Reformátusok Lapja, 1958 (58. évfolyam, 1-22. szám)

1958-09-15 / 16. szám

REFORMÁTUSOK LAPJA 15 '• I $ í FONTOS KI ADÓHIVATALI ÉRTESÍTÉS A postai szolgálat árát úgy felemelték, hogy kénytelenek vagyunk a mi kiadóhívatali szolgálatunk egyik ágát beszüntetni. Szeptember elsejétől kezdődőleg nem fogunk külön nyugtákat küldeni az egyének­től beérkező előfizetési dijakról. A lappéldányukon ott található le­járati határidőnek a megcserélése fogja igazolni pénzküldeményük beérkezését. Ezentúl is nyugtázni fogjuk azonban az egyházak gyü­lekezeti előfizetésének vagy egyének másnemű pénzküldeményének a beérkezését; csak az egyéni előfizetések nyugtázását szüntettük be. GYÜLEKEZETEK BRIDGEPORT ÉS VIDÉKE (ER) Lelkész: Böszörményi M. István A képekkel is illusztrált és szépen kiállított 76 oldalas nyomtatott köny­vecske, mely az egyházközség 1957.- ik évi munkájáról szóló jelentéseket foglalja magában, fedőlapján ezt a címet viseli: “Mily kedvesek a Te hajlékaid” és a szép bridgeporti templom belső képét, helyesebben megvilágított hátterét ábrázolja ki. A könyv tartalma hasonlóképpen az egyházi élet belső képét igyekszik megvilágítani a különböző munka­mezők tevékenységéről beszámoló jelentésekben. Első természetesen a lelkész jelentése, aki Isten kegyel­méből immár 30 esztendő óta pász­tora ennek a gyülekezetnek. Bizo­nyára erre való emlékezés is ve­zette, mikor a következőket írja: “Immár tíz éve annak, hogy foko­zottabb mértékben és csaknem teljes erőnkkel a belső, a lelki templom építésén fáradozunk. Nem könnyű munka ez! Sokkal könnyebb volt felépíteni a külső, szép uj templo­munkat. A külső templom építése alkalmával napról-napra, hónapról- hónapra lehetett látni a növekedést és a munka eredményét. Sőt két- három év alatt felépült teljesen az uj kőtemplom. A belső, lelki temp­lom azonban nem épül ilyen szem­mel látható módon és gyorsan. — Hiszen a Keresztyén Anyaszentegy- ház már kétezer év óta hirdeti, terjeszti az evangéliumot és építi Isten Országát. És mi az eddigi eredmény? A felelet rá az, hogy szép és elismerésre méltó, de még mindig nem ragyog minden ember szívében az evangélium fénye és még ma sem mondhatjuk el, hogy eljött az Isten Országa erre a föld­áré!” Azonban a múlt év munkájá­ról bizonyára nagy hálaadással ál­lapítja meg a lelkész, hogy ez volt “a leglelkibb és minden tekintetben egyik leggazdagabb és legeredmé­nyesebb esztendeje gyülekezetünk­nek!” Bizonyára ő tudja legjobban, hogy “nagyon távol vagyunk attól, hogy tökéletesnek mondhatnánk gyülekezeti életünket, de azt érez­zük, hogy már elindúltunk azon az úton, amely a tökéletesség felé ve­zető út! Ezt az útat keresnünk kel­lett, mert Urunk azt parancsolta, hogy legyetek tökéletesek, miként a ti mennyei Atyátok is tökéletes.” Ezért hangsúlyozza, hogy evangeli- zációra, újjászületésre és uj refor­mációra van szüksége egyházaink­nak, teljes önátadásra a keresztyé­neknek. A jelentésnek igen érdekes része az, amely havonként felsorolja a múlt év jelentősebb eseményeit. — Aki csak felületesen ismeri amerikai egyházi életünket, álmélkodva álla­píthatja meg ebből a felsorolásból is, hogy milyen sokoldalú és foly­tonos munkát igénylő tevékenységet folytatnak a mi gyülekezeteink és bennük persze legfőképpen azok, akiknek mind ezt a munkásságot irányítaniok kell: lelkészeink. Isten különös kegyelme, hogy bírják! Id. Dienes János főgondnok pontosan erre a roppant tevékenységre hívja fel a gyülekezet figyelmét a maga jelentésében. Ugyancsak ő rámutat azonban arra is, hogy az egyház épületeinek és egész birtokának jó karban és rendben tartásáról viszont az egyház tagjai és presbiterei olyan hűségesen gondoskodtak, hogy az el­végezni való munkáknak 90 száza­lékát saját kezükkel végezték el, amivel igen szép összeg pénzt ta­karítottak meg egyházuknak. Nagyon sok érdekes adatot tudunk meg a gyülekezeti életre vonatkozólag azok­ból az idézetekből is, amiket az év folyamán a templomban használt Heti Értesítőkből közölnek. A nép­mozgalmi adatoknak számait nekünk is ide kell iktatnunk. Volt a múlt évben 17 keresztelésük, 13 konfir­málásuk, egy áttérésük, 9 házasság- kötésük, 24 temetésük; Úrvacsorával élt 2,927 lélek. A lelkész 235 csa­ládi és 201 beteglátogatást végzett. Az egyháztagok névsorában 767 ne­vet találtunk. A pénztári jelentést Ermin A. Lilya pénztáros és id. Boros László ellenőr terjesztették be. Megtudjuk ebből, hogy az előző évről áthozott 6,517 dollár maradványhoz a múlt évben 19,805 dollár bevétel járúlt, 22,331 dollár kiadásuk kifizetése után ez évre áthoztak 3,991 dollár maradványt. Ezen kívül az uj temp­lom alapjára is történt 17,220 dol­lár adakozás, amiből 14,5000 dollárt tőketartozásukba törlesztettek, 1,627 dollárt kamatra fizettek. Az egyház összes adóssága most már csak 39,500 dollár. Bámúlatos teljesítmény tíz esztendő alatt! A Lorántffy Zsuzsánna Nőegylet ez évben tölti be 45.-ik esztendejét. Tavalyi munkáját Bede Lajosné el­nök vezette. Bevételük 4,368 dollár volt; ebből 2,000 dollárt az egyház­nak, 200 dollárt pedig a törlesztési alapra ajándékoztak. A Kálvin Egy­letről Kardos Lajos jegyző - titkár tesz jelentést; taglétszámuk 215, va­gyonuk 28,152 dollár. A többi szer­vezetek is jelentéseket tesznek: a Churchmen’s Brotherhood nevében Piriczky József titkár, a Women’s Guild nevében Nagy Julius titkár, a Youth Fellowship és a Girl Scout tevékenységéről is részletes jelentést kapunk e könyvben. Minket természetesen legojbban a vasárnapi iskola jelentése érdekel. Megtudjuk belőle, hogy a 267 nö­vendéket 20 tanító és tisztviselő vezette; évi bevételük 1,914 dollár volt. Nehéz Károly volt az iskola szuperintendense. Nyári iskolát is tartottak, de arról nem kaptunk kimutatást. Kedves megemlékezést találunk a könyvecskében id. Hajnal Lajos tb. főgondnokról, akinek a múlt évben bekövetkezett halála felidézi ben­nünk a “templomépítő gondnokok” áldott emlékezetét. Végűi dicsérettel emlékezünk meg arról is, hogy az egyház leközölte annak a sikertelen tárgyalásnak is a jegyzőkönyveit, amellyel két bridgeporti egyházunkat próbálták meg egyesíteni. Ez az évtizedeken keresztül meg-megújúlt kísérlet most sem sikerűit: Első Egyházunk most építi uj templomát. E jegyzőköny­vek újabb beszédes bizonyságok arra nézve, hogy ilyen egyesítés nem le­hetséges. Mindkét gyülekezet elég nagy és erős ahoz, hogy magában is végezhesse nemes hivatását. E sorok írásakor még Böszörményi lelkész európai útját végzi. A min­denható Isten áldja meg ezt a nagy vállalkozását és vezérelje vissza hű­séges gyülekezetéhez jó egészségben!

Next

/
Thumbnails
Contents