Reformátusok Lapja, 1957 (57. évfolyam, 1-22. szám)

1957-03-15 / 6. szám

14

REFORMÁTUSOK LAPJA

A NYOMOR VÁMS2EDÖI

Mikor jó Angyalunk szerelme Szívének művét túl tetőzi,

Mindjárt ott keringnek a varjak: Nyomorúságunk aljas vámszedői.

Visong a vérre szomjas vércse,

Üvölt a hullázó hiéna,

Mindkettő megszépíti hangját,

Leskelnek, hogy hol akad könnyű préda.

Ujjong a koncra éhes kalmár,

Arcának máza csupa álság,

Lelkesűlés orvén szivére

Dugja kezét, hogy markát meg ne lássák.

f i

Sok vámszedő a vélt harács közt Lelketlen üt szennyes zsebére,

Mert tudja, hogy nincs ellenőrző,

Orcátlan tettét aki számon kérje.

Hawaii

Zugíró is őrjöngve kurjong:

Mily bőkezű, nemes a lélek!

De hogy mennyit s hová adott be,

Arról hírei kukkot se beszélnek.

Akad néhány zsugori gazdag,

Kinek koldús esd ajtajában,

Dobjátok ki! — szól a cselédnek —

Ne hasadjon meg szívem, hogyha láttam.

De ott, ahol alkalom nyílik,

Óva, védve csap le a készre,

Hogy álarcos nagylelkűségét A lelki vak szép valóságnak nézze.

Saját faja nyomorúságát Becsúszott Júdás is tetézi,

S egy vámszedő se gondol arra,

Hogy fent a Bíró bűnét számon kéri.

Szabó László

AZ EGYETEMES KERESZTYÉNSÉG HÍREIBŐL

AZ AMERIKAI PROTESTANTIZMUS HÍREIBŐL

gyülekezetük. Népesebb központjaikban elemi és középiskolákat is létesítettek. Külmissziói munkájukat először Khínában, most pedig Afrikában végzik; itt az országban pedig nagyon tevékenyen dolgoznak az indiánok között. A február végén megkezdett százéves jubileumi ünnepséget különböző központjaikban 13 héten keresztül fogják folytatni és junius derekán fejezik be Grand Rapidsban tartandó nemzetközi zsinati gyűlésükkel. A jubileumi prog- rammnak egyik jelentős száma az a történelmi drámai előadás, “Ezen a kősziklán” címmel, amiben egyházuk száz esztendejét mutatják be.

Törvényhozóink egyházi kapcsolata. — A 85.-ik kongresszus tagjai közt legtöbben vannak a metho- disták: 18-an a szenátusban és 84-en a képviselőházban. Utánuk jönnek a római katholikusok: 86-an; azután a baptisták 69-en. Presbiteriánus törvényhozóink száma 65, az episz- kopálisoké 57, míg további 104 törvényhozó 14 más vallásfelekezethez tartozik. Húszán csak azt jelentették, hogy protestánsok; 27 felől azonban még ennyit sem tudunk.

i JÁRATJA A MESSENGERT?

LAPUNK ELŐFIZETŐINEK CSAK 50 CENTBE KERÜL!

(Folytatás a 2. oldalról) keletázsiai egyházak közös evange- lizáló feladatáról” fognak tárgyalni. Az indonéziai egyházak azt indítványozzák majd, hogy számukra külön körzeti szervezetet létesítsen a Világtanács. Ezen a területen már 350 évvel ezelőtt megindúlt a pro- testántizmus igehirdetése; a múlt évben a 350 ezer taggal bíró mine- hasai egyházban ötezer ifjú jött össze ifjúsági konferenciára. Nielsen a missziói tanács titkára, február és március hónapokat az indonéziai szigeteken töltötte, hol az egyházak munkáját és életét tanúlmányozta, a márciusi gyűlés előkészítésével.

Éhenhalókat mentett meg a Világsegély. — Haiti szigetén a Hazel nevű orkán szörnyű pusztítást végzett másfél évvel ezelőtt: ledöntötte a kókuszt és más gyümölcsöket termő fákat, elpusztította a háziállatokat, sós tengerárt sodort be a művelhető földekre és tönkretette azokat; szörnyű esőzések aztán végleg lemosták róluk a termő földréteget. Misszionáriusok lóháton járták be a másként megközelíthetetlen területeket és a szó szoros értelmében az éhenhalástól mentették meg az ott lakókat az Egyházak Világsegélyének e másfél év alatt oda irányított másfélmillió font élelmiszer-küldeményével; ruhaneműt is 17 tonnát küldött a Világsegély szervezet.

A canadaiak a magyar menekülőkért. — A canadai anglikán egyház több mint 80,000 dollárt gyűjtött össze a magyar segélyalapra, és a canadai állam korlátlan számban hajlandó befogadni a magyar menekülteket, akár várja őket munka- alkalom, akár sem. Canadának mennél több bevándorlóra van szüksége, mert roppant területéhez képest nagyon csekély a népessége. Ezért szeretnének mennél több angliai és franciaországi bevándorlót odaédesgetni, minthogy ennek a két nemzetnek a fiai teszik Canada népességének legnagyobb részét, és az anglikán egyház is ennek örülne legjobban. Ezért hívogatják a britt nyugat-indiai népességet is oda való kivándorlásra. Most pedig, hogy alkalom van rá, a magyarok előtt is szívesen megnyitják országuk kapuját és otthonaik ajtaját.

Ahol a civilizáció kiirtja az őslakókat. — Az ausztráliai közvéleményben nagy méltatlankodást keltett annak a híre, hogy Nyugat- Ausztrália őslakóit az éhenhalás és tömeges elpusztúlás fenyegeti. Ezek az őslakók valamikor Ausztrália közepén laktak, mint nomád népek, akiket ilyen időszaki vándorlásaikban még az a terméketlen terület is el tudott tartani. Amióta azonban Közép-Ausztrália roppant sivatagját