Reformátusok Lapja, 1956 (56. évfolyam, 1-22. szám)
1956-02-01 / 3. szám
14 REFORMÁTUSOK LAPJA AZ AMERIKAI PROTESTANTIZMUS HÍREIBŐL Dr. Mackay a római egyház loia- liláriánizmusáról. — Nixon alelnök nemrégiben azt a kijelentést tette, hogy a római katholikus egyház az egyik legerősebb bástya a kommunizmussal és totalitárius eszmékkel szemben. Ha csak a kommunizmust emlitette volna, talán nem vonta volna magára Dr. Mackaynak, a princetoni theológia és a Református Világszövetség elnökének helyreigazítását, aki a következő kijelentést tette: “Nagyon sajnálom, hogy azt kell mondanom, hogy ennek az állításnak éppen az ellenkezője igaz. Két évtizeddel ezelőtt a római katholikus egyház konkordátumokat kötött Olaszország és Németország totalitárius uraival, Mussolinivel és Hitlerrel. Ma pedig a római egyház hasonlóan konkordátumot kötött Spanyolország totalitárius urával, Fran- coval, akinek nincsen nagyobb pártfogója Rómánál.” Ami pedig a kommunizmust illeti, Dr. Mackay azt mondja, hogy Olaszországban és Latin Amerikában a római egyház inkább elősegítette, mint akadályozta a kommunizmus terjedését azzal, hogy kitartóan szembeszegi magát a demokratikus eszmékkel. A Dél még mindig ellenkezik. — Tudvalevő, hogy a legfelsőbb bíróság most már véglegesen kijelentette, hogy minden faji alapon való elválasztás vagy megkülönböztetés alkotmányellenes és így tilalmas. Ennek dacára egymás után érkeznek a hírek arról, hogy a déliek nem akarnak engedelmeskedni ennek a döntésnek. Virginia állam népe már azt is elhatározta, külön népszavazás útján, hogy a városokra bízza az iskolák fölött való döntést, hogy fenntartják-e a mai nyilvános iskolákat, amikben ezentúl nem különíthetik el a fehér gyermekeket a feketéktől, vagy pedig azok helyére magán-iskolákat állítanak, külön a fehérek és külön a feketék számára, amelyekben természetesen tandíjat kell fizetni. Az állam népe azt mondja, hogy inkább fognak tandíjat fizetni a fehérek és a feketék számára külön-külön, mint együvé eresszék őket a mai tandíjmentes iskolákban. A másik városban a helyi rendőrség rakja fel megint az elkülönítő táblákat az állomások várótermeire, illemhelyeire és a villamoskocsikra vagy autóbuszokra. — Lincoln kivívhatta a politikai egyenjogúságot a négerek számára, de társadalmi elismertetésüket a déli fehérek még mindig megtagadják. Ahogy Dr. Blake mondja e számunkban közölt cikkében: még mindig fehérbőrű bálványképre próbáljuk faragni az istenünket. Bizony kívánatos, hogy komoly intő szavát meghallják ezek a déli egyházak és nyitva tartsák templomaik ajtaját a más színűek előtt is. Az Amerikai Biblia-Társúlal a múlt évben, fennállásának 139.-ik esztendejében, elérte hogy az általa kibocsátott Bibliák száma meghaladta a 450 milliót. Az 1955.-ik évben itt az ország területén több mint kilenc millió szent iratot helyezett el; ezekből félmilliót tett ki a teljes Bibliák száma, 814 ezeret az uj- testamentumi könyveké és hét és fél milliót az egyes bibliai részeké. Külföldön pedig összesen hat és fél millió szentírást adtak vagy helyeztek el, úgy hogy a múlt év bélés külföldi együttes teljesítménye 15 és fél millió szent írat volt. A Biblia-Társúlat jövő évi költségvetése 3,858,000 dollár. Baptista jubileum Philadelphiában. — A jövő 1957.-ik évben lesz 250 esztendeje annak, hogy a TESTVÉRI SZERETET VÁROSÁBAN elkezdődött a bapista egyházi munka. Ennek az évfordúlónak a megünneplésére a philadelphiai baptisták roppant előkészületeket tesznek. Úgy tervezik, hogy abban az évben 2500 bemerítést fognak végezni, a vasárnapi iskolák növendékeinek számát 2500-zal megnövelik, legalább hat uj egyházat alapítanak és az egyház munkájának növelése és erősítése érdekében 250 ezer dollárt gyűjtenek össze. Ugyancsak oda várják 1957-ben a baptisták országos konvencióját is. Kereszt a hegytetőn. — Idaho állam fővárosában a Junior Chamber of Commerce tagjai rozsdamentes acélból készült hatvan láb magas keresztet állítottak fel karácsonykor a Boise város fölött emelkedő Table Rock tétjén. Az e célból indított gyűjtést a város lelkészegyesűlete is támogatta. Nemcsak a húsvét hajnali Istentiszteleteket készülnek itt tartani, hanem az a cél is lebegett szemük előtt, hogy a város lakosai egész éven keresztül folyton ott lássák maguk fölött a keresztyénség jelképét. Dr. D. Ellon Trueblood, kvéker bölcsész és író, lemondott arról a kormányhivataláról, melyre 1954 márciusában nevezték ki az Egyesült Államok valláspolitikai osztályfőnökévé, és január elsején visszatért Richmond, Ind., városban az Earlham College vallás-bölcsészeti szakának főnöki állásába, ahol azelőtt működött. Az uj valláspolitikai osztályfőnök Dr. Ronald Bridges lett, aki a kongregácionális egyházak moderátora volt pár évvel ezelőtt, most pedig ez egyház külmisz- sziói tanácsának amerikai igazgatója. Dr. Trueblood volt az alapítója 1954- ben az IGATÁRSAK nemzetközi szervezetének, melyet az ország különböző részein lakó 16 kiváló keresztyén egyháztag indított el; ez a szervezet, amelynek az igazgatását most újra visszaveszi Dr. Trueblood, most kapott három évre évi 15,000 dolláros átalányt az indianapolisi Lilly Alapítványtól, hogy működési területét kiterjeszthesse. (Olvasóink talán még emlékeznek az IGATÁRSAK jelvénye alatt megjelent True- blood-könyvek ismertetéseire, miket pár évvel ezelőtt közöltünk.) Egységes külmisszíól! — Az Egyházak Országos Szövetségének kül- missziói osztálya a múlt hónapban tartotta hatodik évi gyűlését Dayton városában. A határozatok, amiket ezen a gyűlésen hoztak, valóban uj korszakot fognak nyitni a külmisz- szió történetében. Dr. Beaver, a chicagói szövetkezett (négy feleke- zetből összetett) theológiai szeminárium egyik tanára, sürgette azt a “merész kísérletezést”, amit a bizottság és aztán az egész osztály ajánlott is mielőbbi elkezdésre. Feleke- zetfölötti, nemzetfölötti és fajfölötti legyen a külmisszió munkája, a misz- sziói kórházakba és intézetekbe való felvétel könnyebb és gyorsabb legyen, és keressenek útakat és módokat arra, hogy a misszióra való adakozás közvetlenebb, valóságosabb, személyesebb legyen. Hozzák közelebbi kapcsolatba a missziói munkával az egyházak világsegély mozgalmait és keressenek sőt készítsenek alkalmakat arra, hogy a tengereken túl alkalmazott ipari, kereskedelmi vagy más munkások hajlandók legyenek és tudjanak bizonyságot tenni a Krisztus mellett. Mindenekfölött pedig állítsanak föl olyan kis-taglét- számú világbízottságot, általánosan ismert keresztyénekből, akik az egész világmissziót irányítsák, olyan hatáskörrel, hogy ahol szükséges, azonnal intézkedhessenek és ezzel kikerüljék a mai hosszadalmas eljárást, amiből nem egyszer származnak helyrehozhatatlan káros következmények. Örömmel üdvözöljük a bölcs kezdeményezést!
