született. Erőteljes tolla — a holland festőiskola vonásaira emlékeztető módon — a legreálisabb fizikai életet és a mély lelki konfliktusokat olyan megrázó erővel képes történetében egybefüzni, amilyenhez hasonlót alig találunk a biblikus tárgyú irodalomban. Stílusa: elegáns, tömör, egyszerű. Párbeszédei, háttérfestései minden esetben meggyőzőek. Péter és az első egyház többi tagjai nem tulvilági szentek, hanem emberek. Olyanok, amilyeneknek kortársaik ismerhették őket és ahogyan a Bibliában megörökit- tettek számunkra. Par Lagerkvist “Barabbás”-át mindenkinek ismernie kellene. Angol fordítása kitűnő, élvezetes. Terjedelme rövid, nyelvezete egyszerű. Komoly üzenete a XX. század emberének szól. — Péter Erzsébet. ★ ★ ★ Könnyű László: "Az Amerikai Magyar Irodalom Története.” (Nyomtatott a Trio Newspapers, Inc., new yorki magyar nyomdájában.) Az Amerikai Magyar írók Munka- közössége kiadásában, 1961-ben megjelent 136 oldalas mü megrendelhető a szerzőnél: Leslie Könnyű, 7421 Rupert Ave., St. Louis 17, Mo. Ára: 4 dollár. GONDOLATOK A NYELVRŐL A nyelv olyan, mint az ég ive, a maga egymásba futó színeinek gyönyörű játékával. Elbontja a szép játékot, aki a színeket a magok nemeikre akarja osztani. Hadd játsszák játékokat itt is a törvény, szokás, analógia, euphonia, ízlés, régiség, újság, magyarság, idegenség, hideg józanság s poétái szállongás, s hagyjuk a cirkalmot és lineát máshova. (Kazinczy Ferenc: Orlhologus és neologus . . .) Én úgy gondolnám, hogy a ki a magyart nyelvet ismerni akarja, az egyik szemét a Dunára, a másikat pedig a Tiszára függessze, és nem a nagy Dunát, de még a kis Gyöngyöst se rekessze ki, mindenik- től tanukon és mindeniket úgy nézze, mint az egésznek elszórt tagjait, egyéberánt igen egyoldali lészen ismerete. A ki pedig azt nemcsak ismerni, hanem mivelni is akarja, az ezen elszórt tagokat még inkább felkeresse, öszve szedje és elrendelje. (Berzsenyi Dániel: Levél Kazinczyhoz)
