Reformátusok Lapja, 1960 (60. évfolyam, 1-18. szám)

1960-03-01 / 5. szám

REFORMÁTUSOK LAPJA 9 MAGYARORSZÁGI EGYHÁZI HÍREK TAMÁS A GYALOGOS A hódmezővásárhely-susáni gyüle­kezet szeretetvendégségre gyűjtötte egybe nyolcvan éven felüli egyház­tagjait. A sok idős ember a gyü­lekezettel együtt adott hálát Isten megáldó kegyelméért. ★ ★ ★ Pázmány Hermina, aki az első magyar diakonissza testvér volt, 85 éves korában Budapesten elhunyt. ★ ★ ★ A debreceni református gimná­ziumban egy hétig tartó bűnbánati, csendesnapokat tartottak. ★ ★ ★ A miskolc-felsővárosi gyülekezetei 15 év óta szolgálja Nt. Fodor La­jos. Szeretetük jeléül uj palástot ajándékoztak az egyház tagjai a lelkipásztornak. ★ ★ ★ Lelkészbeiktatások: Jeney László a szerepi gyülekezetbe, Selmeczi Árpád a szabadszállási gyülekezet­be iktattatott be. ★ ★ ★ A tiszavasvári gyülekezet Ács Mi­hály nyirjákói lelkipásztort kánto­rává választotta. ★ ★ ★ Győry Elemér püspök félórás is­tentiszteletet tartott a Petőfi rádió­ban január 3-án, reggel nyolc órai kezdettel. ★ ★ ★ A komáromi egyházmegye évzáró értekezésén, decemberben, Dr. Esze Tamás konventi világi elnök tar­tott előadást “Egyházunk időszerű problémái” cimen. Egyemes Keresztyénség Híreiből A Róma városára terjedő egyházi zsinat most ült össze ismét. A leg­utóbbi 500 esztendővel ezelőtt volt, 1461-ben, amikor többek között azt a törvényt is hozták, hogy az egy­ház papjai nem viselhetnek cifra hajviseletet. A mostani zsinaton ho­zott rendelkezések között szerepel például, hogy a papoknak tilos részt venni nem katolikus istentisztelete­ken, s hogy sem a papok, sem az apácák nem vehetnek maguknak autót és nem hajthatnak autót. (Ha csak külön felsőbb engedélyt személyszerint nem kapnak reá.) Irta: Fiers Elek Tamás egy külvárosi imaház udvarán ismerkedik nap nap után az Élettel. Hogy ez az Élet rászolgált-e a nagy kezdő­betűre, affelől Tamásnak még nincsen tisztázott véleménye. Pedig Tamás filozófus lélek, s a filozófiának vannak némi vonatkozásai a betűvetés mesterségével, amihez Tamás még egyenlőre nem ért. Szerencsére filozófiát művelni Írástudat­lanul is egészen eredményesen lehet. Ha előző rendszerekkel tartana fenn valami szellemrokon­ságot, akkor Tamás filozófiáját a tankönyvek nem az Aquinói mellé osztályoznák, hanem a Materialisták cimü fejezetben kerülne fölsorolásra. Nem volna ez teljesen tárgyilagos osz­tályozás, mert Tamás bölcseletének csak azon a réven van köze a materializmushoz, hogy uralkodó gondolatai a szegény­ségre vonatkoznak. Hogyan jön létre és terebélyesedik ki egy ilyen gondolat­rendszer? Pontosan úgy, ahogy a vegyi folyamatoknál az úgy­nevezett kicsapódás. Benyitnak Tamás tapasztalatvilágába bi­zonyos, a pénz körül lejátszódó esetek. Nem nagy tranzakciók drámai döbbeneté, hanem unalmas, fantáziátlan és mindennap visszatérő családi történetek. Teszem fel, bejelenti valamelyik gyerek a születésnapi igényeit, amiket, mire a szülők elé jutnak, a gyerekszoba egész közvéleménye támogat és közvéleményez. A szülők néhány halk szót váltanak egymással. — Nincs rá pénzünk — hangzik el a következő pillanatban a mindig azonos válasz s mint valami láthatatlan vegyszer, loccsan bele Tamás jókedvének tégelyébe, s kész az üledék, ahogy a kémikusok mondanák. A cipő élettartama és a tulajdonosának temperamentuma között valami rejtett összefüggésnek kell lenni, mert Tamásék családjában négy gyerek van, a négy közül háromnak azonos a vérmérséklete, s hárman egyszerre szoktak visszavonhatat­lanul készen lenni a megvásott cipőkkel. Péter, a legnagyobb, nyugodt, megfontolt gyerek. A megfontoltság kedvezően be­folyásolja a cipőhigiéniát, s a lábbelik életidejét. Ezúttal is a cipők vannak a napirenden. — Méltányos volna, hogy négy párt vegyünk — mondja a mama — de csak háromra telik a pénzünkből. — Heüréka! — kiált a papa — Péter cipőjének csak az a baja, hogy kinőtte. Csak talp kell rá, meg sarok, meg kapli és jó lesz Tamásnak. Tehát csak három pár cipőt kell vennünk. Apa térdei közé vonja Tamást: — Te okos fiú vagy, Tamás . . . Az ötesztendős fej bölcsen tudja, hogy a világ leggyanusabb és legunalmasabb közleményei kezdődnek igy: “Te okos fiú vagy . . .” Tamás kelletlen figyelést mutatva ereszti el a füle mellett az apának a belátáshoz cimzett naiv ódáját ... A lelkében megint nőtt egy ujjnyit az a bizonyos üledék. Az apa a színlelt figyelemtől vérszemet kap. Leleménye­sen és fordulatosán kezdi ecsetelni a kitaposott cipő előnyeit az ujjal szemben, amely feltöri az ember lábát. De Tamás arcán most már ki ül becsületesen a buzdító beszéddel szemben való keserű visszautasítás:

Next

/
Thumbnails
Contents