Reformátusok Lapja, 1958 (58. évfolyam, 1-22. szám)

1958-01-15 / 2. szám

1 AZ EGYETEMES KERESZTYÉNSÉG HÍREIBŐL 14____________________________________REFORMÁTUSOK LAPJA_______________________ A keresztyén iskolákat államosí­tani készülnek Ceylonban. — Budd­hista körökben erős mozgalom in- dúlté hogy az állammal vétessék át mindazon keresztyén felekezeti isko­lákat — katholikusokat és protestán­sokat egyaránt — amelyekben a keresztyén növendékek száma nem éri el az ötven százalékot. Több mint kétezer keresztyén felekezeti iskola van az országban, köztük az ország legjobb iskolái. A közoktatás- ügyi miniszter maga is ellenzi e javaslat életbeléptetését, mert az szerinte határozottan káros volna a nemzetre nézve. Protestánsok erősödése Lalin - Amerikában. — 1900-ban csak 50,000 protestáns volt Latin-Amerikában; ma öt millióra megy a számuk. A Vatikánt olyan aggodalommal tölti el a protestánsok e szaporodása, hogy Bogotában uj központi irodát állí­tottak be, olyat, aminővel Washing­tonban irányítiá a papi és világi rendek együttműködését. Az egyik chilei érsek az amerikai dollár ha­talmának tulajdonítja a protestán­sok haladását: ennek segítségével állítanak be protestáns iskolákat, missziói központokat, kiadóházakat, stb. Bolíviában az utóbbi másfél év alatt öt római katholikus pap tért át és dolgozik most a protestáns egyházak szolgálatában. Ezek közt a legújabb áttérés Zunyiga páteré, akit a jézsuiták Spanyolországban és Belgiumban neveltek és aki 18 évig volt a római egyház papja. Bolíviá­ba pontosan a protestánsok ellen küldték, de amikor munkája érde­kében tanúlmányozni kezdte a Szent­írásokat, rájött, hogy az ő hite té­ves. Áttérése után azonnal feleségűi vette azt a fiatal nőt, akivel már pap korában együttélt és akitől már két gyermekük is született. Most hatalmasan dolgozik az evangélium érdekében. A protestánsok 17 rádió- állomásról prédikálják Krisztus ta­nítását. "Uj ideológia" a keresztyénség számára. — Londonból jön a híre, hogy az anglikán egyház novemberi gyűlésében megbízást adtak az ille­tékes bizottmányoknak egy uj ke­resztyén ideológia készítésére, ami egészen uj, erőteljes nyelvezettel tudna szólni korunk társadalmához. Ez az uj ideológia a keresztyén hi­tet nem annyira a személyes idve- zűlés, hanem inkább uj életmód oldaláról hirdetné, hogy így tudjon szembeszállni a kommunizmus hódí­tásaival különösen a Közép-Keleten, ahol a keresztyén egyházak gyöngék és nem tudják megtartani ifjúságu­kat. Az anglikán egyház ezzel a kísérlettel visszatér a Temple érsek kezdeményezéséhez, aki 1944-ben be­következett halála előtt pontosan egy uj keresztyén ideológia létrehozását sürgette, azt hangoztatva, hogy a tisztán személyes vallás többé nem elégséges a mai folyton nagyobb mértékben kollektiv társadalomban. Az uj mozgalom nagy következmé­nyeket ígérne, ha most is akadna olyan kiváló vezér, mint amilyen Canterbury nagynevű érseke volt. Ugyancsak Londonból jön a híre igazi ébredésnek: két kiváló lelkész evangéliumi prédikálása nagy töme­geket vonz. Egyikük egy órás pré­dikációkat mond; ezért hat. A legrégibb keresztyén templom Izráelben. — Izráel állam alapítása óta nagyszabású ásatásokat és ré­gészeti kutatásokat végez, hiszen földjén az emberi történelem leg­fontosabb eseményei játszódtak le. Most aztán egészen váratlan fel­fedezésre bukkantak Savéi Zion falu közelében a Földközi-tenger partján: megtalálták a legrégibb keresztyén templom romjait, miknek építési dátuma a Krisztus utáni negyedik század lehetett, amikor Konstantin császár uralkodott (kit Róma Nagy­nak nevezett el, mi pedig sajnál­kozással emlegetünk, mert a keresz- tyénségnek több kára lett, mint haszna, abból, hogy azt államval­lássá tette.). Kiváló keresztyén nő. — Madras város India második legnagyobb vá­rosa, millió lakosa van, és most egy 44 éves keresztyén nőt válasz­tott meg polgármesterének! Mrs. Tara Cserián a dél-indiai egyház­nak nagyon tevékeny tagja, ezen kivűl pedig igen jeles része van több társadalmi intézménynek a ve­zetésében is. A női és gyermek- kórház igazgatóságának már 20 év óta elnöke; úgyszintén tagja a mad- r.asi egyetem szenátusának is. Mad­ras városának ő lesz az első női polgármestere és amennyire tudjuk: az első keresztyén polgármestere is. Valóban kiváló nő lehet! Uj "hét" és uj ünnepek. — Cey­lon állam kormánya elé a budd­hista vallásügyi bizottság egész uj tervezetet terjesztett be, amit ha a kormány elfogad, megváltozik a hét és nem lesz több vasárnap Ceylon­ban. A vasárnap helyét a “pója- nap” foglalná el. Pója-nap lenne a telehold meg az ujhold napja, meg két másik olyan nap, mely e napokat egy-egy héttel előzi meg. A jelenleg tartott 26 munkaszüneti napot minden felekezet egyformán tartsa be. A vasárnapot és az azt megelőző szombati félnapot a pója- nap és az azt megelőző félnap he­lyettesítené. Ezen kivűl még 12 extra munka-szünet nap lenne, és ezekbe beleesnék a nagypéntek és a karácsony. Ezen kivűl a hinduk, keresztyének és mohammedánk jogot nyernének arra, hogy még két olyan munkaszüneti napot választhassanak, ami nem esnék beszámítás alá. A mohammedánok ez idő szerint pén­teken délután kapnak egy órai sza­badságot vallásos gyakorlataik vég­zésére; ugyanígy megengednék a keresztyéneknek is, hogy vasárnap­jaikon egy órával később jöhesse­nek munkába, hogy részt vehesse­nek Istentiszteleteiken. Nem való­színű, hogy az uj tervet elfogadnák, mert hiszen összeütköznék az egész keresztyén világ vasárnapi munka­szüneti napjával; de már maga a terv felmerülése is mutatja, milyen erős az irányzat a világ e távol­keleti részén, hogy a keresztyén kultúra helyébe a. buddhista kul­túrát tegyék. Kelel-Némelország szenvedései. — Még októberben elrendelte a szoviet- kormány, hogy mindenki szolgáltassa be minden márka-pénzét, amit 13.- án az uj pénzegységekre becseréltek. Azzal nem sokat törődtek, hogy mi módon tegyenek eleget e rendelet­nek azok, akik kórházakban vagy egyébütt voltak távol otthonuktól. Azokat sem bántották, akik 300 márkánál kisebb összegeket szolgál­tattak be; de már nagyobb 'össze­gekkel tulajdonosaik magukra von­ták a hatóságok kérdezősködéseit. Különösen is bajba került a magde- burgi egyháztanács elnöke és pénz­ügyi titkára, akik 400,000 márkát kellett, hogy beváltsanak; a ható­ságok minden áron olyan üldözést akartak ellenük vagy esetleg Di- belius püspök ellen indítani, mint Magyarországon tették Ordass püs­pökkel szemben. Pedig ezt a pénzt nyugat-németországi egyháztagok adták össze, hogy a kelet-német­országi egyházi adók megfizetésében Segíthessék hittestvéreiket. A ber­lini egyháznapon is ez derűit ki, hogy a kettészakított ország keresz­tyénéi még mind egy ugyanazon egyház tagjainak tekintik magukat. Ezt bizonyította annak a háromezer embernek a részvétele, akik meg­jelentek az utolsó, az eddigieknél sokkal kisebb szabású egyháznapon Berlinben.

Next

/
Thumbnails
Contents