Reformátusok Lapja, 1958 (58. évfolyam, 1-22. szám)
1958-01-01 / 1. szám
2 REFORMÁTUSOK LAPJA közűi, amik mindkét felekezetűnk egyházaiban történnek manapság. Itt is, amott is, az ugyanazon községben működő evangéliumi és református meg kongregácionális keresztyén egyház- község vagy már is egyesült, vagy most van folyamatban az egyesülési eljárás. Ilyen példák Petaluma, California, és Wheatland, Wyoming. Az ilyen helyi egyesülések teljesen önkéntesek és kizárólag az érdekelt gyülekezeteknek az akaratából jöhetnek létre. Hasonlóképpen az önkéntes együttműködésre nyújt példát Fairless Hills községben az evangéliumi és református egyház meg a Levittown- ban alakúit kongregácionális keresztyén egyház (mindkét község Philadelphiától északkeletre újonnan alakúit telepítvény, ahol a faji összeütközésnek egyik hírhedt esete történt.) Naponként növekszik azoknak a gyülekezeteknek a száma, amelyek felveszik a “Krisztus Egyesült Egyháza” nevet. Száznál több közös bankettet rendeztek az ősszel országszerte a két felekezet egyházközségei. Hálaadó közös Istentiszteleteknek egész sorát tartották az Egyesült Egyház létre jövetelének ünneplésére; különösen kiemelkedett ezek közül az Akronban tartott óriás sok énekkaros ünnepély. Időnként lelkészeink már átkérezkednek egyik felekezetűnkből a másikba. Tengereken túlról egymás után kapjuk az örvendező szerencsekívánatokat mindkét felekezetűnk misszionáriusaitól. Mindezek a fejlemények csak fokozódó biztosítékok arra nézve, hogy népünk úgy itt, mint a tengereken túl, Áment mond arra, amit a múlt év júniusában Clevelandban cselekedtünk. Lehet-e még bárkinek is kétsége afelől, hogy amit mi ott hitünkből kifolyólag merészeltünk, az valóban Isten akarata szerint történt és most nyeri el kegyelmének áldását?! Időközben pedig a mi Evangéliumi és Református Egyházunk gyülekezeteiben teljes erővel és biztató jelenségek között folyik az Advance Program előhaladása. Most már semmi kétségünk sincsen afelől, hogy az 1957.-ik évet záró statisztikai adatok azt fogják mutatni, hogy tagjainknak száma jóval fölül van a nyolcszázezerén. Pénztári évünk első kilenc hónapjában, februártól októberig, népünk 20 százalékkal többet adakozott egyetemes zsinatunk missziói és közjótékonysági céljaira, mint az előző évnek ugyanazon időszaka alatt. Az egy- házkerűleti és egyházszervezési járúlékokat több egyházkerületünk meg is. kétszerezte, sőt meg is háromszorozta. Szeptemberben elkezdett munkaévünkben az 1957—58-as évekre kitűzött programmpontjaink közül különösen e háromra áldozzuk oda minden erőfeszítésünket: “Nyerjünk 700 uj jelöltet egyházi vonatkozású hivatás-mezők számára!” Ez idő szerint körülbelül hétszáz fiatalemberünk és fiatal leányunk készül az iskolákban teljes-idejű egyházi szolgálatra. Kétszerennyire van szükségünk. — Vannak egyházaink, melyek nem tudnak lelkészt kapni, vagy ha kaptak, nem tudják őket megtartani. Jönnek a panaszok az egyházkerületek elnökeihez, sőt magának az Egyháznak az elnökéhez is: “Miért nem küldtök nekünk lelkészt?!” Bizony gyakran csábít a kísértés, hogy így feleljünk az ilyen kérdésekre: “Hát ti küld- tetek-e csak egyet is valaha a ti ifjaitok közül a lelkészi pályára vagy a missziói mezőkre vagy bármely más teljes-idejű munkaterére az Egyháznak?!” Imádkozunk érte, hogy legyen ez az esztendő az, amikor az Önök gyülekezetéből egy vagy több ifjú oda fogja szentelni életét az Egyház teljes-idejű szolgálatára. “Tisztelje Istent minden család a templomban és az otthonában!” Ez a kilenc szóból álló egyszerű mondat kettős meghívást tartalmaz minden olvasónk számára: meghívást, hogy vegyen hűségesen részt az Isten Házában a templomi Istentiszteleteken, és meghívást arra is, hogy kezdjék el a családi áhítatokat, a házi Istentiszteleteket, ha ez eddig még nem volt náluk gyakorlatban; ha pedig igen: akkor mostantól fogva még jobban igyekezzenek azt kimélyíteni és meggazdagítani. “Minden tag vegye ki a maga részét az egyház nevelési programmjából!” Ez azt jelenti, hogy soha senki nem végzi be tanúlmányait abban, amit a Biblia így fejez ki: “Növekedjetek a kegyelemben és a mi Urunk Jézus Krisztus ismeretében!” És ahol az egyház népe komolyan veszi az igazságot, ott a vasárnapi iskola felnőtt tagozatának éppen olyan népesnek és lelkesnek kell lennie, mint a gyermekek és ifjak tagozatának! Egy valóban nevezetes és jó esztendővel a hátunk mögött, az uj esztendőt még nagyobbá tehetjük, ha az itt jelzett ösvényeken járunk, és úgy mehetünk majd 1958 végéhez, ahogy most végeztük ezt a letűnt évet: háládatosan és reménységgel teljesen! Dr. James E. Wagner Minden kedves előfizetőnknek és hűséges olvasónknak . Istentől gazdagon megáldott BOLDOG ÚJÉVET kívánunk! $ i $ í
