Reformátusok Lapja, 1961 (61. évfolyam, 1-11. szám)

1961-08-01 / 8. szám

REFORMÁTUSOK LAPJA OFFICIAL ORGAN OF THE EVANGELICAL AND REFORMED CHURCH Published monthly, except June-July and August- September, when bi-monthly, for the Evangelical and Reformed Church by the Board of Business Management, the following members constituting the Church Papers Committee: Carl J. Bender, Secretary of the Board, Chairman; Fred A. Kaiser, Treasurer of the Board; John W. Cooper, Fred Smith, Dr. Emil Bassler; Dr. Norman Zulauf, President of the Board, ex officio. Second-class postage paid at Oberlin, Ohio, and at additional mailing office. Subscription rates: $2.50 per year everywhere; single copies, 25 cents. Remittances should be by check, draft or money order, made payable to the REFORMÁTUSOK LAPJA. — Changes of address can be affected three weeks after receipt of both old and new addresses. Send all correspondence and subscriptions to: Dr. László Harangi, Editor 65 North Pleasant Street Oberlin, Ohio Telephone: 775-7733 MAGYAR REFORMÁTUS ÖRÖKSÉGÜNK A keleti Lelkészkörzet gyűlésén eihangzctt második bevezető előadás Amint az ember felel az Isten megszólí­tására, úgy alakul az élete. Az Isten meg­szólítását pedig különbözőképpen hallhatja az ember, illetve különböző dolgokat tekinthet isteni megszólitásként. A református keresztyén a Bibliát fogadja el Isten szavának, azt is úgy , amint Jézus Krisztusban nyeri meg a fókuszát. Istennek Jézusban önmagáról szóló kijelentését nem le­zárja, hanem felnyitja annak az alapján, hogy “A Szentlélek, akit az én nevemben küld az Atya, majd mindenre megtanít titeket” és “nagyobbakat is cselekesztek”. De mindennek a forrása, mértéke és ereje az Ige és a Szent­lélek marad. A református örökség tehát Isten­nek a Krisztusban történt kijelentése, amit nem szabad megzavarnia sem az egyházatyák, sem a később kialakult tradíciók, a Mária-kultusz, a tisztitótüztan és egyéb zsidós és pogány tévedések befolyásának, sem pedig a már a reformáció után a református egyházban ki­alakult egyik vagy másik olyan jellemvonás­nak, ami a Krisztusban összpontosuló Ige fénye alatt tévesnek bizonyul. Ezért alapelve a re­formációnak az az ösztönző, a Lélek által ih­letett törekvés, hogy az Ige fénye alatt “az egyházat mindig reformálni kell” — nem csu­pán az apostoli formára, hanem azon tulmenő- leg a Krisztusban adott kimeríthetetlen ki­jelentésre. Ezért a reformáció soha sem le­zárt, sőt épp az ellenkezője jelenti a refor­mációt: Nyitott az Ige és Lélek további munkájára. Ennek az igeiségre törekvő hitnek és élet­nek köztünk, magyarok között több mint négy­százéves mozgalmi, tehát egyházi története van, sőt ha a magyar huszitizmust jól fontolóra vesszük, mint ahogy vehetjük, akkor ez az idő még hosszabbra kinyúlik. Ez a református magyar örökség nem bál­vány, ezt nem szabad bálványként kezelni, vagyis ami benne maradandó érték, az nem lehet “magyar”, hanem magyar nyelven, ma­gyarok között, tehát a magyar történelemben “Krisztus”. Jézus Krisztus pedig soha sem el­skatulyázható múlt, hanem az Ige és Szent­lélek örökké jelen való ható és hódolatkövetelő ereje, amely mindig nemzetépitő, iskolaépítő, igazságos társadalmi rendet, szabadságot célzó, tudást terjesztő a magyar református történe­lem tanúsága szerint is. A kérdés érdekes megvilágítást nyer, ha — mintegy árnyékként (ámbár nem a le­kicsinyítés hangján) próbáljuk vázolni azt az ugyancsak történeti folyamatot, amit római katolikus magyar örökségként ismerünk. Ez Visszanéz a magyar, sóhajtva néz vissza, Te dicső haj dánkor! fényes napjaidra: Szomorú tallóján ősi hírnevének, Hej, csak úgy böngész már valamit — mesének. Engem is a bánat megviselvén zordul, Visszatér hő lelkem, a múltakba fordul: Azokkal időzöm, akik másszor voltak: Mit az élet megvon, megadják a holtak. (ARANY: “Toldi szerelme” kezdő sorai.) az örökség magával cipeli a szentek kultuszát, az ostya imádatát, a jócselekedetekből meg- igazulás és a tisztítótűz tévtanát, az egyénnek a papság uralma alá hajtott szolgaságát, ami magával hordja a társadalmi és egyháztársa­dalmi megcsontosodás, tehát a maradandó rend­szeralkotás átkát, valamint az autoritátiv erő­szakot, a más véleményen levők üldözését, az inkvizíciót, kínzást és zsarnokságot, továbbá a tudomány fejlődésének akadályozását. Ez a római katolikus örökség magyar nyelven és magyarok történelmében, a történelem hatal­mas körképén mintegy árnyékát adja ki annak,

Next

/
Thumbnails
Contents