Reformátusok Lapja, 1956 (56. évfolyam, 1-22. szám)
1956-06-01 / 11. szám
2 REFORMÁTUSOK LAPJA AZ EGYETEMES KERESZTYÉNSÉG HÍREIBŐL A kommunizmus harca Krisztus ellen. — “Krisztus sohasem létezett” — hirdette a moszkvai kormány hivatalos lapja, a Pravda, egyik idei vezércikkében. Ugyanakkor közhírré tette, hogy a szoviet országok tudományos akadémiájának történelmi intézete uj könyvsorozatot ad ki, melynek címe “A tudományos isten- telenség könytvára”. Az első kötet az istentelenség, a kételkedés és anyagelvüség klasszikus kiadványainak gyűjteménye. — A pártnak másik hivatalos és főként elveket tárgyaló kiadványa, a Kommunist, körülírja azokat az újabb feladatokat, amik a vallás ellen harcolókra várnak. Az egyházat és híveit védelmezni kell minden erőszak ellenében, mert ezeknek nagy része “jó hazafi”. A párt csak a meggyőződésüket támadja: a tudományt szögezi a hit ellen. Az egyház és állam békességesen megférhetnek egymás mellett, ha az egyház tagjai magukra nézve elfogadják azt, hogy hitüket csak Istentiszteletek alkalmával gyakorolják, nem akarnak másokat is hitükre csábítani, a hazaszeretetei pedig a szoviet értelme szerint prédikálják. A Kommunist arra is sürgeti a párt tagjait, hogy minden erejükkel szánjanak szembe a vallásos ébredéssel, ami “aláásná a kommunizmus fejlődését”. Főelvűi használják a béke-propagandát: a háború félelme táplálja a vallásos előítéleteket. Különösen az intelligenciának a feladata a vallás elleni küzdelem vezetése, “ha a vallás életben marad vagy éppen erősödik, állandóan fenyegetni fogja a kommunizmusnak a kilátásait az intelligencia körében.” Berggrav püspök komoly figyelmeztetései. — A kiváló norvéd püspök, az Egyházak Világtanácsának is volt elnöke, figyelemreméltó cikket közölt a londoni British Weekly decemberi számában. Rámutat arra a kemény küzdelemre, amivel a skandináv egyházak tagjaikat próbálják elérni, aminek egyedüli helyes módja az, hogy minden keresztyén a maga körében Krisztusra mutasson! A keresztyénségnek nemcsak úgy kell terjednie, ébredésekben, mint a tarló-tűz, hanem még sokkal inkább a hívőknek egymással való érintkezése utján, mint a ragálynak. Korunkban ez az utóbbi mód még fontosabbnak látszik, mert az egyház annyira elveszítette a maga keresztyén képzelőerejét, hogy idestova besorozzák a Viktória-kor ittmaradt intézményeinek sorába. — Nincs többé látomása az Egyháznak? Megelégszik a meglévőknek a megtartásával? Akinek nincsen többé látomása, könnyen félénkké változik. Vagy talán már meg is ijedtünk? Jó lesz szüntelen eszünkben tartanunk, hogy az Egyház még nem az Isten Országa! Két sikeres missziói módszer. — Dél-Indiában a svédek az utolsó 2 év alatt nagysikerű kút-missziót végeznek. Az utóbbi' évek szörnyű víz- áradásai nagyon megnehezítették a lakosságnak tiszta és egészséges ivóvízzel való ellátását. Jöttek a svéd misszió mérnökei és már az első évben nem kevesebb mint 46 faluban ástak egy-egy kútat. A munkát mindenütt benszülött munkások végzik, egy-egy svéd mérnök vezetése alatt. És a kútat mindenütt a község “közös földjén” fúrják, hogy a víz mindenkinek használatára szolgáljon. Sem a kút ásásáért, sem a víz használatáért a lakosságnak semmit sem kell fizetnie; az egyedüli szigorú kikötés az, hogy a kút vizét bármelyik társadalmi osztályhoz, vagy egyikhez sem, tartozók egyformán használhassák. Valóságos csodák történtek is sok helyen, a- mikor megindúlt a víz az uj kút- ból; előkelő hinduk jöttek a kúthoz és töltötték meg a korsóit még a kirekesztetteknek is, akik azelőtt soha nem ihatták volna velük egy kútnak a vizét! Afrikának Nigéria államában pedig a skót-anglikán és methodista egyházaknak 1938-ban alapított gazdasági központja most mutat már szép eredményeket. Tulajdonképpen 1949-ben kezdték ezt a munkát és az első csoport 1951-ben került ki ebből a “vezetőképző iskolából”. — Asaba nemcsak elméleti, hanem gyakorlati kiképzést is ad növendékeinek. Mikor ezek hazatérnek, mindegyik kap veteményes kertet meg elegendő földet a megművelésre. — Ott aztán megmutatják, amit tanúl- tak. Egyszerűbb gépeket is használnak. Minta-falvakat is építenek, iskolákkal, templommal, szövetkezeti bolttal és minta-piaccal. Asabán leányokat is tanítanak, házimunkára és házipari munkaágakra. A fiúkat és leányokat egyaránt angol nyelven tanítják és vallásos kiképzésben is részesítik őket. Venezuela is uj módszert próbál. — Caracas főváros rohamosan fejlődik, az amerikai nagyvárosok mintájára. “El Redentor” nevű belvárosi templomában most azt az uj szokást hozták be, hogy amikor délután fél hat órakor mindenki hazafelé indúl és az utcák tele vannak a munkájukból kijövő férfiakkal és nőkkel: kinyitják a templom kapuit. Megfelelő hangszórókkal énekeket, Bibliaolvasást és Krisztushoz hívogatást hallanak az arrajárók, a templom lépcsőin pedig és a templom előtti járdán önkéntes vállalkozók vallásos iratokat osztogatnak és szintén hívják a templomba azokat, akiket érdekel az Isten igéje, aminek aztán bent a templomban magyarázatát szolgáltatja az egyház lelkésze. Konfirmáció vagy "ifjúság-avatás"? — Mindkét oldalról nagy érdeklődéssel várták a tavaszi konfirmálási szertartásokat virágvasárnapján meg a következő vasárnapokon a keletnémet városokban. A kormány részéről meglehetősen erős nyomást gyakoroltak azokra a családokra, a- melyeknek ifjú tagjai a szokásos konfirmációi előkészítésben részesültek. Ennek dacára az ifjak nagyrésze a konfirmációt választotta, az állam által kívánt “ifjúsági beavatás” helyett. Tele templomokban tettek bizonyságot hitükről, szüleiknek, családtagjaiknak és keresztszü- leiknek jelenlétében. Mii ér a statisztika nagy létszáma?-— Egyik nagy világlapunknak kiváló írója most jött vissza Buenos Aires- ből és tapasztalatainak elbeszélése ugyancsak bizonyította, hogy mily nagy mértékben elfogúlt a római egyház irányában. Egyszer azonban megfeledkezett magáról, mert ezt a pontos megállapítást is elárúlta: Argentina 95 milliónyi lakosságából 15 százalék jelentette a népszámlálóknak, hogy a római egyházhoz tartozik. A római egyház lelkészei azonban azt állítják, hogy a lakosságnak 10 százaléka sem gyakorolja vallását. — Ami megint azt mutatja, amit Európa és Dél-Amerika katho- likus nemzetei egyaránt bizonyítanak, hogy ahol az egyház az állam fölé kerekedett, az a nemzet nem veszi többé komolyan a vallását. Happy birthday. Franco! — Sokan fájlaltuk, hogy országunk elnöke gratuláló üdvözleteit küldött Franco spanyol diktátornak és kormányának, uralmuk legutóbbi évfordulóján. Róma e legszomorúbb áldozatában, Spanyolországban, mindig erősebb lesz a kormány zsarnoksága. A protestáns theológiai szemináriumot — hiába híresztelték el az ellenkezőjét — még máig sem nyitották meg újra. Huszonegy spanyolt pedig most azért ítéltek tizenkét és huszonöt évi börtönbüntetésre, mert szabadkőműves páholyt akartak formálni, holott ezt a kormány 1938- ban megtiltotta, éppen akkor, ami- (Folytatás a 14. oldalon)
