Reformátusok Lapja, 1960 (60. évfolyam, 1-18. szám)

1960-07-01 / 13. szám

4 REFORMÁTUSOK LAPJA közel is vannak az oroszok, az éjszakában nem fog mondani a kiáltó. Megvárja a hajnalt s csak akkor hirdet. Hadd aludjanak csendesen a kicsinyek s a holtak, legalább reggelig. Nyár vége fele volt az a hajnal, amikor mint nagy tüzes üst bujt ki a hegyek közül a nap s a kiáltó megjelent a falu felett. Neki dőlt kelet­nek hosszú magas alakjával s bele mondta a hajnalba a parancsot: Azt kiáltassa a Szolgabiró uram, hogy mindenki engedje el a jószágát, rejtse el a gabonáját, égesse fel a szérűjét s legyen föl­dönfutó. A biró uram pedig azt kiáltassa, hogy mindenki maradjon otthon. Kapaszkodjék bele a földbe, mint a Firtos fenyői. Azonban ezen a reggelen, hangjában nem volt muzsika, mert zokogáshoz hasonlított. Olyan volt az, mint villám sujotta tornyok harangjainak sikoltása. Mint haldokló hörgése. Háromszor kiáltott már s végre dél fele fordult, amikor a közelgő román járőr észrevette. Magyar honvédnek vélték s géppisztoly sorozatot küldtek hűséges székely szivébe. A kiáltónak fegyver ropogásba fulladt a hangja s ő meg bele hullott a hegy­oldal lankásába. Bele simult a székelyföld öle­lésébe, hosszú csendes pihenésre. A falu népe pedig otthon maradt. Bele­kapaszkodnak a föld szivébe a nagy vihar idején. Szemeiket a hegyekre emelik s várják a szabadulás hajnalát. A Mil\vaukee = i Magyar Ref. Egyház értesítőjéből vettük ki az alábbi sorokat “Valami hiba van az életünkben és dolgaink ér­tékelésében, ha számbavesszük azt, hogy mennyit költünk szórakozásainkra és mennyit adunk Isten országa céljaira. Sokan vannak, akik Isten iránti hálájukat rend­szeres adományaikkal igyekeznek kifejezésre juttatni. Egyesek pedig saját kényelmükről is hajlandók le­mondani, hogy Isten országa munkája támogatásában résztvehessenek. Még többen vannak azonban olyanok, akik csak alkalomadtán adakoznak, amikor éppen eszükbe jut. Ezeknek az embereknek az adománya úgy cseng a perselyben, mint a borravaló, kevesebb, mint egy klub évi tagsági dija, kevesebb, mint a haszontalanságokra kidobott pénzük összege. Felmerül az emberben a kérdés: vájjon mit tar­tanak ezek az emberek a legfontosabbnak az életben? Ami engem illet, én azt hiszem, hogy a tized az, amit Isten tőlünk kiván és én ezt gyakorolom. Ha a tized megfizetését helyesnek és méltaányosnak ítélte az ószövetségi törvény és azt Jézus is helyeselte, akkor mi, keresztyének sem adhatunk kevesebbet, ha nyugodt lelkiismerettel akarunk Isten itélőszéke előtt megállani.” (Péter Marshall után.) Énekkari Találkozó Fairport Harboron Kitűnő rendezésben zajlott le a 13-ik Ének­kari Találkozó május 22-én, a fairport harbori egyház rendezésében, a painesvillei Riverside High School hatalmas auditóriumában. A környékbeli magyarság szépen kitett magá­ért: a hatalmas termet csaknem teljesen meg­töltötte. A vendégeket angolul Nt. Elek Áron lelkipásztor üdvözölte — magyarul Huba Fe- rencné. Az Amerikai Magyar Ref. Egyesület köszöntését és ajándék-csekkjét Nt. Kecske- méthy József központi titkár adta át. A műsoron 9 énekkar szerepelt a követ­kező egyházaktól: clevelandi első egyház (3 énekkar) clevelandi west sidei egyház fairport harbori egyház (2 énekkar) pittsburghi egyház loraini egyház és a helybeli Diamond vegyigyár férfikórusa Az énekkarok közösen is énekeltek. A be­vezető imát Dr. Szabó István, a záróáldást Dr. Harangi László mondotta. Az énekkari ünnepséget követő kitűnő va­csora külön említést érdemel, melyet $1.00-ért szolgáltak fel az asszonyok a kb. 500 főnyi vendégseregnek. A jelenlévő énekkarok el­fogadták Nt. Kecskeméthy József meghívását, hogy a jövő évi énekkari találkozó Washing­tonban legyen. A feltételek és részletek ki­dolgozásával megbízták a lelkipásztorokat és az énekkarok vezetőit. r--------------------------------------------------------------\ “Arany virág” Falombos, árnyas utcában laknak És templom áll az udvaron, A házuk előtt kopogós kövek, A kapun belül nyugalom. Az édesanyja: tiszteleisasszony, Uj gyásza, gondja, bánata . . . Arcán gondosság, kedvesség vegyül. Hitet sugároz homloka. A jó papnak: "Aranyvirága" volt. Honvédtisztek a testvérbátyjai. — Itt minden olyan református . . . Olyan magyar és emberi. O a háznak nagyleánya. Egy érett myrtusz-remegés. Nekem? — A lelkem minden álma O. — Amit leirok, az kevés. PETRY LÁSZLÓ V------------------------------------------------------------------------------

Next

/
Thumbnails
Contents