Reformátusok Lapja, 1955 (55. évfolyam, 1-22. szám)

1955-01-15 / 2. szám

REFORMÁTUSOK LAPJA Official Organ of tha Evangelical and Reformed Church . Published semi-monthly (monthly in July and Aug.) for the Evangelical and Reformed Church by the Board of Business Management, the following members constituting the Church Papers Committee: William C. Mingle, Chairman; Carl J. Bender, Ed­ward Dirks, Henry I. Stahr, Norman C. Zulauf and Robert C. Kienle, President of the Board, ex officio. Send all correspondence and subscriptions to: Alexander Tóth, Editor and Manager 55 N. West End Ave. Lancaster, Pa. . Member of the Associated Church Press Subscription rates: $2.50 per year everywhere; single copies, 15 cents. Remittances should be by check, draft or money order, made payable to the REFORMÁTUSOK LAPJA. — Changes of address can be effected three weeks after receipt of both old and new addresses. Entered as second class mail matter January 11, 1944, at the Post Office in Lancaster, Pa., under the Act of March 3, 1879. Additional entry at the Post Office in Pittsburgh, Pa. Acceptance for mail­ing at special rate of postage provided for in the Act of February 28, 1925, authorized June 4, 1938. MEGFIGYELÉSEK ? MIT FELEL A KÖZGYŰLÉSETEK? * Testvér, az évi közgyűlés határozza meg az esztendő célkitűzéseit. Hogyan felelt meg a ti közgyűlésetek ezekre a fontos kérdésekre? ? 1. Úgy dolgozik a ti gyülekezetetek mint akinek az a főcélja, hogy kinyúljon a városotok vagy községetek népéhez és az egész világra is, hogy Krisztust megismertesse velük? ? 2. Tartottak a ti elöljáróitok olyan maguk­bamélyedő tanácskozásokat, amikben egyházi életünket abból a szemszögből mérték meg, hogy miképpen teljesítjük ezt a feladatunkat? ? 3. Az egyház költségvetésének hány száza­lékát fordítjátok erre a célra? Ötöt? Tízet? Huszonötöt vagy öt vénét? ? 4. Miből áll a ti Istentiszteletetek? Zene, ének, imádság, prédikáció? Vagy végeztek-e ennél mélyebb szántást is, hogy még messzebb eljussatok nagy hivatásotok teljesítésében? ? 5. Vannak-e gyülekezetetekben olyan cso­portok, amelyek városotok meg az egész nagy­világ problémáit tanúlmányozzák és azok javá­ra önmagukat veletek együtt munkába állítják? ? 6. Mutat-e példát egyházi iskolátok gyerme­keiteknek arra, hogy milyen feladatokra küldte ki és hívta el a mi Urunk a ti gyülekezeteteket? ? 7. Ifjúsági egyesületeteknek a hatása meg­érzik-é gyermekeitek iskolai és társadalmi ma­gaviseletében? Hányán mentek már gyüleke­zetetekből teljes idejű missziói munkára? ? 8. Tisztán látjátok-é, hogy mi módon kell gyülekezeteteknek részt vennie abban a nagy feladatban, amit Urunk szabott elénk, hogy tanítványokká tegyük a világ anyagias vagy emberimádó népét, meg a kommunistákat, hin­dukat, buddhistákat, mohammedánokat, zsidó­kat, stb.? ? 9. Bebocsátották-e gyülekezetetekbe a más­fajtájú embereket? ? 10. Egyforma foglalkozású tagjaitok tanúl- mányozzák-e azt a kérdést, hogyan adhatnának kifejezést keresztyénségüknek a munkahelyükön és hogyan ismertetnék meg Krisztust munka­társaikkal? ? 11. Milyen közös célért fog együttmunkál­kodni gyülekezetetek ez évben valamelyik más gyülekezettel? ? 12. Dolgoztok-é és imádkoztok-é mindnyájan, ti tagok, azért, hogy egyházatok munkája min­den munkatéren sikeres és eredményes legyen? — Mit felelt a közgyűlésetek ezekre a kér­désekre, Testvér? De ne a közgyűlést, hanem magadat vádold, ha elmulasztottad mindezeket a közgyűléstől megkérdezni! VALLÁSTANÍTÁST AZ ISKOLÁKBA! Sok jel mutatja, hogy valóban vallásos éb­redés küszöbén állunk, mint ahogyan ezt az Egyházak Országos Tanácsának bostoni nagy­gyűlése is állítja. E jelek között kétségtelenül a legjobban biztat az az egyetemes érdeklődés, amivel nemcsak országunkban, hanem Canadá- ban is, tanárok és tanítók, iskolaszékek és köz­nevelésügyi hatóságok fordúlnak az iskolai val­lástanítás kérdése felé. Bizonyos, hogy nemze­tünk oly sokban nagyszerű berendezkedésének nincsen ennél a problémánál gyöngébb pontja, nagyobb fogyatkozása. Államalkotó eleinket akkor úgy elfoglalta és lekötötte a jelennek, a mának a biztosítása, hogy a jövőre, a hol­napra, sokkal kevesebb figyelmet és gondot fordítottak. Most aztán, amikor a fenyegető veszedelmek már be is törtek az őrizetlenül hagyott réseken, és amikor már tényleges vesz­teségek mutatják meg ennek a mulasztásnak végzetes következményeit: most már próbálnánk a hibát helyrehozni, de ma már ez sokkal ne­hezebb, és óh milyen sok millió emberre nézve már késő is! Egyházaink belmissziói munkája ezért vált olyan nehézzé; viszont fontosságát is ezzel a mérővesszővel kell lemérnünk. Canadai szomszédaink szerencsésebbek: ott a vallás BENT van az iskolában, mindegyik állam maga hozza meg erre vonatkozó törvényeit és rend­tartását. És hogy ezt milyen komolyan értékeli az egyház, azt mutatja a canadai Egyesült

Next

/
Thumbnails
Contents