Reformátusok Lapja, 1959 (59. évfolyam, 1-22. szám)

1959-09-01 / 15. szám

2 REFORMÁTUSOK LAPJA Felelős munkásszervezetek és munkaadók egy­formán részesek voltak abban, hogy az együttes alkudozás a mi ipari világunk olyan sok terü­letén olyan tiszteletreméltó magas helyet foglal el demokratikus intézményeink között. Azt, hogy mi mindnyájan testvérek va­gyunk, Istennek köszönhetjük; ennélfogva azok az egyének, akik nem törődnek azzal, hogy az ő kezük munkája milyen hatással van má­sokra: pusztító kézzel nyúlnak bele társadalmi életünk szövetébe. Még tűrhetetlenebb a gazda­sági élet valamelyik csoportjának a felelőtlen akciója: a kár, amit okoz, az élet minden út­ján járókat éri, végül pedig azokat is sújtja, akik a kárt okozták. Minthogy pedig a sza­bad együttes alkudozás az amerikai gazdasági életnek egyik elfogadott tényezője, ezért föltét­lenül szükséges az, hogy úgy a munkásság, mint a munkaadók minden cselekedete e fele­lősség állandó fenntartásával történjék. Ez a felelősség nagyon magas fokú Csak dicsérni tudjuk a szervezett munkás­ságot a felelősségérzetnek azért a magas foká­ért, amit az együttes alkudozások terén sok­szor tanúsított és amit önzetlen munkásvezérek állandóan igyekeznek is fenntartani. Az egy­házak népéhez hozzá illő az, hogy törődjenek azokkal a hibás eljárásokkal és azzal a rom­lottsággal, mit egyes munkásvezérek okoztak, némely esetben a szervezetek tagjainak hozzá- járúlásával. Magának a szervezett munkásság­nak a vezetői és tagjai között is sokan vannak, akik e fölött bánkódnak. Az egyház tagjainak azonban nem szabad elfeledniük, hogy a munka­adók részéről is láthattunk romlottságot. A Munka e Vasárnapján nagyon fontos érdeke úgy egyházainknak, mint népünknek az, hogy a munkásság között előfordúlt visszaélések esetei mellett meglássuk azt is, hogy a szervezett munkásság milyen lényeges szerepet vitt és állandóan közreműködött életünkben. Arra hívjuk hát fel egyházainkat, hogy vegyék gondos vizsgálat alá, hogy vájjon meny­nyiben támogatták az erős és felelős munkás­szervezetek munkálkodását és szükségleteit. — Arra serkentjük egyházainkat, hogy ébresszenek megbecsülést népükben és láttassák meg vele azt, hogy a szervezett munkásság törvényes és szükséges helyet foglal el a mi szabad társadalmunkban. A mai világban a szabad munkásszervezetekre minden szabad népnek szüksége van. De sürgetjük annak a szük­ségét is, hogy nem előítéletekkel vagy hiányo­san, hanem kellőképpen egyensúlyozott vizsgá­lattal figyeljük azokat a problémákat, amikkel a munkásszervezetek felelős vezetői és tagiai kerülnek szembe akár önmaguk között, akár szervezetükön kívül, és azt a módot is, aho­gyan azokat megoldani próbálják. Egyházaink segítsék tagjaik meg­értését és rokonszenvét Hálát adunk Istennek, hogy a szervezett munkásság tagjai közül nagyon sokan egyhá­zainknak is tagjai. Mint valamelyik munkás­szervezetnek a vezetője vagy tagja, mindegyi­kük Isten előtt felelős a saját magaviseletéért úgy szakszervezetében, mint bárhol másutt. Ezért arra is sürgetve kérjük egyházainkat, hogy segítsék azon tagjaikat, akik szakszerve­zeteknek is tagjai, hogy növekedhessenek an­nak a célnak és szerepnek megértésében, amit a szakszervezetek képviselnek mai világunkban, és biztassák őket, hogy mennél teljesebben és mennél nagyobb felelősségérzettel vegyenek részt a maguk szakszervezetének életében és mozgal­maiban. A felelős csoport-cselekvés ott is, csak­úgy mint az egyházakban és egyébütt, az olyan tagoktól függ, akik jól értesültek és az egyéni felelősségérzet magas fokával rendelkeznek. ★ ★ ★ Imádság azokért, akik dolgoznak Jó Istenünk, hálát adunk Neked azokért, akik megfelelő jutalmazás nélkül is dolgoznak, azokért, akik a köznek a javáért dolgoznak, azokért, akik kifejlesztik ügyességüket, hogy még jobban dolgozhassanak, azokért, akik má­soknak a munkáját igazgatják, azokért, akik gépeket alkalmaznak, hogy az emberek terhét csökkentsék velük, azokért, akik kereskednek és azokért, akik szállítanak, azokért, akik a bányákat ássák és azokért, akik olvasztanak, azokért, akik öntenek és azokért, akik formá­kat készítenek, az inasokért és a mesterekért, és mindazokért, akik munkástestvéreiknek egész­ségére és jólétére vigyáznak. Óh jó Istenünk, add meg nekik az ő jutalmukat a Mester Munkásnak szavaiban: “Jól vagyon, jó és hű szolgám!” Ámen. ★ ★ ★ Az Egyházak Országos Tanácsa kéri, hogy fenti izenelét minden templomban olvassák fel a Munka Vasárnapján, 1959 szeptember 6.-án. ÁHÍTATOM Én édes Istenem, imádott jó Atyám! Téged dicsőítsen szívem, lelkem, a szám, Add meg, hogy Fiaddal szóljak a Szenthegyen, Hogy egész életem egy imádság legyen. Hawaii SZABÓ LÁSZLÓ

Next

/
Thumbnails
Contents