Reformátusok Lapja, 1957 (57. évfolyam, 1-22. szám)
1957-05-15 / 10. szám
REFORMÁTUSOK LAPJA 15 országon tartotta gyűlését ■— most julius 30.-ától augusztus 7.-ikéig fogja megtartani következő gyűlését New Haven connecticuti városban, a Yale egyetem theológiai intézetében. Augusztus 4.-én a canter- buryi érsek fogja vezetni az Istentiszteletet. Az Egyházak Világtanácsához ez idő szerint 50 országban 165 egyház tartozik, köztük a magyarországi református és lutheránus egyházak és itt Amerikában természetesen mindazok az egyházak, amelyekkel mi magyar származású reformátusok kapcsolatban vagyunk. Ebben a központi bizottságban a magyarországi református egyházat dr. Pap László budapesti theológiai tanár képviseli. Ezen a gyűlésen a menekültek ügye és segítése is igen fontos tárgy lesz. A központi bizottságnak tagja Dr. James E. Wagner is, Evangéliumi és Református Egyházunk elnöke, aki most május hónapban az ország nyugati részében fekvő egyházainkat látogatja meg. A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ HÍREIBŐL Az uj REFORMÁTUSOK LAPJA. — Március 31,-iki keltezéssel jelent meg az uj országos református hetilap Budapesten ez alatt a köztünk már régóta jól ismert név alatt. A magyarországi református egyház egyetemes konventjének elnöksége bízta meg Szamosközi István budapesti lelkipásztort, a budapest-északi egyházmegye esperesét ez uj egyházi hetilap szerkesztésével, amihez a kormány minisztertanácsi sajtóosztálya is hozzáj árúit. A szerkesztőbizottság tagjaivá Bottyán Jánost, a REFORMÁTUS EGYHÁZ felelős szerkesztőjét, Darányi Lajos zempléni esperest és Pomothy Dezső nagykanizsai lelkészt nevezték ki. — Ugyancsak április elsejétől kezdve újra megjelenik az egyház hivatalos lapja, a REFORMÁTUS EGYHÁZ is, melynek szerkesztőbizottságában Muraközy Gyula, a konventi iroda vezetője, elnököl; tagok Bodonhelyi József budapesti theológiai tanár, Darányi Lajos sárospataki lelkész, zempléni esperes, Fejes Sándor vác- hartyáni lelkész és dr. Tóth Endre, a debreceni theológia dékánja. — Lapunkat azonnal megindítjuk mindkét szerkesztőség címére abban a reménységben, hogy ők is fogják tudni küldeni az övéket, amiért nagyon hálásak lennénk. Isten áldását kérjük mindkét lap szerkesztőire és munkatársaira! Újra éledt a tiszáninneni egyházkerület. — A sok rossz hír között, amit a hazai egyházi élet felől mostanában kapunk, kétség nélkül ez a legjobb hír. A tiszáninneni egyházkerületet 1952-ben “szüntették meg”, amikor bezárták a sárospataki theológiai szemináriumot is. Akkor a hevesi egyházmegyét a dunamel- léki egyházkerülethez, a másik három (borsodi, abauji, zempléni) egyházmegyét pedig a tiszántúli egyházkerülethez csatolták. A múlt év október havában a tiszántúli, vagy uj nevén tiszavidéki egyházkerület esperesi és gondnoki tanácsa vette tárgyalás alá és 17.-én kimondotta, hogy a tiszáninneni egyházkerületet újra fel kell állítani. Ezt a döntést megerősítette december 21.-én a zsinati tanács is, mire az egyházkerület vezetését ideiglenesen Farkas Elek esperesre és dr. Dienes István egyházmegyei gondnokra bízták, akik már át is vették a 230 gyülekezetből álló kerület gondozását. A végleges tisztviselői választásokat, a mindnyájunk által jól megértett “személyi és tárgyi nehézségek miatt”, későbbre halasztották; ehelyett mindjárt a munkához fogtak hozzá. Kétnapos értekezletre hívták össze a missziói munkásokat, elkezdték az evangelizáció munkáját, a lel- készi körök már csendesnapokat is tartottak. Ugyancsak erőteljes munkát indítottak a theológiai tanulmányok biztosítása érdekében is, aminek — reméljük — végeredményben a szeminárium újra megnyitása lehet majd a következménye, bár erről most még persze nem beszélhetnek. Ez utóbbi munkálatokat dr. Ujszászy Kálmán vezeti, aki a sárospataki Tudományos Gyűjtemény igazgatója. Bereczky püspök lábbadozása. — Hat hónapi kórházi ápolás után végre február 22.-én visszatérhetett otthonába Bereczky Albert püspök, a zsinat és konvent lelkészi elnöke. Talán még hónapokig tartó kezelés vár ugyan reá, de már levelet írt budapesti egyházának presbitériumához, amit a most indúlt REFORMÁTUSOK LAPJA első helyén le is közöltek. Ebben megköszönte az érte betegsége alatt mondott imádságokat és három bibliai igére hivatkozással tett vallást Istenbe vetett hitéről. (Róm. 8:28, I. Kor. 10: 13, II. Kor. 12:9.) Alaptalan vádaskodás volt. — Még a tél folyamán történt, hogy a Budapesten megjelenő egyik kommunista lapban, minek Népakarat a címe, azt a vádat írták, mintha az Egyházak Világtanácsának főtitkára, Dr. Visser ’t Hooft azt a kijelentést tette volna nyilvános gyűlésen, hogy “a gallyatetői konferencián mi már tudtuk, hogy mi készülődik Magyar- országban”. Február hó folyamán aztán maga a főtitkár, Dr. Blake, az Egyházak Országos Tanácsa elnöke, társaságában Prágában találkozott Horváth Jánossal, aki a magyarországi kormány megbízottjaként az egyházügyi hivatalt vezeti. A Világtanács vezetői a leghatározottabban megcáfolták ezt az alaptalan vádaskodást és kijelentették, hogy az augusztusi világgyűlésen még éppenséggel semmi nem jelezte az októberben bekövetkezett eseményekre való előkészűlődést. Eltávolították az "ellenforradalmárokat". — A Magyarországból mégis kiszivárgó hírek szerint az ottani református egyház vezetői — már akár önként, akár kényszerítés alatt — most már egészen magukévá tették a kormány álláspontját és ők is úgy beszélnek az októberi forradalom vezetőiről és hőseiről, mint “ellenforradalmárokról”, sőt így emlegetik még az egyháznak azon tisztviselőit is, akiket az októberi harc folyamán visszahívtak előbbi állásukba. A forradalom leverése után a győztes kormány könyörtelenül eltávolította őket; dr. Ravasz püspöknek vissza kellett térnie Leányfal- vára, ahol lemondatása óta tartózkodott; dr. Pap László theológiai dékánt ebből az állásából elmozdították (helyébe Ceglédy tanár került), sőt betegség címén az iskolai év hátralévő részére “szabadságolták”; számos lelkészt letartóztattak, akik közül azonban azóta a legtöbbet ismét szabadon bocsátották. — Bereczky és Péter püspökök ismét visszavették hivatalaikat, ámbár nem lehetetlen, hogy Péter püspök hamarosan megint megválik attól és visszamegy a számára létesített uj kormányhivatalba. Az evangélikusok szerencsésebbek voltak: a Világtanács gyűlésekor börtönéből kiszabadított Or dass Lajos püspök megtarthatta hivatalát, sőt most készül amerikai látogatásra, minek folyamán a lutheránusok minneapolisi világgyűlésén beszédet fog tartani.
