Reformátusok Lapja, 1956 (56. évfolyam, 1-22. szám)

1956-01-01 / 1. szám

egyháztanács közhírré tette, hogy az uj templom ablakait és bútordarab­jait milyen összegekkel válthatják meg, szeretteik emlékének megörö­kítésére, akiknek és az adakozók­nak nevét bronztáblára írva helye­zik el az illető bútortárgyakon vagy ablakokon. A 25 színes ablaknak már a felét le is foglalták, mielőtt e fel­hívást közhírré tették. Legnagyobb tétel az orgona költsége, ami 5,240 dollárba került; ezt Silai Gábor és neje testvéreink adományozták, el­hunyt leányuk Ilonka emlékére. Idáig az egyház tagjai 27,895 dol­lárt adományoztak az építkezésre; ehez járúl az egyházi szervezetek­től kapott 3,500 dollár és másoktól, az egyház barátaitól további 3,688 dollár; összesen tehát 35,083 dollárt teszi ki az eddigi adakozás. A hi­vatalos jelentés szerint már csak 14,917 dollárra van szükség, ami még össze is jöhet a templomszen­telés idejéig. Mily nagyszerű telje­sítmény lesz, ha kifizetett uj temp­lomba mehetnek be daytoni testvé­reink. Ez is újdonság volna ameri­kai magyar református életünkben! Az egyház hivatalos havilapja, az ÉLŐ KÖ, érdekes újítást vezetett be: amerikai hetilapok (Life, News­week, Christian Century és mások) közleményeit fénykép -levonatban szerkeszti bele lapjuk hasábjaiba és így teszi változatosabbá a gyüleke­zeti értesítőt. Decemberi számából tudtuk meg, hogy az Istentiszteletek látogatottsága tíz hónap alatt 485- tel növekedett az angol és 29-cel fogyott a magyar Istentiszteleten. Az évi bazár tiszta maradványa 3,228 dollár volt. HOMESTEAD (ER) Lelkész: Paál Gyula. Az egyháztanács elhatározta, hogy a közegyház központi hivatalaihoz ezután csak olyan híveket jelent be az egyház tagjai gyanánt, akik rend­szeresen eljárnak a templomba, leg­alább évenként egyszer élnek Úr­vacsorával és összadakozásuk eléri az évi 20 dollárt. A Kozel-hagyaték gondnokai az 1955-ik évről 1500 dol­lárt utaltak át az egyház pénztárá­ba, és pedig 1200 dollárt egyházi közigazgatásra, 150 dollárt missziói alapra és ugyanannyit az árvaház javára. Az egyháztanács visszafi­zette id. Wallick György 500 dol­láros kamatmentes kölcsönét, sőt a Hitelszövetkezetnél fennálló két köl­csön közül is visszafizeti a kisebbi­ket. így a múlt évben 2500 dollár adósságot törlesztettek le. A Baráti Kör elnökéül Makó Pálnét, alelnö- kéűl Kish Ferencnét, titkáráúl ifj. Wallick Györgynét és pénztárosáúl Zsoldos Andrásnét választották meg, és pedig mindnyájukat önkéntes vál­lalkozás alapján. Katona Géza és családja vakációjuk lejártával visz- szatértek Budapestre, ahol az ame­rikai követségnél tölt be fontos hi­vatalt egyházunknak ez a kiváló presbitere és kitűnő ifjúsági veze­tője. LOS ANGELES (ER) Lelkészek: Szabó Antal és Juhász Ferenc Az 1955.-ik év a renoválások és átalakítási építkezések éve lett. — Megnagyobbították a Kossuth terem konyháját. A lelkészlak megrongált tetőzetét ujjal cserélték fel. Most az ünnepre pedig a templomot bő­vítették ki, és a tornyot hozták rend­be. Egy érdemes magyar bádogos­mester testvérünk felajánlotta, hogy a tornyon a bádogtetőt és a csillagot ingyen megcsinálja és így csak uj vázat kellett készíteni a már inga­dozó régi helyébe. A templom ki­bővítési munkálatát holland eredetű református keresztyén vállalkozók végezték, akik az anyag és munka­díj készkiadásokon kívül csak 15 százalék díjazást számítottak a ma­guk munkájáért. Az egyház tagjai igen szépen adakoztak ezekre az átalakítási munkálatokra. Az őszi bazárnak is szép sikere volt: a ma­radvány 1428 dollárt tett ki, ami rekordot jelentett a gyülekezet éle­tében. A hálaadásnapi ünnepélynek is nagy közönsége volt; a Luther­filmet is bemutatták ez alkalommal. Advent első vasárnapján Úrvacsorát osztottak. Ez a gyülekezet — a ran- kinival együtt — a legrégibb előfi­zetője lapunknak. Tudjuk, hogy mennyire meg fognak örülni majd jövő számunknak, amelyikben be­számolunk gyülekezeti előfizetéseink­nek nagy előrehaladásáról; addig nem is árúljuk el, hogy a meglepe­tés annál teljesebb legyen. De szív­ből kívánunk nekik is ott a messze távolban nagyon boldog uj eszten­dőt! Hogy szeretnénk már egyszer csakugyan eljutni abba a most már megnagyobbított és szépen megújí­tott templomba! Talán még meg is engedi ezt érnünk a kegyelmes Úr Isten! NEW BRUNSWICK <PR) Lelkész: Bálint Lajos Jó volt megint eltölthetni egy va­sárnapot ebben a gyülekezetben. És milyen vasárnapot! Tulajdonképpen már szombat estével kezdődött, a- mikor a környék presbiteriánus egy­házainak a férfikörei közös össze­jövetelt tartottak, amelyen egyhá­zaik közös problémáit tárgyalták meg és azon kívül meghallgatták a princetoni szeminárium egyik ta­nárának tartalmas előadását. Más­nap reggel a vasárnapi iskola nagy tevékenységében gyönyörködtünk. — Most látszik csak meg, hogy mily roppant szükség volt arra a nagy átalakításra, a templom alsóhelyisé­geinek a kiépítésére, amit Bálint lelkész odajőve telekor kezdtek el. Azért Írjuk úgy, hogy elkezdték, mert amit eddig végeztek, az még nem is elég; szerencsére a tágas templom alatt még tömérdek hely van, amit a szépen fejlődő vasár­napi iskola céljaira felhasználhat­nak. A gyülekezetnek nagy napja volt ez a vasárnap: akkor indúltak el a presbiterek és önkéntes egyház­tagok az EVERY MEMBER CAN­VASS végzésére, amit mi már olyan sokféleképpen próbáltunk magyarra fordítani. “Toborzás” vagy “sereg- gyűjtés az Isten Országában”; más egyházakban KINGDOM’S ROLL CALL néven nevezik ezt az őszi feljárást, és Bálint lelkész nagyon szerette azt a fordításunkat, hogy ez valósággal “névsorolvasás az Is­ten Országában”. Szerkesztőnk vé­gezte a délelőtti igehirdetéseket, dél­után pedig nagy örömmel vett részt az egyháztanács pénzügyi bizottsá­gának gyűlésén, ahol a Leon Loichle pénztári titkár vezetése alatt készül­tek a látogatásokra. Az egyházköz­ség 13,142 dolláros költségvetéssel indúl az uj esztendőnek, amihez azonban még 3,500 dollár rendkívüli kiadást is kell számítani, amit a torony és templomablakok, valamint a belső famunka megjavítására és befestésére kell majd fordítaniok; ez utóbbi összeget azonban rendkívüli adakozásból próbálják majd előte­remteni. Úgy a lelkész, mint fele­sége nagy buzgósággal dolgoznak, és jó volt tapasztalni, hogy egyházunk tagjai közül is mindig többen kap­csolódnak hozzájuk ebben a meg­feszített munkában. Szép és minden munkájukra alkalmas templomuk és a közegyházi munkában is ugyan­csak tevékeny szerepet vivő lelké­szük folytonos serkentésül szolgál­hat kivált az ifjabb nemzedéknek. Ott állanak azonban mögöttük az öregebbek is: azon az Istentisztele­ten hirdette meg a lelkész id. Bíró Péter elöljáró száz dolláros kará­csonyi adományát meg az általa ajándékozott szép karácsonyfát. Szív­ből reméljük, hogy nagyon és re­ménységeit valóra váltó uj észtén de je lesz ennek a gyülekezetnek, mely­nek tagjaihoz, lapunk hűséges olva­sóihoz, mi is küldjük legjobb kíván­ságainkat! REFORMÁTUSOK LAPJA 15

Next

/
Thumbnails
Contents