Reformátusok Lapja, 1960 (60. évfolyam, 1-18. szám)

1960-08-01 / 14. szám

REFORMÁTUSOK LAPJA

11

Régi európai katedrálisokat szemlélve, mindig különös csodálkozással és bámulattal töltött el az a gondolat, hogy az építészetnek ezek a remekei milyen hosszú ideig készültek. Sokszor évszázadok telnek el, mig egyik másik elérkezik a befejezéshez. Nemzedékek látják az építést s nemzedékek vesznek benne részt. Változnak az építők, csak egy, a terv marad mindig ugyanaz.

így van ez az egyházak életében is. Egyik nemzedék a másiknak adja a szerszámot és egyik építész a másik után veszi át a munkát. Lelkészek mennek és jönnek, csak az örök terv változatlan, templomot, egyházat szervezni, fenntartani, továbbépíteni az Isten nagyobb dicsőségére. A Pittsburgh-i egyház éltében is változott az építés vezetője, de a munka az örök tervek szerint megy tovább.

Messziről érkezett meg az uj pásztor. Útja különös kanyarodókon keresztül vezetett Tran- sylvániából Pennsylvániába. Nt. Babos Sándor lelkipásztori szolgálatában először Keletre indult, hogy a missziói nagy parancsot ott töltse be. Mandzsúriából érkezik meg majd sok esztendő után Amerikába, először a Fairfield-i gyülekezetbe s onnét Pittsburghba.

Junius 19-én lelkes gyülekezet vette körül az uj pásztort és a beiktatási istentiszteletre összesereglett lelkipásztorokat. Zúgott az ősi ének magyarul is, angolul is; szólt az igehirdetés mindakét nyelven. Nt. Borsay László a régi utón kisérte végig a lelkipásztort, a kolozsvári Farkas utcai templomból a Pittsburgh-i Első Református Egyház “hegyen épített templomáig”. Nt. Paál Gyula a lelkipásztori tisztség bibliai és dogmatikai alapjait tárta a gyülekezet elé. Majd az egyházkerület elnöke, Nt. Dr. Szabó István áldotta meg az Isten színe előtt frigyet kötő lelkipásztor és főgondnok szent fogadalmát.

Az ünneplő vendégsereg a Magyar Ház nagytermében gyűlt össze bankettre, melyen Nt. Dr. Csikesz Tibor töltötte be az áldomásmester tisztjét. A komoly szavak után jól esett a vidám nevetés, a kedves baráti szó. Sok távirat és levél köszöntötte az uj pásztort s a régi gyülekezet szeretetét is éreztük a sok Fairfield-i üdvözletben. A befejező szavakat maga az uj pásztor mondotta el. Komoly volt a mondanivaló, nem magakellető, hízelgő beszéd s mégis tudtuk, éreztük, hogy őszinte, meleg szeretet árad belőle mindnyájunk felé.

Befejeződött az ünneplés. Biztos, erős kezek fogják a szerszámot, kezdődik a munka. Az örök tervhez uj álmok simulnak, uj kövek gördülnek s az építők felett őrködik az, aki a növekedést adja, az Isten.

Borsay Lászlóné

Miért “cigányzene” a magyar nóta Amerikában?

Irta: Dr. Spur Endre

II.

Alighogy nyugaton tudomást szereztek arról, hogy Bartók és Kodály összegyűjtötték a magyar falu genuin paraszti dallamkincsét, amely stílusában, zenei jellegzetességeiben lényegesen különbözik Liszt magyar rapszódiáinak dallamanyagától, egy angol orgonista, Evans Edwin azonnal levonta a következtetést: tehát Liszt Ferencnek tökéletesen igaza volt, a magyar rapszódiák dallam-anyaga kétségtelenül cigány.

Evans Liszt könyvének eredeti mondatait gondosan szétdarabolva, azokat önkényesen szö- vegezett uj fejezetekbe, alfejezetekbe csoportosította. Az igy “angolitott” eredményt azután nagy merészen, az eredeti, monografikus cim mellőzésével uj, általánosító (“The Gypsy in Music” — A cigány a zenében) focim alatt

két terjedelmes kötetbe foglalta. A londoni kiadó a két kötettel, mint Liszt Ferenc könyvének első angol kiadásával (a megtévesztő alcím szerint: Liszt Ferenc egy emberöltőn át folytatott kutatásainak összefoglaló eredményével) 1926-ban elárasztotta a világpiacot.

Ez az “angolitott” (a valóságban: meghamisított) Liszt könyv lett a XX. sz. nyugati társadalmának tudatában a cigányzene fogalma körül észlelhető zavaros elképzelések főforrása.

(Evans, magyar zenetörténeti tájékozatlanságát palástolva, tudálékos fölényességgel jelenti ki az essay-nek nevezett előszóban: “Alig képzelhető, hogy valaki a könyv elolvasása után Liszttel ellentétes véleményt alkosson magának.”)

Két évvel Evans könyve után egy újabb ködösítő “forrásmunka” szállta meg a müveit nyugat könyvespolcait: Berkovici Konrád, román származású amerikai (USA) újságíró vaskos kötete: “The Story of the Gypsies”. (“A cigányok története”, New York, 1928.) Berkovici rálicitál Evansra is. Szerinte Közép- és (Folytatás a 14-ik oldalon)

T T