Reformátusok Lapja, 1960 (60. évfolyam, 1-18. szám)

1960-01-15 / 2. szám

4 REFORMÁTUSOK LAPJA REGNUM MARIANUM — MÁRIA ORSZÁGA November 20.-ika nevezetes nap volt az Egyesült Államok történetében. Nemcsak azért, mert aznap szentelték fel Washingtonban a római katholikus egyháznak országunkban leg­nagyobb templomát, hanem azért is, mert ezen a napon ajánlották fel megint, hivatalosan, az Egyesült Államokat Mária Országának. Sok magyar élhet közöttünk Amerikában, aki azt hitte, hogy Magyarország igazán a “Mária országa”. Annyiszor emlegették ezt előtte, hogy el kellett, hogy higyje. Csak azt nem tudta, hogy Róma ugyanezt hirdeti min­den országban. És azt meg bizonyosan nem gondolta hogy még az Egyesült Államok is a Mária országa lesz valamikor. Pedig már ré­gen hirdették ezt róla Róma papjai. Most aztán megint hivatalos és nyilvános proklamációt csináltak belőle. Az ország min­den városában ugyanazon a napon benne volt a szertartásban; sőt kint is az útcán a temp­lomok előtt a nyilvánosság számára: “U. S. Ä. DEDICATION TO MARY, Nov. 20”. Tizenhat- ezer római katholikus templomban ismételték ugyanazt a formulát, amit az uj 18 millió dolláros székesegyházban mondtak teljes ünne­pélyességgel: “Odatesszük az Egyesült Államo­kat a Szeplőtlen Mária kezeibe.” Az uj templomról azt mondják, hogy a világ hetedik legnagyobb temploma. 1914-ben született meg a terve, de tulajdonképpen öt év alatt épült meg a felső része. A templom 459 láb hosszú, 329 láb magas a tornya, tíz­ezer sípos orgona van benne, ami csak maga negyedmillió dollárba került. Maga a templom sincsen még egészen készen; azt mondják, 30 millió dollár lesz a költsége, mire teljesen megépül. A szeplőtlen fogantatásról nevezték el. A felavató bostoni érsek arról beszélt, hogy maga a távolság is a Fehér Ház meg az uj templom között is meg kellene hogy nyug­tassa az aggodalmaskodók lelkét, hogy az a távolság nem lesz kisebb a két épület között. Ámbár a hit hegyeket is megmozgat — tette hozzá Boston érseke, Boston nagy fiára gon­dolva, aki talán az idén legyőzi e távolságot. Minket azonban igenis aggaszt ez a Máriá­nak odaszentelés. Elvégre ezt az országot pon­tosan azért alapították, hogy szabadok legyenek Róma zsarnoksága alól. Aminek csak takarója a Mária köpönyege. — És hát a 176 millió lakos többi részének szótlanúl el kell fogadnia ezt a kisajátítást, amit a 34 milliós kisebbség nevében Róma papsága ilyen símán és ellen­mondás nélkül elvégez? . . . Nemrégen a Filippini-szigeteken folyt le ugyanez a felszentelési ceremónia. Ott volt az ország elnöke és minden főhivatalnoka. — Washingtonban ez idén még csak Legfőbb Bíró­ságunk elnöke vett részt a hódítási aktusban. De lehet, hogy jövőre már itt is ott lesz az ország elnöke . . . KEDVES EMLEK (ÖZV. KOMJÁTHY ERNŐNKNEK) Emlékezem s úgy állsz előttem Fiatalon, mint rózsaszál, Hangod szelíden búgó bája Galambé, mely fészkére száll. Mosollyal tűrted a fiúkat, Férjeddel voltunk hangosak, Házi szentélyed nyugalmából Szívvel áldoztál fel sokat. Eebér lelkű édes anyádat Néztem hosszan, szerelmesen, Kis pintyőkéjét vezetgette, Gügyögött hozzá kedvesen. Elgondoltam, mily liliom ő Édes apád hű kebelén, Boldog családi élet álma Csillagként sugárzott felém. Ah! az öreg nyájas derűje Szívemben solise lesz halott, Hogy megörült a kártyapadnál, Ha egy jó kontrát adhatott. Aztán a Sors kegyetlen kézzel Egymástól messzi elvetett, Te is, én is megöregedtünk; Ifjan maradt a szeretet. Gyönyör volt a közeli múltban Hallgatni gerle hangodat, Szép múltunkon hogy elmerengtünk, Sok bánatunk is lelohadt. Most oly távol dobott az élet, Meglátnom téged nem lehet, Csak bűvös álmok lenge szárnyán Száll hozzád az emlékezet. Látlak, és bús fejem lehajtom, Buzgón érted imádkozom, Az Újévben, mi lelki szépség, Nemes lelkedre csokrozom. Hawaii Szabó László

Next

/
Thumbnails
Contents