Reformátusok Lapja, 1956 (56. évfolyam, 1-22. szám)
1956-01-01 / 1. szám
A Calvin Center Hamar bebizonyosodott, hogy milyen jól választották meg az elnevezést. A városban működő protestáns egyházak gyülekezetei és különböző szervezetei egymás után jöttek ide, ahol a magukénál sokkal alkalmasabb helyiségeket találtak, gyűlésezni is, meg különösen ebédekre és vacsorákra, miket az Első Egyház asszonyainál jobban úgy sem csinálnának meg sehol sem. Városi szervezetek hasonlóképpen cselekedtek, még a szimfonikus zenekar is itt ütötte fel tanyáját és nagytermükben tartotta hangversenyeit. A mi jó asszonyaink pedig hűségesen kitartottak, és valóban az ő munkájuknak volt az köszönhető a legnagyobb részben, hogy az idei hálaadásnapi ünnepélyen — hat évvel az épület felavatása után — már elégethették adósságlevelüket és egész épületük és birtokuk teljesen tehermentessé vált. Az építkezési költségek meghaladták a 175 ezer dollárt, asszonyainknak az elmúlt hat év alatt a konyhai munkából hozott bevétele pedig a 142 ezer dollárt! (Amiből természetesen le kell vonni kiadásaikat.) Mily roppant méretű önfeláldozó munka volt ez! Valóban nem lehet meghatottság nélkül gondolnunk erre a bámúlatos teljesítményre! Közben azonban éppen olyan hatalmas lendületet vett az egyház belső élete is. Bőtty János lelkész és egész családja nagy hűséggel és rendkívüli lelkesedéssel dolgozott e 19 év alatt. Mint mindenütt, itt is a Nőegylet a legtevékenyebb intézmény, mely valóban szüntelenül munkálkodik; az asszonyok másik roppant szorgalmú testületé a Varrókor, aminek bizony tömérdek munkája van még most is a sok helyiség berendezése körül. A férfiak Kálvin Köre már 15 éves, de még idősebb a férfiak és nők közös Progressive Ligája, mely 1934-ben alakúit. Talán mindegyiknél nagyobb tevékenységű a fiatal asszonyok Mártha Köre, mely család-intézeti munkát is vállalt és végez. Ifjúsági intézmények, két énekkar és a nagyszerű vasárnapi iskolai szervezet egészítik ki azt a soha meg nem szűnő munkát, aminek ilyen csodálatos keretet adott az Isten kegyelme. Külön kellene — és reméljük hogy fogunk is — írni a lelkész nejének, Dr. Bőtty Paulának a tevékenységéről, aki a helybeli egyetemen jogot tanít, a női hallgatók dékánja és a város társadalmi és polgári életének egyik legtevékenyebb tagja. Nagyobbik leányuk most lépett fel a szimfonikus zenekar hangversenyén mint szóló zongorajátékos; gyönyörködve olvastam a legmagasabb zenei kritikusok egyhangú dícséretét a helyi lapokban. Mekkora kincseink vannak nekünk egy-egy gyülekezetünkben elrejtve, holott mindnyájunknak tudnunk kellene felőlük! Csak futó látogatást tehettem ez alkalommal, Egyetemes Tanácsunk clevelandi gyűléséről hazafelé jövet; de amit ott láttam és tapasztaltam, az mind nagy örömmel és boldogsággal töltött el. Gyülekezeteink tagjai közül ez alkalommal csak Molnár István főgondnokunkkal és Uray Károly jegyzővel, Országos Presbiteri Szövetségünknek is szorgalmas főtisztviselőjével tudtam találkozni, azokon a kedves asszonyokon kívül, akik számunkra olyan pompás ebédet és vacsorát készítettek. Az pedig külön áldás volt számomra, hogy az egész napot a két gyülekezet lelkészének együttes társaságában tölthettem, sőt meglátogathattam futólag a másik egyház templomát is — amiről azonban majd következő és alaposabb látogatásom után írok csak. Úgy-e hogy igazam volt, amikor azt mondtam e beszámoló kezdetén, hogy a youngstowni Első Egyház népének talán mindenki másnál több oka volt a hálaadásra az idén? Méltán énekelhették: “Adjunk hálát az Úrnak, mert érdemli, mert minden gazdagságát velünk közli!” T. S. A Calvin Center nagyterme Még a karzatán is van kétszáz ülőhely. Lent pedig, hátúi jobbfelől, a teljesen modernül berendezett nagyszerű konyha kiadó-ablakait láthatjuk. A nagyterem alatt négy kuglipálya. — A nagy épület harmadik emeletét egyelőre még nem is használják. Az egész épületet uj fűtő- berendezéssel látták el. REFORMÁTUSOK LAPJA 13
