Reformátusok Lapja, 1956 (56. évfolyam, 1-22. szám)

1956-01-01 / 1. szám

AZ EGYETEMES KERESZTYÉNSÉG HÍREIBŐL A svéd egyház és állam szepará­ciója. — A svéd lutheránus egyház és a svéd kormány között mindig feszültebb lesz a viszony. Az egy­ház vezetői közűi sokan úgy érzik, hogy a kormány mindig nehezebbé teszi az államegyház helyzetét. Az egyház ugyan maga kormányozza magát az egyházi gyűléseken, de az állam mindig nagyobb befolyást gya­korol fölötte. Legutóbb Gőteburg egyik külvárosában egy 12,000 lel­kes gyülekezet azt kérelmezte, hogy egyetlen lelkésze mellé másik lel­készt is állíthasson be, akiknek ők maguk vállalták teljes eltartását. Bár a püspök és a többi egyházi hatóságok mind pártolták a kérést, a kormány mégis elutasította azt. Amire Geirtz püspök azt a kijelen­tést tette, hogy ha a kormány le­hetetlenné akarja tenni az egyház munkáját az uj külvárosokban, ak­kor az egyház számára nem marad más hátra, mint az államtól való teljes szeparáció. A svéd napi és heti lapok az egyház álláspontját tartják helyesnek. A finn elnök legyen egyházlag! — Finnországban pedig, ahol most tavasszal lesznek a választások, ar­ról folyik vita, hogy az állam el­nökének a finn (lutheránus) állam­egyház tagjának kell lennie, mert hivatalból az ő feladata a püspökök kinevezése és a parlament elé olyan törvényjavaslatoknak terjesztése, a- melyek az egyházat is érdeklik. — Egyházi lapok pedig azokat az er­kölcsi és vallásos kívánalmakat em­legetik, amiket a nemzet az állam­főtől megkíván. Természetesen min­denki érti, hogy erre a vitára az a tény adott alkalmat, hogy Fagerholm parlamenti elnök, aki a szociálde­mokrata párt elnökj elöl tje, nem tag­ja az egyháznak. Most aztán Fager­holm kijelentette, hogy ha megvá­lasztják, igenis visszatér az egyházba, amit 1920-ban azért hagyott el, mert az egyház ellenséges állást foglalt a munkásmozgalmakkal szemben. Most azonban a helyzet megválto­zott, mondja az elnök, aki csak azért nem áll be már most az egyház tag­jai közé, mert ez a választási küz­delemben ízléstelen eljárás volna, amit becsületesnek sem tudna tar­tani. Ellenben ha bárkit is elnök­nek megválasztanak, annak azonnal csatlakoznia kell az egyházhoz. A svédek a menekültekért. — A legutóbbi hónapokban megint újabb 618 menekült személy talált otthont élete hátralévő idejére Svédország­ban, akik Ausztriából valók voltak. Tudósításunk nem mondja, hogy mennyi volt közülük ténylegesen Ma­gyarországból jött menekült. A své­dek azonnal ugyanolyan társadalmi jogokban részesítik őket, mint a svéd polgárokat; közülük hatvanat, akik tüdővészben szenvednek, szanatóriu­mokban helyeztek el. Norvég halászok pásztorolása. — A Björgvin egyházmegye püspöke már harmadik évben küld ki egy lelkészt azokkal a halászhajókkal, amelyek a nyarat a grönlandi par­tok közelében töltik. A lelkész rö­vidhullámú rádión prédikál a többi hajó népének, amikor pedig vala­melyik parti kikötőbe befutnak kész­letüket megújítani, Istentiszteleteket tart nekik. Megesik, hogy 600 ha­lász is részt vesz az ilyen Isten­tiszteleteken. Európai protestánsok szervezkedé­se. — Szeptember hónapban Belgium fővárosában, Brüsszelben hollandiai, német- és franciaországi, belgiumi és angliai egyházaknak negyven ve­zető egyénisége tartott gyűlést, a- melyen olyan tervekről tanácskoz­tak, amelyek szorosabb közreműkö­dést létesítsenek egyházaik között. A második világháború után számos olyan szervezkedés létesült amely­nek a célja európai egyházak együt­tes közreműködése volna az evange- lizálás és keresztyén bizonyságtétel terén — de ezeknek az összetétele mindig csak két-két országra ter­jedt ki: francia-német, holland-nyu­gatnémet, angol-német, skandináv- német, és legújabban csehoszlovák- német szövetkezések. Mintha valami keréknek a küllőit látnánk, aminek a tengelye mindig a német egyhá­zakban forog. Most aztán azért jöt­tek össze, a holland - nyugatnémet szövetkezésnek a meghívására, hogy azon tanakodjanak: nem lehetne-é az egész európai protestántizmust ilyen testvéri szövetkezésre és együttmű­ködésre egyesíteni? A konferenciát pontosan Brüsszelbe hívták össze, hogy a nagy protestáns többséggel bíró országokból jövők megérezzék itt egy kisebbségben élő protestáns egyháznak az életét, abban az or­szágban, amelynek először voltak lutheránus mártírjai és ahol a re­formációt véres és kegyetlen ellen- reformáció nyomta el. A brüsszeli konferencia résztvevői aztán meg­állapították azt, hogy köztük még nem jött el az ideje valami olyan szervezet létesítésének, amilyen az Egyesült Államokban az Egyházak Országos Tanácsa. Különben is ilyen szervezkedést egyedül csak maguk az illetékes egyházak létesíthetnek és az ilyen konferenciák csak buz­dító indítást adhatnak az ilyen moz­galomnak. Ellenben már is meg­állapíthatták a szükségét az ilyen szervezkedésnek és a kivitel mód­jainak elvi kérdéseit is tárgyalhat­ták. A célkitűzésnél fontosnak tart­ják az összes európai protestáns egy­házközösségek között a közös fele­lősség mélyebb megérzésének feléb­resztését, az együttműködés meglevő módjainak megerősítését és kiszéle­sítését az egyházkerületek és más egyházi szervek hatáskörére, ami magával hozná az egymásról való tüzetesebb értesülést is. Azt a re­ménységet is kifejezték a brüsszeli gyűlésen, hogy az Egyházak Világ­tanácsának közvetítésével talán már a közel jövőben közös konferenciára jöhetnek össze Európa protestáns egyházai. Európa alatt pedig kife­jezetten nem Nyugat-Európát, hanem az egész Európát értették, mindenütt beleértve a kisebbségi egyházakat is. Az orthodox és anglikán egyházak­nak ilyen reformációi közösségben való részvétele problematikus és to­vábbi komoly tanúlmányozást igé­nyel, de ha lehet, őket sem akar­nák kihagyni az ilyen szervezkedés­ből. Keresztyén egyetem nyílt meg For­mosa szigetén. — Tunghaiban, Tai­chung város közelében, november 2.-án nyitották meg az uj keresz­tyén egyetemet, mit főként a khínai keresztyén kollégiumok egyesült ta­nácsának az alapítványa tett lehe­tővé. Két nappal később megkez­dődött a tanítás is; az első kezdő évfolyamra 155 férfi és 45 nő irat­kozott be. Az egyetem hallgatói ré­szére azt a programmot lépteti élet­be, amit a kentuckyi Berea kollé­giumban használnak. Az intézet el­nöke B. Y. Tseng khínai tudós, aki 31 évig volt a hunani leánykollé­gium dékánja. A római egyház két uj püspök­séget szervezett Hollandiában. — Eddig is volt Rómának öt püspöki széke e sokáig tiszta református or­szágban; most a pápa még két püs­pökséget állított fel, az egyiket Rot­terdamban, ahol eddig még sohasem székelt római püspök, a másikat pe­dig Gröningenben, ahol Róma püs­pöksége 1594-ben szűnt meg. Ezek az uj egyházmegyék eddig az ut- rechti érseknek a fennhatósága alatt állottak. BOLDOG ÚJÉVET kívánunk minden olvasónknak! 2 REFORMÁTUSOK LAPJA

Next

/
Thumbnails
Contents