Reformátusok Lapja, 1961 (61. évfolyam, 1-11. szám)

1961-08-01 / 8. szám

28 REFORMÁTUSOK LAPJA vásznon megfestette a Szabadság Köntöse cimü beszédjének egyik részletét — a biciklivel és gyerekkocsival való menekülést — eszembe ju­tott az öreg Nénike. És mikor Columbusban ő volt az egyetlen, aki a Niles-i McKinley High School-t képviselte az eredeti beszédek csoport­jában, majd az Iskola Szépművészeti Kiállítá­sán az Igazgató, a Tanfelügyelő s a Közönség körülrajongta a kis művészt — arra gondol­tam: ISTEN ÁLDJON MÉG A HALO PO­RAIDBAN IS, TE ISMERETLEN MAGYAR NAGYMAMA! Azért csak az esőcsepp csak ő a legerősebb! A felhőből lepottyan. Neki az meg se kottyan, akkor lesz attól eleven, bukfencezik a levelen. ESŐCSEPP BENJÁMIN LÁSZLÓ Mint a gyik, fürge lábú; szalad, sziklák alá bu, de még a földbe is lemegy, megfürdeti a gyökeret s a száron, mintha lépcsőn járna, a föld felé jön. Lesz majd belőle pára, felszáll a napsugárra, onnan átszáll a szélre, haza talál az égre s beáll megint esőnek. Csak ő a legerősebb! A BETHLEN OTTHON 1960-BAN Az írás helyes értelmezése szerint az Egy­ház (ami az Ur Krisztus teste) ott van, ahol annak igaz jegyei, ismertető jelei megtalálha­tók. Ezek a jelek pedig az igaz és tiszta ige­hirdetés, a két sákramentum helyes kiszolgál­tatása és harmadiknak a felebaráti szeretet gyakorlása, amit más kifejezéssel szociális te­vékenységnek nevezhetünk. Ahol ez hiányzik, ott baj van az Ige szolgálatával. Még ha an­gyalok nyelvén szólana is, nem zeng, hanem csörömpöl, mint a halomra szórt rozsdás vas és csattog, mint a cirkuszi cintányér. Mi az, amit gyülekezeteink a testvérsegités terén tesznek? Látogatják a betegeket, vigasz­talják a gyászolókat, békitgetik a viszálykodó- kat, segitik a nélkülözőket, pl. azzal, hogy tá­mogatást járnak ki, vagy munkát szereznek, stb. És mit tesznek a gondozásra utalt gyer­mekekért és idősekért? Melyik gyülekezetnek van annyi anyagi ereje, hogy gondjaiba fogad­hatná őket s ha talán birná is, melyik vállalná egyedül? Egyik sem. Itteni országunkban 120 gyülekezet fogott össze arra, hogy az igaz Egyház emez ismér­vének megfelelendő: a testvérsegités legtöbb áldozatot kivánó ágának, a gyermekek és idő­sek istápolásának a Bethlen Otthonon keresztül eleget tegyen. Elméletileg. Mert a gyakorlat mást mutat. Azt a képet, amit alább adunk, s amit az amerikai magyar reformátusság raj­zolt önmagáról. Százhúsz gyülekezetünk közül egy centet sem áldozott 11; 25 dolláron aluli támogatást nyújtott 30; $25.00 és $50.00 között 14; $50.00 és $100.00 között 22; $100.00 és $150.000 között 7; $150.00 és $200.00 között 9; $200.00 és $250.00 között 7; $250.00 és $300.00 között 4; $300.00 és $350.00 között 2; $350.00 és $400.00 között 4; $400.00 és $500.00 között 1; $500.00 és $600.00 között 3; $600.00 és $700.00 között 2; $700.00 és $800.00 között 2; $800.00 és $900.00 között 1; $1000.00 és $1100.00 között 1; és $1200.00-on felül 1; de ezekben az összegekben az Épitési Alap adományai is benne vannak. Otthonunk fenntartása évente átlag $130,000- ba került, naponta tehát $350.00-ba. Gyülekeze­teink a Fenntartási Alapot (a koszorumegváltási adományokat is feleértve) 1960-ban $16,011.07- tel támogatták, tehát csak 45 nap terhét vették magukra, s ez viszont 6 nappal kevesebb mint a megelőző évben. Épitési Alapunkon $29,904.75-et könyveltünk el, de ebből $25,000-t kizárólag amerikai for­rásból kaptunk; magyar hátterű ilyen cimü bevételünk tehát csak $4,904.75 volt. Ez a kép. Lehetne vonzóbb, de még igy is hálásak vagyunk a kegyelmében végére mehetetlen Istennek, mert bár itt-ott az ér-

Next

/
Thumbnails
Contents