Reformátusok Lapja, 1961 (61. évfolyam, 1-11. szám)
1961-05-01 / 5. szám
I 2 REFORMÁTUSOK LAPJA AZ EGYHÁZAK VILÁGTANÁCSA ÜZENETE 1961 PÜNKÖSTJÉN Péter apostol első prédikációjának, mint Krisztus Egyháza első prédikációjának az alapgonodlata: "Ezt a Jézust ieltámasztotta az Isten, minek mi mindannyian tanúi vagyunk." Vele Péter tanúbizonyságát adja Krisztus ama Ígérete beteljesedésének, hogy tanítványai számára elküldi Szentleikét, mely majd képessé teszi őket arra. hogy az evangéliumot hirdessék a földnek mind végső határáig. A megértésben és hitben nehézkes tanítványokat olyan emberekké alakitottá át a Szentlélek, akik azután bátorsággal és meggyőző erővel szólották "Istennek — a Krisztus éleiében, halálában és feltámadásában kinyilvánítóit — nagyságos dolgairól." így a kezdet kezdetétől fogva világossá lesz, hogy a_ történelem síkján az Egyház, legbelsőbb természete szerint, azon férfiaknak és nőknek egyessége, akik arra hivattak el, hogy Istennek a Krisztusban való megváltói munkájáról tegyenek bizonyságot. Ma különösen szükségünk van arra, hogy az Egyháznak erre a központi feladatára emlékeztessünk. Egy olyan világnak, amely tele van ellentétekkel és löiéiséggel, a- melyből annyira hiányzik a világos célkitűzés és igaz reménység, szüksége van arra, hogy a megbékélésnek és az élet megújulásának azt az üzenetét hallja, amely által az Egyház az első Pünkösdkor megszületett. Szüksége van egy olyan Egyházra, amelynek a békességre igyekvése, az emberrel és az ember szükségleteivel való törődése, evan- gélizálása és Isten adta egységének kinyilvánítása tanúbizonyságot tesz a Szent Léleknek a jelenben történő tevékenységéről. A Világtanács egyházai ebben az évben a New Delhiben tartandó gyűlésükre készülnek. A gyűlés főtémája ez lesz: "JÉZUS KRISZTUS A VILÁG VILÁGOSSÁGA!" Meggondolásaink központjában az a mindent magába ölelő célkitűzés fog állani, hogy közös keresztyén feladataink tekintetében megegyezzünk. Ezzel megmutatjuk, hogy ez a nagy világosság "máris ragyog" és elűzi a sötétséget bennünk és körülöttünk. Mert az egyházaknak az együttes élés, imádkozás, munkálkodás és szólás egységében kell megmuial- niok vágyukat és készenlétüket arra, hogy a Világ egyetlen Világosságát visszatükrözzék. És ebben minden egyes gyülekezet résztvehet úgy, hogy tanulmányozza a Bibliát és imádságaiban hordozza a gyűlés vezérgondolatát. Fogjunk össze azért mindnyájan az imádságban, hogy a Lélek — mint Péter apostolt — ihlessen meg minket is és adjon erőt a Krisztus Ígéretére való hálás visszahatásra, elfogadván azt és elkötelezvén magunkat arra. hogy együttesen leszünk az Ő tanúi. S. U. BARBIERI PÜSPÖK Buenos Aires OTTO DIBELIUS PÜSPÖK Berlin IAKOVOS ÉRSEK New York JUHANON MAR THOMA METROPOLIT A Tiruvella, India HENRY KNOX SHERRILL PÜSPÖK Boxford, Mass. ★ ★ ★ A címlapon a genfi református egyház címere látható. Az égő nap lángjai három görög betűt vesznek körül, Jézus nevének három első betűjét. Szines ábrázolásban a háttér kék, a nap aranyszínű. HALLANI ÉS CSELEKEDNI (Máté 7:24-29) A Szentirásnak vannak olyan részei, amelyekhez a hivő ember újra meg újra visszatér, amelyek száz olvasás után százegyedszer is újat mondanak. Ilyen rész Jézusnak a hegyi beszéde. Emeljük most ki a hegyi beszédből a zárórész hasonlatát a házépitő emberről. Vannak emberek, akiknek a vallása beszélő vallásosság. Az ajkuk mindig kész, bővében vannak a kifejezéseknek, jól tudják mondani az “Uram Uram”-ot. Vannak emberek, akiknek a vallásos élete hallgató vallásosság. Szívesen eljárnak a gyülekezetbe és élvezettel, örömmel, sokszor az igehirdetőt is inspiráló komolysággal tudnak hallgatni. Jézus azonban a hallgató és beszélő vallásosság fölé emeli a cselekvők vallásosságát, akik nemcsak mondani tudják, nemcsak hallgatni szeretik, hanem megcselekszik azt, amit az ige parancsol. Az egész hegyi beszéd és az egész evangélium értéke rádnézve azon a ponton dől el, hogy ezeket a zárószavakat megérted-e és hogy ebbe az utolsó csoportba tartozol-e? Ezen dől el életed tartós boldogságának, vagy nyugtalan boldogtalanságának a kérdése is. Jézus azokat, akik az Igét csak hallgatjákg, kemény szóval bolondoknak nevezi. Isten nem azért adta az Ige csodálatos erejét, hogy gyönyörködjünk benne, mint költői elbeszélésben, hogy megtanuljuk és beszéljünk róla, hanem mindenek felett azért, hogy életünk mindennapi gyakorlatába vigyük át. Jézus szerint egyedül ettől függ, hogy az élet mindennapi problémái, viharai között a házunk összedől-e, vagy szilárdan megáll. A hivő és hitetlen ember között nem abban van a különbség, hogy az egyiket Isten meg- kiméli a próbáktól, útját simára egyengeti, bajt és vészt távol tart tőle, a másikat meg csapásokkal látogatja, ostorozza és próba alá veti. Sőt, sokszor éppen íorditva történik. A hivő ember sokszor nagyobb külső próbáknak van alávetve, mint a hitetlen. A különbség abban van, hogy — a háza erős. A fundamentuma szilárd. Nem dől össze. Vizsgáld meg házadat: az egyetlen kősziklára van alapozva?
