Reformátusok Lapja, 1961 (61. évfolyam, 1-11. szám)

1961-11-01 / 10. szám

REFORMÁTUSOK LAPJA 13 A történelmi kálviniamus nyom­dokain' református gyülekezeti építés szolgálatában Máté evangéliumának első 15 fejezetét ol­vasva és tanulmányozva foglalkoznunk kell a gyógyítási történetekkel, csodákkal. Először is lelkemet legjobban a Kapernaumi Százados története fogta meg Máté 8:5-13. — Udvarias hivő, nem tolakodó magatartása. Szol­gájáért tudott kérni s nem önmagáért. A vérfolyásos asszony esete is megragadó 9:22. Micsoda hit kellett ahhoz, hogy egy be­teg asszony azt mondja, hogy csak a ruhájá­nak szélét érintve is meggyógyul! Micsoda csodálatos egyéniség lehetett Jézus, a Krisztus, Aki ilyen hitet keltett . . . Ugyancsak közel van szivemhez a Barti- meus meggyógyitása, aki kiáltott, harcolt . . . Márk 10:46. Intés is van azonban ezekkel a történetekkel kapcsolatban. 1. Ki végezte ezeket a gyógyításokat? Az Ur Jézus Krisztus, Isten Egyszülött Fia, Akin az Ur lelke nyugodott meg, Akiben Isten kegyelme csodálatosan működött! 2. A Máté evangéliuma 10. részében azt olvassuk, hogy Jézus a tanítványokat első sor­ban Izráel eltévedt juhaihoz küldte ki ezzel a paraanccsal: “Elmenvén pedig prédikáljatok . . . betegeket gyógyítsatok . . .” Az első tanítvá­nyok Jézus csodálatos egyéniségének olyan ha­tása alatt állottak s a megbízást olyan hittel vették, hogy a missziói útjukon valóban pré­dikáltak és gyógyítottak, bár az evangéliumok nem Írják le a részleteket . . . Péter és János apostol is gyógyítottak, de ritkán és Pál apos­tol is! A rendkívüli, csodás gyógyítást azon­ban Jézus Krisztus mennybemenetele után rendszeres beteg ápolás, szegények gondozása, betegekért való imádkozás, a Szent Vacsorá­ban való részvétel és a gyülekezet szerető közösségében való helyet találás váltotta fel. 3. A tengeren járni akaró Péter esetében pedig van valami nagyon komoly intés szá­munkra . . . Máté 3 4:23-31. Vannak dolgok, amiket Jézus megtett, de Péter apostol s más vakmerő lelkek is vigyázzanak, mert gyenge hitü az ember és könnyen sülvedez! 4. Mit mondhatunk hát a mai korban a hit gyógyitó erejéről?! Az első az, hogy a történelmi nagy egyháztestek a Presbiteriánus Egyház és a mi Közegyházunk, az Episzkopális Egyház mind hivatalos bizottságok utján fog­lalkoznak a kérdéssel. A Történelmi Egyházak azonban szigorúan elitélik a felelőtlen tömeg fíyógy kísérleteket. A lélek-gyógyászat, hit és tudományos vállalkozás. Azt erre kiképzett orvosok és lelkipásztorok végzik. Az Episzko­pális Egyháznak vannak képzett papjai, akik kézrátétellel, nyilvános bünvallással és bocsánat hirdetéssel ezt gyakorolják. A mi Közegyhá­zunknak erre kiképzett kórházi lelkészei is foglalkoznak ezzel. 5. Az apostoli egyház hitgyakorlata szá­munkra is tanulságos . . . Jakab 5:13-16. A szenvedő ember számára hasznos az imádko­zás. A beteg jól teszi, ha a gyülekezet véneit, lelkipásztort magához hivatja. A hitből való imádság segíti, erősiti a beteget. Valljuk meg bűneinket egymásnak, amiben egymás ellen vét­keztünk! Imádkozzunk egymásért, hogy meg­gyógyuljunk, mert igen hasznos az igazak buz- góságos könyörgése. A Második Helvét Hit­vallás józan tanítása a bűnök megváltásával kapcsolatban szintén helytálló: 147 oldal. 6. A mi szigorúbban református hitünk gyakorlatára szintén hadd hívjam fel a figyel­met! Isten megerősítő, gyógyitó kegyelme ma is nyitva áll a hívek előtt. Isten gyógyitó kegyelme dolgozik az orvosi tudományokban, de a hitnek a világában is. Tudom, hogy sokan közülünk s jó magam is elgondolom, hogy milyen jó lenne, ha Jézus a mi korunk­ban is testben eljönne s tanitó-gyógyitó mun­káját folytatná, de ezen a ponton református-------------------------------------------------------------—\ Miért nevezi a Szentlélek a kereszt= séget “újjászületés fürdőjének” és a “bűnök elmosásának”? Isten nem nagy ok nélkül szól óképpen. Ugyanis nem csak arra akar ezzel tanítani minket, hogy mint a test tisztátalanságát a viz, úgy a mi bűneinket a Krisztus vére és Lelke mossa el, hanem, mi több, ez által az isteni zálog és jegy által bizonyosakká is akar tenni afelől, hogy bűneinktől lelki­képpen ugyanolyan bizonyosan megtisztulunk, amilyen bizonyosan megmosattunk a látható vízzel. (A Heidelbergi Káté 73. kérdése és felelete) V_________________________________________J elődeink és hitvallásaink világosan tanítanak: az álmodozás és széplelküsködés kora lejárt. Jézus Krisztus a ráeső munkát elvégezte. Mi most az Egyház, a Szentlélek korában élünk. Az Egyház maga is kegyelmi eszköz! Az Egy­házban a kegyelem eszközei mindnyájunk szá­mára itt vannak: az írott Ige, a Sákramen- tumok, Istentiszteletek, imádságok, éneklések, testvéri alkalmak. Az én református hitem azt vallja, hogy a jó Isten ezen eszközökkel ma is megtudja a híveket segíteni és gyógyí­tani, ha arra nekünk elég hitünk és bizodal-

Next

/
Thumbnails
Contents