Reformátusok Lapja, 1955 (55. évfolyam, 1-22. szám)
1955-11-01 / 19. szám
REFORMÁTUSOK LAPJA 15 hírt családjához, hogy a fiatal Gonga írni és olvasni tanúi Nagy volt a megrökönyödés, mert a törzs minden tagja hitte azt, hogy a Fehér Ember Szelleme csak úgy engedi meg a fekete emberek szemének az írott szavak látását vagy olvasását, ha előbb valakit megöl a családja tagjai közűi. A Gonga apja végig is próbált minden varázsszert a fián, hogy elfelejtesse vele a missziói telepet, de ez nem sikerült: Gonga néhány nap múlva visszatért az iskolába. Egy évvel később meghalt a Gonga nővére. A törzs tagjai mélyen meg voltak győződve arról, hogy Gonga volt a halála oka; elhatározták hát, hogy vagy megölik az engedetlen fiút vagy eladják rabszolgának a tengerparton. Amikor megint hazajött élelemért, idősebb nővére vigyázott reá. Készen tartotta a kötelet és mikor vissza akart indúlni a missziói telepre, segítségért kiáltott, hogy megkötözzék az öccsét. Gonga azonban késével elvágta a kötelet és elfutott, mielőtt a többiek odaérkeztek volna. A misszionáriusok aztán elhatározták, hogy nem engedik többé hazamenni, hanem ellátják ők minden szükségessel. Négy évvel később konfirmáltak meg egy csomó benszülöttet; Gonga is köztük volt. Az ottani missziói iskolát is bevégezte és olyan jó sikerrel, hogy magasabb iskolába küldték. Amikor azt is elvégezte, megtették a missziói iskola tanítójának. Meg is nősült, Csingavóv volt a felesége neve, akitől öt leánya és egy fia született. Az utóbbi, Jose Joao Liahuca, ez évben kezdi el tanúlását a portugáliai Lisszabonban az orvosi egyetemen. Apja pedig minden vakációban sorra járta Elenda kerület falvait. Faluról falura járt, tanított és prédikálta az evangéliumot. Hamarosan meg is választották az egyháztanács tagjának és jegyzőjének. Az egyházi munka mindig több idejét foglalta le, úgy, hogy lemondott tanítói állásáról és egészen ígehirdetői kőrútjaira fordította minden idejét. Minden erejével arra törekedett, hogy a babona sötétségéből Isten szerete- tének világosságára kihozhassa népét. Hadd mondjunk példát az ottani babonákra. Sekulu Kulindi egy másik törzsnek a “királya” volt, ő magyarázta el, hogy miért terem az egyik ember földjén több, mint a másikén. Azért, mert a szerencsésebb gazda a törzs varázslójától kapott “umbana”-t. Ez a csodaszer egy kis teknősbéka kagylóháza, amit halálos méreggel töltöttek meg. Ezzel a méreggel aztán a gazda megölte vagy a saját gyermekét vagy valamelyik unokahúgát. Nemsokára a varázslótól egy emberi csontdarabot kapott, amit a teknősbéka kagylójával együtt egy fazékban beásott valamelyik hangaboly mellé. Az “umbana” aztán átment onnan a szomszéd földjére és meglopta azt; így lett a varázsló gazdájának jobb termése, mint a szomszédjának. Másik varázsszer az “ocipuku”: a vízesés alól hoznak el két kerekre símúlt követ, ami közé illesztik egy béka testét, amit megfelelő szertartások között téptek széjjel. Ezt a varázsszert aztán az esős évszak napjai alatt házról-házra viszik és mindenütt ajándékot kérnek a néptől. A babot és tengerit, amit így összegyűjtenek, a királynak adják, aki viszont néhány szemet mindegyikből ad minden alattvalójának; ezeket vetés előtt összevegyítik a többi vetőmaggal és ez hoz nekik jó termést! Ilyen képtelen babonák ellen kellett küzdenie Gonga presbiternek. 1925-ben még fontosabb feladatra alkalmazták: ő segített a teljes Bibliának az ő nyelvükre való leforditásában. Ez idő alatt még többet tanúit, míg végre elérte szíve legnagyobb vágyát: felszentelték lelkésznek. Ő volt Elende kerület első benszülött lelkésze. Első feleségének halála után, 1939-ben, újra megnősült. Zsófiától még öt gyermekük született. Zsófia nemcsak szép rendben tartja házát és gondosan neveli gyermekeit, hanem az év öt hónapja alatt háztartás- tant is tanít évenként 90 vagy 100 leánynak. Gonga most már nem járhat nagy körútakra, a szíve meggyöngyűlt. De még ma is kint jár a maga népe között, akik rajongásig szeretik, mert hosszú esztendők alatt megtapasztalták, hogy bölcs tanácsokat adott nekik, Isten törvénye szerint élt köztük és őszintén szerette őket. Milyen más lett volna a Gonga élete, ha az egyház nincsen ott! — Meg azoké, akiket ő vezetett a Krisztushoz! Személyi hírek. — CLEVELAND- BAN a tóparti egyházmegye őszi munkáskonferenciáján lelkes örömmel választották meg Benedek Józsefet, a Református Egyesület kiváló kerületi szervezőjét, egyházi lapjaink képviselőjévé a tóparti egyházmegye területén. — HOME- STEADON az egész gyülekezet örvendezik Katona Gézáék pár hónapos látogatásának. Az egyháznak e lelkes elöljárója és ifjúsági vezetője az elmúlt két évet Budapesten töltötte, mint az ottani amerikai követségnek egyik vezető tisztviselője. — NEW BRUNSWICKON Bálint Lajos lelkésznek és kedves feleségének huszonötödik házassági évfor- dúlójukat — az ezüstlakodalmat — az egész gyülekezet együtt töltötte velük; a környék lelkészeivel együtt nagy bankettet rendeztek tiszteletükre, és ezüst kávé és tea készlettel ajándékozták meg a köztiszteletben álló házaspárt. — Néhány héttel később Dr. Kosa András ünnepelt együtt gyülekezetével; ez utóbbinak ötven éves jubileumához 'kapcsolódott az ő ottani szolgálatának harmincadik évfordúlója. Reménykedünk, hogy e szép ünneplésről még külön tudósítást is kapunk. — WINDBEREN hasonlóan kettős jubileum volt: az egyház is, meg lelkésze is ötven éves jubileumot ültek. Szabó László lelkész számára személy szerint is kettős volt e jubileum: lelkészi szolgálatában is, költői pályáján is most töltötte be a félszázadot. A magyarországi Arany János Társaság megbecsült tagja uj költői művek kiadásával ünnepel: az indián Pocahontas történetét irta meg költői elbeszélésben. — BUFFALÓBAN Szigethy Béláéknál nagy az öröm: megszületett második fiuk, Attila. Első fiuk, Zoltán, már a tizenhetedik életévében jár és nagyon jó tanúló. — MARTINS FERRYBEN Dr. Vá- rady Arthur lelkészről csak a hírlapokon keresztül tudjuk, hogy operáción esett keresztül, de most már jól van. — Mindezen lelkésztestvéreknek őszinte szívből küldjük legjobb kívánságainkat és Isten áldását kérjük további életükre. — Egyben nagyon kérjük lelkészeinket, hogy az ilyen személyes jellegű híreket is közöljék velünk; örömest továbbítjuk azokat ilyen formában a többiekhez, hogy mindnyájan részt vegyünk egymás örömében vagy bánatában, úgy ahogyan Urunk is rendelte. — Hogy ebből a számból kimaradtak a gyülekezeti és más hírek, ezért olvasóink elnéző bocsánatát kérjük: a szerkesztő az utóbbi heteket csaknem állandón utazásokban töltötte, egyházi gyűléseket és jubileumokat látogatva. Kipótoljuk!
