Reformátusok Lapja, 1960 (60. évfolyam, 1-18. szám)

1960-04-15 / 8. szám

REFORMÁTUSOK LAPJA 5 LORÁNTFFY ZSUZSÁNNA FEJEDELEMASSZONY Emlékezés egyik legnagyobb magyar női eszményképünkre halálának 300 éves évfordulója alkalmából "Derék asszony! kicsoda találhat? Mert ennek ára sokkal felülhaladja az igazgyöngyöket . . . Bízik ahhoz az ő férjének lelke, és annak mar­hája el nem fogy . . . Az ő derekát felövezi erővel, megerősíti karjait... Markát megnyitja a szegénynek, és kezeit nyújtja a szükölködőnek . . . NAGY EMBEREK MÉLTÓ UTÓDA A Lorántffyakat hős vitézeknek ismerték Magyarországon egészen Könyves Kálmán óta. Zsuzsánna 1600-ban született, Ónod várában. Apja, Mihály nemcsak, mint a vár kapitánya volt hires, de mint a Saj ó-vidéki sok-sok református egy­ház megalapítója és segitője is. — Zeleméri Kamarás Borbála, Zsu­zsánna édesanyja, az Eger várát védő Dobó István nővérének a leánya volt. Lorántffy Zsuzsánna emelkedett- lelkű, tisztaerkölcsü családban, ki­tűnő tanitók mellett nevelkedett. Kilenc éves volt, mikor Sáros­patakra költözött a család. Patak abban a korban a magyar nemzeti és tudományos élet vára volt, s Zsuzsánna tudós prédikátorok és külföldet járt diákok társaságába került. Várkapujuk felirata is őket jelle­mezte: “Boldog város, melyben hir- dettetik az Evangélium.” Öt éven belül három halottat temet el a gyermek-leány: meghal nővére, édesanyja és édesapja. 15 éves korában indul neki — egyedül — az életnek. A FEJEDELEMASSZONY Két év múlva Isten szerelmet gyújt Lorántffy Zsuzsánna szivében, s feleségül megy a messze vidéken közkedvelt, 20 éves Rákóezy György kapitányhoz. Elvesztett kedvesei helyett négy fiúgyermekkel áldja meg az Úristen, de kettő közülök kisded korban meghal. A gyász és aggodalom együtt halad Lorántffy Zsuzsánná- val egész életében, de mégis sugár­zik róla valami csodálatos bizoda- lom és hit, ahogyan Istenbe ka­paszkodik. Az asszony Zsuzsánna egyik leg­szebb tulajdonsága az a magatar­tás és szeretet, mellyel férjéhez ragaszkodik. Rákóezy György és Lorántffy Zsuzsánna, mint egy test és lélek: együtt hittek, álmodtak, terveztek és dolgoztak. Zsuzsánna nemcsak méltó társ, de szive felfogja és megérti azt a nagy­jelentőségű feladatot, mely ura ol­dalán reá hárul. Ész, erély, munka- szeretet, meggyőződéses akarat és szerénység csodálatos összhangban van lelkében. Férje először vezér Bethlen Gábor hadában, majd 1630-ban őt válassza meg Erdély a fejedelmi trónra. Hat esztendeig harcol, végül még a tö­rök félhold is meghajol előtte. A hadakozás és a politika lefoglalja, de Zsuzsánna fejedelemasszony hon­szerelemmel és igazságossággal teli szive igy is együtt dobog vele. Lobogót himeztet, lőport készíttet, katonákat fogad fel és kopjákat oszt ki. Közben szigorúan, de féltő-szere­tettel neveli fiait. Végrendeletében ezeket a szavakat hagyja fiára: “Istenért kérem az én édes fiamat minden feltett célja és életének legjobb vége legyen az, miként min­den tehetségével segíthesse az Isten tiszteletét és az ekklézsiáknak gya­rapodását. Végy példát édes atyád­ról és én rólam, édes anyádról. Semminek mi nem köszönhetjük Isten irgalmassága után e világi jókban való előmenetelünket, hanem egyedül csak annak, hogy az Isten­nek tiszteletit, tiszta igaz keresztyén vallásunkat a mi erőnk és tehet­ségünk szerint előmozdítani és azt oltalmazni igyekeztünk." KÉSŐBBI MEGPRÓBÁLTATÁSOK Kereszthordozása nem szűnt meg a gyermekkoporsók elföldelése után sem. Fia Zsigmond, aki a tudo­mányokban szinte országhirre tett már szert — hirtelen meghalt. Másik fia, a vadászatokban, ha­lászatokban kedvét lelő György pe­dig Báthory Zsófiát vette feleségül, aki nemcsak, hogy katolikus volt, de olyan lelkületű is, aki Lorántffy Zsuzsánna életének alkotásait tönk­retenni igyekezett. Ura, a lelkiismeretes, hivő erdélyi fejedelem, akit a történelem úgy jegyzett fel lapjaira, hogy “fényes- séges fejedelem”, 1649 őszén halt meg. Mikor a gyulafehérvári sir- bolt testét magábazáría — Lorántffy Zsuzsánna valóban magára maradt. "A mással jóltevő ember meg­kövéredik; és aki mást felüdit, maga is felüdül." (Péld. 11:25.) A gyengeszervezetü fejedelem­asszony egyetlen erőforrása, az Úr­istenbe vetett mély hite. Ez a hit fejleszti ki lelkének csodálatos patrónai érzületét. Egész Magyarország ismerte, mint a val­lásnak, a tudománynak és a sze­gényeknek önzetlen pártfogóját és védelmezőjét. Különösen nagy hálával tartozik neki a Pataki Főiskola, ahol nyom­dát állíttatott fel; hatalmas java­dalmazással odahozatta Európa egyik leghíresebb tanárát, Comenius Já­nost, s a diákok számára étkezdét tartott fen. A Patak környéki kú­riák fiatal leányait várába gyűjtötte s a himzés-varrás mellett Isten Az ő szájat bölcsen nyitja meg, es kedves tanítás van nyelvén . . . Csalárd a kedvesség, és hiábavaló a szépség; amely asszony féli az Urat, az szerez dicsőséget magának . . ." (Versek a Példabeszédek könyve 31-ik részéből)

Next

/
Thumbnails
Contents