Reformátusok Lapja, 1960 (60. évfolyam, 1-18. szám)
1960-02-01 / 3. szám
REFORMÁTUSOK LAPJA 7 “Megjött a posta!” — kiáltják vidáman a gyerekek s én indulok, kertből, konyhából, egy nagy ház ezer apró és nagy munkája közül, hogy átvegyem. Amerikai újságok színes borítékai mellett, hirdetések kiabáló tömegében levelek szerénykednek. Néha egy-egy messziről jött üzenet, vagy egyházi újság Magyarországról. Úgy elnézem a sárgás, szegényes papíron a magyar betűket. Csak nevek, kicsi hírek és mégis hogy simogatja őket végig a szemünk. Meghalt valaki, gyermek született valahol. Sokszor elgondoltam már, mi lenne, ha valami különös varázslat egy szép napon elém- teritené azokat a leveleket, amelyeket eddig kaptam. Micsoda halommal lenne egyszerre öröm és bánat, rokoni üdvözlet, baráti kéz- szoritás. Amig igy gondolatban rendezgettem a leveleket, azokat, amik ma érkeztek s amik már régesrégen, egy nagyon kedves került a kezembe. Sokszor elolvastam már magamnak is, másoknak is, engedjétek meg, hogy most nektek is megmutassam. Hadd melegedjék, hadd gazdagodjék mellette a szivünk. A levél írója Kanada egyik kis városkájának az angol lelkésze. Valahol a nagy búzatermő mezőkön, Békevár vidékén találkozott életében először magyarokkal. Csillagos tornyu templomukban csodálkozó áhítattal hallgatta különös zsoltáraikat. Észre sem vette, de lassan melegedni kezdett a szive irántuk s szinte magától értedődően elkezdett tanulni magyarul. Elször csak néhány szót, majd lassan többet. Nagy gonddal vezetett egyháza sok munkája mellett szabadon maradt néhány órájában magyarul olvasgatta a Bibliáját egészen addig, mig megszületett 1959 februárjában az a levél, amit szeretnék veletek elolvasni. k k k Kedves család: Köszöntés! Az Urunk kegyelme tartson. Nyolcadikén első prédikációmét magyarulban prédikáltam! Dicséret az Urnák! Igen boldogságom van. Brantfordban volt. Olvasom János evangyéliomában 3:1-21. Tékozló Fiúról prédikáltam. Azután az Úri Imádságát olvastam az emberekvel. Csodás tapasztalás nekem volt. A kiejtésben sokszor tévedtem, de nagyon jól az emberek értettek. Nagy az Ur és igen dicséretes a mi Istenünknek városában, az ő szent- séges hegyén! (Zsolt. 48:1.) Itt angolra fordul újra a szó s megtudjuk, hogy a prédikációt az egyik magyar lelkész fordításában olvasta fel a mi kedves barátunk. A gyülekezet sírva hallgatta végig. “Nem is gondoljátok” — írja tovább — “milyen nagy izgalmat jelentett az, hogy ott állhattam és csinálhattam, ami a számomra a leglelkesi- tőbb dolog: prédikálhattam jó barátaimnak, a magyaroknak, még pedig saját nyelvükön, magyarul. Milyen csodálatos tapasztalat az, ha megpróbálunk valamit megcsinálni szeretetből s még akkor is csináljuk, ha az lehetetlennek látszik.” k k k Láthatatlan és ismeretlen testvéreink szerte ebben a nagy országban, ugy-e jó volt elolvasni ezt a levelet. Jó volt érezni írójának felénk áradó szeretetét s tudni azt, hogy amig ilyen barátaink vannak, nem vagyunk egyedül. Adja az Isten, hogy szeretetből a mi szivünkből is a lehetetlenség ilyen csodái szülessenek. Borsay Lászlóné Magyar népdal Amerikáról Mikor megyek Amerika felé, Hasad az ég harminchárom felé. Visszanézek szép Magyarországra, Könnyű csordul piros két orcámra. k k k A fenti kis népdalt NEMES ZSÓFIA 63 éves mckeesporti asszonytestvérünktől hallottuk az elmúlt nyáron. Bizonyára vannak olvasóink között olyanok, akik tudnak más népdalt is Amerikáról. írják le és küldjék be a szerkesztőhöz, közölni fogjuk lapunkban. Szeretnénk összeállítani a még élő öregjeink valamint magyarul tudó és éneklő fiataljaink ajkáról egy csokor magyar népdalt, mely vonatkozásban áll Amerikával. Kitől hozzuk a következő népdalt? FELFEDEZTÉK GOMORÁT? Évszázadok óta szimbolizálja a bibliai Gomora (Scdomával együtt) a bűnben élő város fogalmát. A “Religious News Service” közlése értelmében valószínű, hogy a Holt Tenger északi részének medre alatt kb. negyven lábnyira felfedezett romok az elpusztult Gomora maradványai. Ha a tudósok is annak Ítélik, akkor a jordáni hivatalos körök az egész környéket le fogják csapol- tatni és gátakkal látják el a további kutatások és ásatások céljaira.
