Reformátusok Lapja, 1961 (61. évfolyam, 1-11. szám)
1961-12-01 / 11. szám
REFORMÁTUSOK LAPJA 17 Dr. Moór Arthur: A MAGYAR KÁLVINIZMUS A Presbiter Szövetség azt a megtisztelő feladatot adta, hogy a “Magyar kálvinizmus történelmi szerepe a múltban és jövőben” cimmel előadást tartsak. Készséggel vállalkoztam erre, mert ezzel a témával foglalkozni nagy lelki élvezet és valóban tiszta öröm. Annyi lélekemelő, nagyszerű és dicsőséges esemény élénkíti a magyar kálvinizmus történetét, hatása oly mély és kedvező befolyása a magyar nép történetére úgy a maga egészében, mint egyes kiemelkedő kálvinista személyeken keresztül oly jelentékeny, hogy hálát, elégtételt és büszkeséget érzünk, ha vissza menve a múltba, előhívjuk azt a képet, amit erről a történelmi szerepről tárgyilagosan és túlzástól mentesen magunkban alkottunk. A reformáció Magyarországon egy küzdelmes, vészteljes és nehéz korszakba esett. Sorozatos csapások érték az országot és az ország a török előretörés és az ország jobb jövőjét kereső, de nagy károkat okozó pártoskodás között kétfelé, majd háromfelé szakadt a török hódoltság, a Habsburg uralom és a nemzeti királyság, majd a helyébe lépett erdélyi fejedelemség között. Ezekben a küzdelmes időkben, amelyek a kétségbeesés szélére sodorták a magyar népet, világitó fályaként hatottak az uj vallás tanitásai hirdetve kétség- beesés helyett bizodalmát a Mindenhatóban és reményt egy uj, szebb jövőben. Mély hatással volt a népre, hogy reformátoraink, köztük a legnagyobbak, Dévai Biró Mátyás, Sztárai Mihály, Szegedi István, magyar nyelven hirdették a Biblia igazságait és ezzel s a magyar nyelvű nyomtatványaikkal és vallásos énekekkel hóditották meg a népet az Evangéliumnak. A nemzet túlnyomó része magáévá tette az uj eszméket és ezzel elindult azon az utón, amely annyi veszedelmen keresztül átmentette a magyar népet a megsemmisüléstől és elnyeléstől és egyben elhivta a jövő nagy feladataira. Mit jelentett a református hit elfogadása a magyar nép életében? Elsősorban is jelentette a szabadulást a gondolat megkötöttsége alól; jelentette a lényeget kereső és nem a formákban elvesző, szabad, józan gondolkodást; jelentette a hitért és meggyőződésért való áldozatkészséget és magas polcra emelte a józan, szorgalmas, munkás életet. Ez a felszabadult szellem és áldozatra való készség adta Erdély fejedelmei kezébe a hatalmat, erőt és lehetőséget, hogy a vallás- szabadság és egyben a magyar nép szabadságának védelmére menjenek és dicsőséges történelmet Írjanak azzal, hogy a vallásszabadságot kimunkálják akkor, amikor a vallás- szabadság elve még fehér holló volt és amikor ezzel az elvvel szemben állott a hatalmasok elve, hogy egy egységes országnak vallásában is egységesnek kell lenni. Ez az elv eredményezett azután olyan szörnyűségeket, mint Szent Bertalan éjszakájának borzalmai Francia- országban és a hitüket meg nem tagadó magyar gályarabok szenvedései és gyötrelmei. Ez a szabad, korát meghaladó szellem átitatta az egész magyar életet és a katolikus II. Rákóczi Ferenc ugyancsak szabályként kimondta a vallásszabadságot. így lett a vallásszabadság elve magyar szabállyá, a magyar élet törvényévé a követő századokban is. És amikor a 16., 17. és 18. század küzdelmes idejében az udvari klikk újból és újból megkísérelte, hogy a magyart hitétől és saját országában a nyelvétől megfossza, ez a kálvinista szellem volt az, amelynek gátján nem tudott áttörni. Megakadályozta akként, hogy az erdélyi uralkodók nemcsak határkérdéseket rendeztek a bécsi, linzi és nikolsburgi békékben, de vallásszabadságot követeltek a magyar királyság területén is és követelték azoknak a sérelmeknek a jóvátételét, amelyek a magyar királyság törvényeibe ütköztek, abba az alkotmányba, amelynek megtartására a mindenkori uralkodók a koronázási esküvel kötelezték magukat. Az egész nemzet valláskülönbség nélkül támogatta ezeket a követeléseket és együttes erővel küzdötte ki jogait, hol fegyverrel, hol passzív rezisztenciával, hol pedig megegyezéssel. A magyar kálvinista szellem volt tehát az, amely elsősorban tette magáévá a vallásnak és a gondolatnak a szabadságát, ezeket hirdette és megvalósította és ez a szellem volt az, amely kikövetelte és biztosította a magyar nép régi jogainak elismerését, önrendelkezési jogának változatlan fenntartását, és
