Reformátusok Lapja, 1961 (61. évfolyam, 1-11. szám)

1961-10-01 / 9. szám

REFORMÁTUSOK LAPJA 11 C^OUixLoüC^ cS&bceJí Jelen két levélközlemény abból a készülő könyv­ből való, melynek kéziratát most állítja össze Dr. Böszörményi István bridgeporti lelkipásztor. A könyv Molnár Mária életét, munkásságát fogja tartalmazni. Különösen a Nőegyleteket kérjük, hogy kölcsönnel vagy adománnyal járuljanak hozzá a könyv nyom­tatási költségeihez. MOLNÁR MÁRIA LEVELE Lengyel András akkori győri s. lelkészhez, aki 1925 karácsonyától 1928 őszéig együtt mű­ködött Molnár Máriával, a gyülekezet diako­nisszájával, későbbi misszionáriusnővel. Filippi 1:21 I. 1926 május 31. este 7 óra Kedves Tiszteletes Öcsém! Nagyon köszönöm kedves, hangulatos leve­lét, de engedje meg, hogy egynéhány észre­vételemet kifejezzem. Talán nem lesz baj, ha sorrendben némi eltérés lesz. Először is, tilta­kozom az ellen, amivel Nyáry nt. ur beszéde nyomán engem feldiszitett. Csak szeretném, ha igy lenne, de tudom és érzem, hogy még hal­vány sugára sincs bennem annak a világítás­nak, melyről ott elhangzó szó volt: csupán mint kis — hogy igy fejezzem ki magam — istálló­lámpa, vagy mint egy éjfél utáni időben meg- gyujtott lépcsőház megvilágítására való lámpás, vagy még igazabb és találóbb, ha ahhoz a papírba csavart gyertyához hasonlítom magam, amelyet Győrött néha este a stráfkocsis kezé­ben láttam a Kossuth utcán, mely csak arra való volt, hogy a rendőr meg ne szólítsa, de világosságot nem terjeszt maga körül . . . II. Molnár Mária Maroldsweisach, 1927. X. 8. Kedves Tiszteletes Öcsém! Ugy-e meglepődik, hogy még mindig nem a tengeren járok, hanem Bajorország egy kis falujában. Lám “Isten tervei nem a mieink is egyúttal. Ember tervez és Isten végez.” Az angol vizűm nem jött meg akkorra, mikor in­dulnom kellett volna és igy maradtam le a szeptember 23-án Toulouból induló hajóról, hogy most még december 16-ig várjak és akkor induló hajóval mehetek én is. Teljesen meg vagyok győződve arról, hogy Isten akarta ezt igy: mert ha szeptember 23-án elindulok, úgy december 21—23-án értem volna Mánusra, ép­pen a legnagyobb hőségben, mely ott novem­ber 15-től február 15-ig van. De igy majd csak március elején érünk oda, amikor már mérsékeltebb lesz a hőség. Hogyis történt az, hogy az utolsó találko­zásnál mi nem is beszéltünk egymással? Csak mikor már elindult a vonat, akkor eszméltem rá, hogy hiszen olyan sok mondanivalóm van, de már késő volt, mert a vonat száguldott tovább, én pedig azzal a gondolattal ültem vissza a helyemre, hogy az volt az utolsó hely, ahol még magyarul szóltak hozzám. — Annyira el voltam fáradva a sok búcsú ünne­pély és konferencia, no meg az útra való ké­szülődés annyira kimerítette minden erőmet,----------------------------------------------------------------------\ EGY HINTÓ UTÁN Még hallom a vasárnapi hintájának Tovagördülő kerekeit; De senki sem integet utánam. Megint szedett faként maradiam itt. Rigótoll-sürüséggel jö az éjjel. Fejem felett halálfejes lepke köröz, Gomblikamban Rezeda Kázmér szegfűjével Pöntörgök Buda romjai között. A várva-várt sok csoda hol van, S a sok jóbarát s leány? Lyukas hálóval halásztam volna Az ifjúság tündértaván? Fáj, hogy a kolddusnak nem tudok adni. Merthogy magam is az vagyok, S fáj, hogy nem fognak megsiratni. Ha meghalok. JÉKELY ZOLTÁN V----------------------------------------------------------------------------------> melyet már a bába képzőiskola is ugyancsak kihasznált, hogy teljesen erőtlenül bámultam ki az ablakon, a tova rohanó tájakból semmit sem véve észre, mint egy ébren alvó hagytam el a magyar határt, melyet esetleg sohasem lépek át újból. Kedden este teljesen kime­rülve érkeztem meg Göppingenbe, ahol azon­nal ágyba feküdtem, hogy kialhassam magam. Másnap mentem Stuttgartba . . . onnan Feuerbachba, majd Tübingbe, hová este 10 után értem, és másnap egész nap ágyban maradtam. Pénteken kezdődött meg a kurzus, hol rendkívül érdekes dolgokat tanultunk. Kép­zelje, nekem ott is többet kellett tanulnom, mint a többieknek. Főorvos ur megtudta, hogy olyan helyre megyek, ahol sem kórház, sem orvos nincs, igy nekem meg kellett tanulnom a vérvizsgálatot is a laboratóriumban, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents