Reformátusok Lapja, 1961 (61. évfolyam, 1-11. szám)

1961-11-01 / 10. szám

REFORMÁTUSOK LAPJA 15 r IIEgö CCsipkebokor ORTH GYŐZŐ ROVATA AZ OZARK1 CSODA Van-e nagyobb szívfájdalma a szülőknek annál, mint amikor teheséges, jó előmenetelü gyermekeiket magasabb iskolába szeretnék járatni, de nincs meg az anyagi fedezetük hozzá? Hogyne, vannak lehető­ségek. Alapítványok nagy szá­mú ösztöndíjat bocsájtanak a legkiválóbbak rendelkezésére. De a legkiválóbbak száma messze felülmúlja az ösztön­díjak számát. Itt is kisérteni kezd Madách látomása: “Sok az eszkimó és kevés a fóka!” A legtöbb ösztöndíj azonkívül csak egy korlátozott mértékű segítséget nyújt. Ez a kis bevezetés megindokolja ennek a kis írásnak a címét. Mert 56 esztendővel ez­előtt Missouri állam déli vidékén a festői szépségű Ozark-i hegyek között Isten Lelke csodát tett és ez a csoda azóta is megvan, ma is működik. Krisztusi lelkületű férfiak és nők egy olyan Nevelő Intézetet alapítottak, amelyben szegény szülők gyermekei is hozzá­juthattak a legkorszerűbb neveléshez, ami addig csak a jobbrnódu szülők gyermekeinek kivált­sága volt. Először a felsőbb oktatás három osztályába vették fel a tanulnivágyó, de pénz­telen ifjúságot. Ma már két esztendei egye­temi fakultása van az Intézetnek, amely min­den tudományszakban 32 professzorral adja meg a diákoknak az egyetemi képzettség fundamen- tomát. Az Intézet erőssége az Ur! Bármilyen szakot is válasszon valaki, amellett legalább heti három órát kell hallgatnia Bibliaismeret­ből. A 730 tagú diáksereg testületileg megy vasárnap templomba. Homokkőből, a diákok kezemunkájával épített művészi szépségű temp­lomban, minden vasárnap 11 órakor már ott ül a helyén mindenki. Az istentisztelet előtt harangjáték zengi a zsoltárokat 96 haranggal. Amikor az óra a 11-eshez ér, a harangjátékot az óraütés váltja fel. Minden óraütésre két pár csillár gyullad fel a templomban, amelyet a gyönyörű színes ablakok áhitatos félhomályba borítanak. Mire a 11-ik óraütés elhangzik az egész templom fényárban úszik és 730 diák kezdi magasztalni az Urat tanáraikkal együtt: Szent vagy, Szent vagy, Szent vagy, Minden­ható Isten! Ötvenhat esztendőn keresztül az Alapítók szellemében önkéntes adományokból tartják fenn az iskolát. A diákok két kezük munkájával keresik meg a “télire valót” ebben az esetben a tandíjat. Az iskolának minden munkáját diá­kok végzik. Mikor legutóbb egy uj modern uszodát építettek, megható volt látni az ős- állatszerü hatalmas gépekben a régen tejfölös- szájú gyermekeknek nevezett fiatalokat. De ezek a gyermekek felnőttek munkáját végzik el Az iskola körüli, konyhai, fenntartási mun­kákon kívül a fiuknak az Intézet gazdasága a leányoknak a konzerv-gyár ad egész nyáron elfoglaltságot. Egy esztendei tanulásért a nyári hónapokban, egy-egy diáknak 540 órát kell dolgoznia. Kosztjáért és a bennlakásért min­den diák köteles heti 16 órát szentelni, a tanítás megkezdésétől kezdve, a hatalmas in­tézeti gépezet üzemben tartásának. ★ ★ ★ Mikor két érettségizett leányunkkal be­hajtottunk a Campus területére és a mesébe- illlő gyönyörű templom mellett megálltunk, hogy a szebbnél szebb épületeket megcsodól- juk, váratlanul megszólalt a harangjáték. — Ahogy a harangok ünnepélyesen kikongatták a melódiát: “God is Love; His mercy brightens, All the path in which we rove” (Isten Sze­retet; Kegyelme minden mi utunkat, amelyen járunk, megvilágositja) . . . csak folyni kezd­tek a könnyeink. Éreztük: Isten fogadott ben­nünket! És befejezésül hadd idézzem ez Intézet legnagyobb jóltevőjének, L. W. Hyer-nek jel­szavát: “No greater gift can man bestow, than giving of his life, to help others grow” — “Nagyobb ajándékot senki sem adhat annál, minthogy életét arra áldozza, hogy mások nö­vekedhessenek.” Ez az Ozark-i csoda. LISZT FERENC A zene nagy magyar zsenije 150 évvel ezelőtt született a nyugatmagyarországi Doborjánban. A falu jelenleg osztrák fennhatóság alatt van. Az évforduló alkalmából szülőfalujában nagy ünnepség volt, melyen résztvett Dr. László István burgenlandi megyéspüspök is. Az ünnepi beszédet Dr. Drimmel osztrák kultusz- miniszter mondotta. Liszt Ferenc egész Európát bejárta s mind zon­gorajátékával, mind szerzeményeivel óriási sikereket ért el. 1873-ban lett a budapesti Zeneakadémia el­nöke, mely állását 1886-ban bekövetkezett haláláig megtartotta. Beyreuthban halt meg, hol éppen hang­versenyt tartott.

Next

/
Thumbnails
Contents