Reformátusok Lapja, 1960 (60. évfolyam, 1-18. szám)
1960-02-15 / 4. szám
REFORMÁTUSOK LAPJA Official Organ of the Evangelical and Reformed Church . . . Member of the Associated Church Press Published semi-monthly from September to June, monthly July and August, for the Evangelical and Reformed Church by the Board of Business Management, the following members constituting the Church Papers Committee: Carl J. Bender, Secretary of the Board, Chairman; Fred A. Kaiser, Treasurer of the Board; John W. Cooper, Fred Smith, Dr. Emil Bassler; Dr. Norman Zulauf, President of the Board, ex officio. Second-class postage paid at Oberlin, Ohio, and at additional mailing office. Subscription rates: $2.50 per year everywhere; single copies, 15 cents. Remittances should be by check, draft or money order, made payable to the REFORMÁTUSOK LAPJA. — Changes of address can be affected three weeks after receipt of both old and new addresses. Send all correspondence and subscriptions to: Dr. László Harangi 65 North Pleasant Street Oberlin, Ohio TELEFON-IMA KATONA MÁSODIK TRAGÉDIÁJA Mindannyian ismerjük Amerikában a “Call a Prayer'’ keresztyén ima-szolgálatot. Azok, akik egyedül érzik magukat, vagy azok, akik fölös örömük, vagy bánatuk levezetésére imádságra vágynak, de érzéseiket nem tudják szavakba önteni: feltárcsázzák a kivánt számot s a kagylón keresztül hozzájuk érkező meleghangú imádság által könnyebbülést szerezhetnek Örömmel hallottuk, hogy — ha hihetetlennek is tűnik fel, mégis valóság — van ebben a nagy Amerikában egy olyan telefonszám, a- melyet ha felhívunk, belőle saját anyanyelvűnkön, magyarul hallgathatunk végig egy-egy felemelő imádságot. New Yorkban, a 69-ik utcai Magyar Református Egyház (Lelkipásztor: Kovács Imre) vezette be, mint keresztyén missziói munkát, ezt a szolgálatot, s vele kapcsolatban szerzett sok-sok tapasztalatuk tanúskodik annak áldásos voltáról. A napi 24 órán át működő Ima- Telefon száma: LE 5-9182 — New York, N. Y. (------------------------------------------s "Szenteltessék meg a Te neved", azaz: adjad, hogy Téged igazán megismerjünk és minden munkáidban, melyekben világol a Te mindenhatóságod, bölcsességed, jóságod, igazságod, kö- nyörületességed és igaz voltod: Téged tiszteljünk, dicsőítsünk és magasztaljunk. Ezenkívül egész életünket, gondolatainkat, beszédeinket és tetteinket oda irányozzuk, hogy a Te nevedet mi miattunk szidalom ne érje, sőt inkább szálljon reá dicséret és dicsőség. HEIDELBERGI KÁTÉ \ ----------------------------------J “De látva a nagy szelet, megrémtile . . (Máté 14:30.) Attól kezdve, hogy a jó öreg takácsmester, Katona József, gyöngybetükkel másolgatta korán sírba hullt fia “Bánk bán”- ját, a Katona-kultusz állandóan tart köreinkben. A különböző szempontokból vizsgálódó tanulmányok és kiértékelések mellett lásson most napvilágot ez a cikk, melyet az evangéliumi esztétika jogán és parancsából irtunk meg. “Alkalmas és alkalmatlan időben” próbáljuk megmutatni és bebizonyítani, hogy az Evangéliumnak mérövesszöjével nemcsak a robotosok türelmét, az államférfiak sáfárkodását, a Zákeusok vagyonát lehet megmérni, hanem az ihletett művészek alkotásait is. Nagyon tanulságos szempontok és igények azok, melyekkel az Evangélium nevében minden művészhez, mint az egyetemes kijelentés egyik követéhez odalépünk. A művészi alkotástól ép annyira nem idegen ez a mérték, mint ahogyan nem idegen a búzás zsáknak a tizedes mérleg, vagy a csillagos égnek a fényév. Ebből a szempontból egy sokkal nagyobb tanulmányt is megérdemlő kérdés vizsgálata volna az, hogy milyen hiányok, milyen belső lelki tényezők léte (vagy nem léte) volt az oka Katona József végleges elhallgatásának. A költő maga a “Tudományos Gyűjtemény” c. értekezésében hatféle okott emleget: Nincsen magyar szinház, nincsen kiadó, nincs jutalmazás, nincsen kritika, ellenben két cenzúra is működik, az osztrák császáré és a másik — nem kevésbbé kegyetlen a “nemzeti dicsekedésé”, a nemzeti hiúságé. Amig a pesti szinház ujjongva ünnepli Kisfaludy Károlyt — akinek úgy látszik meg van a csillagokat tartó gravitációja — addig Katona elnémul, “sercegő tollával” főfiskálisi akták fölé hajol drámák helyett. Ezen a ponton lép elő az a szemnont, amit az evangéliumi esztétika szempontjának mernénk nevezni és állítja, hogy a jelzett akadályok nem magyarázzák meg azt a komor tényt, hogy legnagyobb drámaírónk meghalt, mielőtt a sírba tették volna. A lélek belső történéseit nem lehet pusztán külső okokból megmagyarázni és megérteni. Katonának a második nagy * Katona “Bánk bán”-ja történelmi szempontból, valamint szellem és jellemfestés tekintetében a legkiválóbb magyar tragédia. A kor, amelyben Katona élt (1791-1830), hiányos irodalmi képzettsége miatt nem ismerte fel legnemzetibb tragédiánk óriási jelentőségét.
