Reformátusok Lapja, 1960 (60. évfolyam, 1-18. szám)
1960-04-15 / 8. szám
REFORMÁTUSOK LAPJA 5 LORÁNTFFY ZSUZSÁNNA FEJEDELEMASSZONY Emlékezés egyik legnagyobb magyar női eszményképünkre halálának 300 éves évfordulója alkalmából "Derék asszony! kicsoda találhat? Mert ennek ára sokkal felülhaladja az igazgyöngyöket . . . Bízik ahhoz az ő férjének lelke, és annak marhája el nem fogy . . . Az ő derekát felövezi erővel, megerősíti karjait... Markát megnyitja a szegénynek, és kezeit nyújtja a szükölködőnek . . . NAGY EMBEREK MÉLTÓ UTÓDA A Lorántffyakat hős vitézeknek ismerték Magyarországon egészen Könyves Kálmán óta. Zsuzsánna 1600-ban született, Ónod várában. Apja, Mihály nemcsak, mint a vár kapitánya volt hires, de mint a Saj ó-vidéki sok-sok református egyház megalapítója és segitője is. — Zeleméri Kamarás Borbála, Zsuzsánna édesanyja, az Eger várát védő Dobó István nővérének a leánya volt. Lorántffy Zsuzsánna emelkedett- lelkű, tisztaerkölcsü családban, kitűnő tanitók mellett nevelkedett. Kilenc éves volt, mikor Sárospatakra költözött a család. Patak abban a korban a magyar nemzeti és tudományos élet vára volt, s Zsuzsánna tudós prédikátorok és külföldet járt diákok társaságába került. Várkapujuk felirata is őket jellemezte: “Boldog város, melyben hir- dettetik az Evangélium.” Öt éven belül három halottat temet el a gyermek-leány: meghal nővére, édesanyja és édesapja. 15 éves korában indul neki — egyedül — az életnek. A FEJEDELEMASSZONY Két év múlva Isten szerelmet gyújt Lorántffy Zsuzsánna szivében, s feleségül megy a messze vidéken közkedvelt, 20 éves Rákóezy György kapitányhoz. Elvesztett kedvesei helyett négy fiúgyermekkel áldja meg az Úristen, de kettő közülök kisded korban meghal. A gyász és aggodalom együtt halad Lorántffy Zsuzsánná- val egész életében, de mégis sugárzik róla valami csodálatos bizoda- lom és hit, ahogyan Istenbe kapaszkodik. Az asszony Zsuzsánna egyik legszebb tulajdonsága az a magatartás és szeretet, mellyel férjéhez ragaszkodik. Rákóezy György és Lorántffy Zsuzsánna, mint egy test és lélek: együtt hittek, álmodtak, terveztek és dolgoztak. Zsuzsánna nemcsak méltó társ, de szive felfogja és megérti azt a nagyjelentőségű feladatot, mely ura oldalán reá hárul. Ész, erély, munka- szeretet, meggyőződéses akarat és szerénység csodálatos összhangban van lelkében. Férje először vezér Bethlen Gábor hadában, majd 1630-ban őt válassza meg Erdély a fejedelmi trónra. Hat esztendeig harcol, végül még a török félhold is meghajol előtte. A hadakozás és a politika lefoglalja, de Zsuzsánna fejedelemasszony honszerelemmel és igazságossággal teli szive igy is együtt dobog vele. Lobogót himeztet, lőport készíttet, katonákat fogad fel és kopjákat oszt ki. Közben szigorúan, de féltő-szeretettel neveli fiait. Végrendeletében ezeket a szavakat hagyja fiára: “Istenért kérem az én édes fiamat minden feltett célja és életének legjobb vége legyen az, miként minden tehetségével segíthesse az Isten tiszteletét és az ekklézsiáknak gyarapodását. Végy példát édes atyádról és én rólam, édes anyádról. Semminek mi nem köszönhetjük Isten irgalmassága után e világi jókban való előmenetelünket, hanem egyedül csak annak, hogy az Istennek tiszteletit, tiszta igaz keresztyén vallásunkat a mi erőnk és tehetségünk szerint előmozdítani és azt oltalmazni igyekeztünk." KÉSŐBBI MEGPRÓBÁLTATÁSOK Kereszthordozása nem szűnt meg a gyermekkoporsók elföldelése után sem. Fia Zsigmond, aki a tudományokban szinte országhirre tett már szert — hirtelen meghalt. Másik fia, a vadászatokban, halászatokban kedvét lelő György pedig Báthory Zsófiát vette feleségül, aki nemcsak, hogy katolikus volt, de olyan lelkületű is, aki Lorántffy Zsuzsánna életének alkotásait tönkretenni igyekezett. Ura, a lelkiismeretes, hivő erdélyi fejedelem, akit a történelem úgy jegyzett fel lapjaira, hogy “fényes- séges fejedelem”, 1649 őszén halt meg. Mikor a gyulafehérvári sir- bolt testét magábazáría — Lorántffy Zsuzsánna valóban magára maradt. "A mással jóltevő ember megkövéredik; és aki mást felüdit, maga is felüdül." (Péld. 11:25.) A gyengeszervezetü fejedelemasszony egyetlen erőforrása, az Úristenbe vetett mély hite. Ez a hit fejleszti ki lelkének csodálatos patrónai érzületét. Egész Magyarország ismerte, mint a vallásnak, a tudománynak és a szegényeknek önzetlen pártfogóját és védelmezőjét. Különösen nagy hálával tartozik neki a Pataki Főiskola, ahol nyomdát állíttatott fel; hatalmas javadalmazással odahozatta Európa egyik leghíresebb tanárát, Comenius Jánost, s a diákok számára étkezdét tartott fen. A Patak környéki kúriák fiatal leányait várába gyűjtötte s a himzés-varrás mellett Isten Az ő szájat bölcsen nyitja meg, es kedves tanítás van nyelvén . . . Csalárd a kedvesség, és hiábavaló a szépség; amely asszony féli az Urat, az szerez dicsőséget magának . . ." (Versek a Példabeszédek könyve 31-ik részéből)
