Reformátusok Lapja, 1961 (61. évfolyam, 1-11. szám)
1961-03-01 / 3. szám
22 REFORMÁTUSOK LAPJA Elek Áron: CHRISTUS RESURREXIT (Áthozat a 2-ik oldalról) pedig a hagyomány. A belső ellenség, aki csókkal árulja el az ártatlan vért, az ellen majdnem teljesen tehetetlen minden ügy, mozgalom, vallási avagy nemzeti közösség. De még ez a lelkűiét is meggyőzetett, még ennek a gonoszságnak is nyakszirtje szakadt, amire Iskariotes vallomása a bizonyság, aki az ártatlan elárulásának önmarcangoló vétke elől először a harminc ezüstpénzt, azután meg az életet dobta el magától. A szétrebbent tanítványok után nem nyargalt légionárius, de poroszlóként kisérte őket a félelem, kiábrándulás, a csalódás. Bújtak az éren, bújtak a nádon . . . Rég elhagyott halászhálóikat foltozta zilált képzeletük. Ködként oszlottak lelkűkben a Mester szavai és erőt megfeszítve akartak szabadulni a kisértő emlékektől; feledni akarták az arcát, szavát, kezének meleg, életadó tapintását. S mikor a kálváriára gondoltak, ott ült szivükben a néma rémület. A feltámadott Krisztus először számukra támadott fel, akiket elhivott, megszentelt és megigazított, hogy minden kétségtől szabadultán, minden kételytől mentesen hirdessék majd az Élet Ura diadalát a halálon. A tanítvány hitére kellett a húsvéti csoda pecsétje, mert általuk, bennük és reájuk nézve ujul meg szüntelen a gondviselő mennyei Atya kegyelme a világ felett, amit azért nem pusziit el jogos haragjának busulásában, mert bele helyezte Anyaszentegyházát, ami Fiának teste és teljessége. A taitvány hivatott el a nagy üzenet elhirdetésére, a feltámadás csodájának elmondására a falvakban és Jeruzsálemben, urnák és szolgának, görögnek és zsidónak, és mind a földnek legszélsőbb határáig. Őket bizta meg a Krisztus, hogy hirdessék el a szabadulást a Pilátusoktól, a főpapoktól, susár- lóktól, kutmérgezőktől és végül — a haláltól. Mikor hasadt a húsvéti hajnal, virrasztóit az őrangyal. A sziklasirban gyolcsait teregette keresztnyomta vállára a Mester. Fájdalom, szenvedés, már mind-mind messze elmaradt utána. Az élet ritmusa dobbant a szivben és balzsamos melegség ömlött végig a megtöretett testen. A vér, mely lándzsadöfésre sem folyt el, újra csörgedezett a pihent erekben. Tavaszi langymeleg szellőt hajtott maga előtt a virradat, amikor kilépett a győzedelem hajnalán a halálból az Élet Ura. Újra látó szemei előtt elterült a galileai táj, lelkében látta Jairus könnyhullását, amely úgy folyt miként a patak, látta újra a bélpoklost, a vakot, a némát, a sántát, a bénát — ezt a mi világunkat, embervilágunkat, amely pokol-piaca és mennyország-pitvara! Ezen könyörült az Isten, Aki Fiának halála árán vett életet és szerzett idvességet minékünk. LEVELEK A SZERKESZTŐHÖZ "A decemberi Reformátusok Lapját ma kaptam meg. Hálásak vagyunk, hogy diákkonferenciánkról tudósítást adtatok.” — Nt. Pándy András, Bruxelles, Belgium. "Köszönöm cikkem szives közlését . . . Reméljük méltó eredményt hoz a lap tisztelt olvasóitól . . . Ismételten kérem az adományozók névsorát is hasonló szívességgel közölni ...” — Szabóné Lévay Margit, Kailua, Oahu, Hawaii. "A mellékelt csekkel sietek előfizetésemet a kitűnő és színvonalas Reformátusok Lapjára megújítani. A lapban olvasottak alapján felhívom figyelmüket arra, hogy a francia református énekeskönyvben a zsoltárokat igen gyakran ugyanolyan dallammal éneklik, mint a mi magyar gyülekezeteink. Valószínűnek tartom, hogy Clément Marót és Théodore de Béza, Agrippa d’Aubigné zsoltár-szövegeit, hogy Szenei Molnár Albert lefordította, a dallamokat is átvette . . . Érdekes, hogy ezek az eredeti francia, vagy svájci dallamok most magyar közvetítésben fognak eljutni az angol nyelvű zsoltárok közé. S talán a francia szöveg egybevetése, amely mindenesetre közelebb áll az angolhoz, sok nehéz munkától óvná meg a derék fordítókat.” — Dr. Szilágyi Olivér, Chicago, 111. "Magas nívójú, igazán értékes lapodhoz szívből gratulálok. Isten tartson és áldjon elismerésre méltó szép munkádban.” — Nt. Várady Arthur, Martins Ferry, Ohio. "Régóta szándékoztam írni, hogy szivből gratuláljak a Reformátusok Lapja nívós kiállításához, leginkább élvezetes tartalmához . . . Benneteket, mint művészetet pártoló házaspárt bizonyára érdekelni fog, hogy Varga Ferenc detroiti mester egy gyönyörű Liszt szobrot mintázott kétszeres életnagyságban. A vasfüggönytől pár mérföldre innen levő Liszt szülőház előtt szeretnénk a nagy zeneköltő születésének 150 éves fordulójára felállítani Bácskai Béla, az Amerikai Magyar Szövetség titkára, Washington, D. C. "A Reformátusok Lapja mindig is kedves volt nekem, de a fiatal és uj erő frissebb vérkeringésbe hozta és elevenebbé varázsolta tartalmát. Áldja meg a Teremtő a lap köréből már nyugalomba vonultat és azt is, ki a letett malteros kanállal most ház- javitást végez ...” — Salin Olga, Binghamton, N. Y. "A Reformátusok Lapját egyre fokozodó érdeklődéssel és ámulattal olvasom. Ámulatom nem any- nyira egy egyházi lap kiváló szerkesztésének és kitűnő magyar stílusának szól, hanem inkább dicséretre méltó sokoldalúságának s egyre nagyobbodó érdeklődési körének. Ezt a lapot, úgy gondolom, máris bármely vallásu magyar érdeklődéssel lapozhatja és élvezheti, pláne az igényesebbje. A lapnak talán ez a legnagyobb erénye s egyben további fejlődésének és hosszú életének biztositéka is.” — Dr. Nagy Frigyes, Chicago, 111. "Lapodat figyelemmel kisérem és gratulálok annak ügyes szerkesztéséhez. Úgy látszik Miskolc és Patak az ilyenekre is jó képesítést ad.” — Főt. Borshy Kerekes György, Washington, D. C.
