Reformátusok Lapja, 1956 (56. évfolyam, 1-22. szám)
1956-01-15 / 2. szám
AZ EGYETEMES KERESZTYÉNSÉG HÍREIBŐL Kis jólétiért nagy jótett — 40 év után. — Kyoto japán városban jelenik meg az Ashai Evening News című angol nyelvű újság, mely minden évben gyűjtést rendez, hogy karácsonykor örömet vihessen Kyushu városrész szükségben élő bányász- családjainak otthonába. November utolsó napján a lap első oldalán közölték a jószívű adakozók neveit és adományait és ezek között jelent meg a következő levél: “Az én csekély adományomat egy ismeretlen keresztyén embernek a jósága sugalmazta, aki negyven évvel ezelőtt süteményeket osztogatott karácsonykor a külváros nyomortanyáin élő szegény gyermekeknek. Én is egy voltam azok közűi a sápadt, soha- jól-nem-lakott gyermekek közül, akik akkor olyan nagy örömmel fogadtuk ajándékát. Köszönöm, Keresztyén Testvérem! Te már talán nem is vagy itt az élők között, de örvendj azon, hogy szellemed tovább él! Seihei Okuyama.’’ E levélkét 20,000 yenről szóló pénzutalvány kísérte, az újság gyűjtésére. A yen mai ára 360 egy dollárért. Amerikai dollárban talán nem nagy pénz, de Japánban sokkal többet jelent. Még többet azonban az a hála, ami ez adományban megnyilatkozott. "A holnap polgárai". — Ez a címe annak a könyvnek, amiben a György király jubileumi alapítvány kiadta négy esztendő tanulmányairól szóló jelentéseit arról, hogy milyen ráhatások befolyásolják az angliai ifjúságot, az iskolákban, a munkába álláskor, szabad idejében és katonáskodása alatt. E kutatásokban megállapították, hogy az ifjúság jövőjét sem az állam, sem különböző jóléti intézmények nem mozdíthatják elő olyan mértékben, mint azok a felnőttek, akikkel az ifjak érintkeznek, — első rendben a szülők és a munkaadók. Kiáltó szükség van ifjúsági vezetőkre is. Az egyházak által e célra alkalmazott 1500 teljes idejű és 4500 részidejű munkás, a nekik segítő 250, 000 alkalmazottal együtt sem tudja elérni az angliai serdülő ifjúságnak egy-harmadrészét sem. A jelentések egyértemüleg hangoztatják, hogy a felelősségvállaláshoz visszavezető útat most is csak a keresztyénség alapelvei mutatják. Ma nem könnyű Bethlehembe menni. — Názáret és Bethlehem között csak 84 mértföldnyi az út és ez meglehetősen nagy vállalkozás volt József és Mária számára, — ma azonban még sokkal nehezebb és hosszabb útat kellene megtenniök. Mert Názáret az uj Izraeli ország területén fekszik, míg Bethlehem a szintén uj Jordán-ország arab területén. A régi útat ma két helyen is szöges-drót kerítések és katonák által őrzött sorompók zárják el. Egyedül Jeruzsálemen keresztül és itt is csak az úgynevezett Mandelbaum-kapun át lehet átal- jutni a Jordán-terűletre és ezt a kaput csak évenként egyszer, karácsony táján nyitják meg. De még ekkor is csak korlátolt számú embernek, és azok is csak kimehetnek e kapun, de vissza már nem térhetnek. Egyéb korlátozások is nehezítik a Bethlehembe ellátoga- tást, pl. egy családból csak egy személynek adnak átmeneteli engedélyt és 36 óra alatt vissza kell térniök, stb. Mindezen nehézségek dacára minden évben nagy sokaság jelentkezik ilyen engedélyért, amit azonban csak egy részük kaphat meg. Az idei karácsonyban is nagyon sok zarándok ment el Urunk születéshelyére a karácsonyi ünnepek alatt, amiket Bethlehemben december 25.-én a protestáns és római katholikus, január 7.-én a görög keleti és 18.-án az örmény keresztyének tartottak meg. (A római, görög és örmény egyházak mindegyike érsekséget tart fenn Jeruzsálemben.) Megbukott a térítéseket korlátozó mozgalom a hindu parlamentben. — Az utóbbi hónapokban meglehetős izgalommal tekintettek a keresztyén missziói munkások azokra a törekvésekre, amikkel a térítés és hitterjesztés munkáját kívánták akadályozni vagy meghiúsítani túlzóan hazafias pártok. Szeptember elején a kormánypárt egyik tagja nyújtott be törvényjavaslatot a parlament elé, amivel az áttéréseket akarták szabályozni. A törvényjavaslat azt célozta, hogy ha valaki meg akarja változtatni a vallását, folyamodnia kell a kormányhoz, hogy ez megvizsgálja áttérésének önkéntességét és csak a kormány engedélye alapján lehessen átmenni egyik vallásból a másikba; a javaslat büntetéseket is tűzött ki. A javaslat pártolói azt hangoztatták, hogy számos misszionárius megtévesztő és csalárd módszereket használ a térítés érdekében, kivált az elnyomott vagy legszegényebb néposztályok körében; sőt azt is emlegették, hogy munkájuk kárára van a hazafiság- nak. A javaslat ellenzői közt egyik római katholikus képviselő azt hangoztatta, hogy India polgári állam, amiben a felekezetek viseljenek gondot a maguk vallására és az államot ne vonják bele a maguk ügyeibe. (Milyen jó volna, ha Róma mindenütt ehez az elvhez tartaná magát! Szerk.) A legnagyobb beszédet a javaslat ellen Nehru miniszterelnök mondotta, aki világosan rámutatott arra, hogy e javaslat, ha törvénnyé lenne, csak félelmet keltene a lakosságban és még több kárt okozna, mint hasznot. A javaslatot végre is elejtették, minthogy a parlament óriási többsége szemben állott vele; maga benyújtója vonta azt vissza. — Nehru miniszterelnök komolyan törekszik az alkotmány betartására és kitartóan dolgozik a világbéke érdekében. Kormányunk tiltakozott a colom- biai protestáns-üldözés ellen. — Sokszor kellett már hírt hoznunk azokról a véres üldözésekről, amiket Colombia protestáns lakosságának kellett elszenvednie a legutóbbi 90 év alatt a római egyház hívei részéről, amikben azonban az egyház papjai és a kormány hivatalnokai is tevékeny szerepet játszottak. Ezekre az üldözésekre különösen jó alkalmat szolgáltattak a- zok a politikai zavargások, amik ebben a szerencsétlen országban is úgy folynak, mint Dél-Amerika többi országaiban, szomorú bizonyítéka gyanánt annak, hogy Róma vezetése már nem kielégítő a 20.-ik század haladó népe számára. A politikai villongások zavarosában könnyebb a vallás-üldözés: rá lehet fogni ezeket a bel villongások vezetőire. Colombiáról maga Rojas tábornok, köztársasági elnök, ismerte be, hogy a múlt évben több mint kétezer embert gyilkoltak meg országában. Pártjának egyik főtámogatója pedig az egyik lapszerkesztő, a szerkesztők világgyülésén azt jelentette ki, hogy az utolsó évben 150,000 embert öltek meg ezek a belvillongások. Arany-alkalom az ilyen idő a protestánsok kiűzésére. Most legutóbb maga a rendőrség támadta meg az egyik amerikai misszionáriust Méta állam El Gu- amel községében. Külügyminisztériumunk komoly tiltakozást küldött a colombiai kormánynak. Reméljük, hogy az ügy az Egyesült Nemzetek elé kerül. A balti államok egyházai is nehezen küzdenek. — Lett- és Észtországok népe a háborúk előtt túl- nyomólag lutheránus volt. Ma e két országban 650,000 lutheránus él, (Folytatás a 14. oldalon) 2 REFORMÁTUSOK LAPJA
