Reformátusok Lapja, 1956 (56. évfolyam, 1-22. szám)
1956-11-01 / 19. szám
22 REFORMÁTUSOK LAPJA AZ AMERIKAI PROTESTANTIZMUS HÍREIBŐL Harmincezer uj egyházat! — Ezt a célt tűzte ki a déli baptista egyházak felekezete. E 30,000 uj egyházból legalább tízezer önálló gyülekezet legyen, a többi pedig misz- sziói egyház vagy vasárnapi iskola vagy prédikáló központ. Úgy tervezik, hogy pár éven belül minden egyes egyházközségük nyisson egy uj missziói központot vagy alakítson egy uj egyházközséget. Pél- dáúl használják a kaliforniai baptisták sikeres kísérletét, akik egyetlen vasárnapon 110 uj missziói egyházat szerveztek meg. Több más államban terveznek hasonló kísérletet a baptisták. E nagy cél elérésére 500 millió dollárt készülnek összegyűjteni — mai költségvetésük mellett és azon kívül! — Bizony nincsen még egy másik a nagy evangéliumi felekezetek között, a- mely ily bátor célkitűzéssel folytatná Isten Országának munkáját! A new yorki evangelizálás tervei. — Billy Graham nemrégen előadást tartott mintegy 1,200 vezető egyén előtt New Yorkban a jövő év tavaszára tervezett nyolc hetes evan- gelizáló kampány céljairól és terveiről. Ez idő alatt nem “megtisztítani” akarják ezt a nagy várost, hanem fel akarják benne ébreszteni a vallásos ébredés szikráját. Minthogy New Yorkban van az Egyesült Nemzetek központja, valamint a kultúrának, művészetnek, sajtónak is rendkívüli súlya, ezt a várost stratégiai szempontból a világ kulcsvárosának kell tekintenünk — mondotta Dr. Graham. Amit New York csinál, annak az egész világra hatása van, és ha ez a hatás nem lelki lesz, akkor világias lesz. Csak lelkileg egyensúlyozott New York vezetheti a világot abban az irányban, hol nem fogjuk magunkat apróra széttépetni. Graham csodálkozását fejezte ki afölött, hogy ilyen kiváló központisága dacára New Yorkot még mindig nem érintette meg a most kezdődő vallásos ébredés. A népességnek csak két vagy három százaléka jár rendszeresen templomba, 58 százaléka pedig nem tartozik semmilyen — katholikus, protestáns vagy zsidó — vallásos közösségbe. Nem csoda, ha a világon mindenütt úgy tekintenek erre a városra, mint teljesen anyagias tömegre. — De ugyancsak mindenütt a világon fognak imádkozni a következő hónapban New Yorkért a keresztyének, Indiában, Afrikában, még Khínában is. Soha még egy városért sem imádkoztak olyan sokan, mint New Yorkért fognak a következő hónapok alatt. — Graham előadását New York legkiválóbb vezetői hallgatták nagy érdeklődéssel; köztük volt Rockefeller, Hearst és sokan mások. Nálunk is gyilkol az alkohol. — 1934 óta, amikor a szeszes italok árúsítását megint szabaddá tették, a részegségért való letartóztatások száma megduplázódott, a részegség miatt letartóztatott autó-hajtók száma pedig megnégyszereződött. 1,477 városunkban történt letartóztatásoknak 47 százaléka részegség vagy részegen hajtás miatt történt. Növekszik a bűntények száma is. — A folyó év első felében csaknem 15 százalékkal emelkedett a bűntények száma országunkban s olyan magasra, amilyen magasan még soha nem volt: több mint két és fél millió bűntény félév alatt! Területenként szétosztva legalacsonyabb volt számuk a New England államokban, legmagasabb Californiában; sokkal több a Délen, mint az Északon. Az egyházegyesűlés ellen. — A presbiteriánus egyház három ágának egyesítése a múlt évben nem sikerült; csak kettő kész az egyesülésre, a harmadik — az Egyesült Presbiteriánus Egyház — nem akar egyesülni. Tagjai közül számosán külön bizottságot szerveztek az egyesülés ellen. A bizottság legutóbb 900 levelet küldött széjjel annak megtudására, hogy kik tartanak velük. Azt hangoztatják, hogy a tan tisztaságának megőrzése fontosabb érdeke az egyháznak, mint a kormányzás egysége, ami ma államok és egyházak között egyaránt divatos eszme. Vezető egyháztagok országos gyűlése. — Az Egyházak Országos Tanácsa külön szervezetet tart fenn a férfiak számára. A United Church Men első konvencióját szeptemberben tartották a clevelandi Auditóriumban. Több mint háromezer férfi jött össze erre a három napos tanácskozásra, melynek alaptémája volt Urunknak e megbízása: “Lesztek nékem tanúim.” Hétezer ember hallgatta Billy Graham evangélistát, aki arról beszélt a sok üzletembernek és egyéb munkával foglalkozó egyháztagnak, hogy nem lehet rövid átjáró-úttal gyorsítani az életen áthaladást a menyország felé. “Négy dolog van, amiért súlyos árat kell fizetniük az embereknek” — mondotta — “a bűnért, az idvességért, a keresztyéni elkötelezésért és a bizonyságtételekért. A bűnért az ember törlesztésekben is fizethet; az idvességért Jézus Krisztus fizetett a keresztfán; a keresztyéni elkötele- zést lemondással kell megfizetnünk, a bizonyságtételeket pedig becsületes, megvesztegethetetlen és tisztességes magaviseletünkkel.” Walter Judd, Minnesota hires képviselője és Eugene Carson Blake, a presbiteriánus egyház vezetője és az Egyházak Országos Tanácsának elnöke mondtak még szintén hatalmas beszédeket ezen a nagy összejövetelen. Utóbbi különösen arra figyelmeztette a sok polgárt, hogy a keresztyén embernek nem elég csak a vallásához ragaszkodnia és minden mást ráhagyni a politikusokra; a kommunisták szeretnének ilyen világot és ezt próbálják megvalósítani Oroszországban; nekünk ke- resztyénséget kell vinnünk a politikába is. Otthon az elöregedett egyháztagok részére. — Denverben összefogott 15 keresztyén egyház — episzkopális, presbiteriánus, kongregácionális, stb. — és másfél millió dollár költséggel lakásokat építenek olyan elöregedett egyháztagok részére, akiknek mostani lakásuk nem megfelelő vagy akik nagyon keservesen tudják viselni egyedűlmaradottságukat. Vásároltak egy hét és fél holdas területet és azon építenek 250 lakást, miknek mindegyikében kis konyha is lesz, ámbár az egész telepnek közös ebédlője, társalgója és többféle műhelyszobája is lesz. A metho- disták, baptisták és a német kon- gregácionálisok külön hasonló telepek építését is tervezik. Élelmiszereket adunk Indiának. — Bár meglehetősen sokáig késtünk ezzel, mégis elismerés illeti kormányunkat, és abban különösen Eisenhower elnököt és Dulles külügyminiszterünket, hogy végre komoly segítséget adnak India éhező népének. Háromszázhat millió dollár értékű gazdasági terményt küldünk át anélkül, hogy az 54 millió dollárba kerülő szállítási költséget felszámítanánk; az élelmiszerek árának is csak a kétharmad részét fogja majd India valamikor visszafizetni; és ebből a visszafizetésből is a legnagyobb részt mindjárt otthagyjuk más terményekért, az uj amerikai követség építéséért és hasonlóként
