Reformátusok Lapja, 1954 (54. évfolyam, 1-22. szám)

1954-02-01 / 3. szám

14 REFORMÁTUSOK LAPJA nőknek az összetartásra és az egyház munkájába való beilleszkedésre. Ők is adtak 25 dollárt az egyháznak. Lel­készük a vasárnapi iskola tanulóinak segítségével rendszeres vallástanítást végez iskolatermükben a közeli álla­mi iskola 84 protestáns növendéke részére. A költségekről a helybeli amerikai egyházak gondoskodtak. — Nagyszerű teljesítménye volt a gyü­lekezetnek annak az ezer dollárnak a visszafizetése .amely tartozást hoz­tak át magukkal, amikor elváltak a presbiteriánus egyháztól. Közegyhá­zunk ezt az összeget akkor azonnal megtérítette a presbiteriánus egyház­nak; a múlt év folyamán pedig gyü­lekezetünk ezt a kölcsönt teljes egé­szében visszafizette közegyházunk pénztárának. Nemcsak, hanem ó-év utolsó napján megvettek egy házat, tágas telekkel a templommal szem­ben, amiből kitűnő parkoló-helyet fognak alakítani, amire ott azon a szűk helyen valóban nagy szükség is van. Hasonlóan szép bizonysága volt az egyházközség haladásának a pénz­tári számadás is, amit Tamás István pénztáros és Varga Ferenc ellenőr terjesztettek a január 24.-én tartott évi közgyűlés elé. 5843 dollár bevé­telükből csaknem háromezer dollár jött be a tagok egyházfenntartási já­rulékai gyanánt, ötszáz dollár pedig vacsorákból, 164 kántálásból; persely­ben 138, misszióra 182 dollár. Az 5927 dollárra menő kiadások között ott szerepel a már említett ezer dol­lár adósság-kifizetés is. A pénztári je­lentésben azonban legörvendetesebb adatoknak azokat az összegeket talál­tuk, amiket tagjaink befizetéseiként mutattak ki egyénenként. Meglepően magas adakozási összegeket találtunk e kimutatásban, nemcsak 40-50-60, ha­nem 100-150 sőt 200 dollárt is meg­haladó tételeket, amik mind azt mu­tatják, hogy e gyülekezetünk tagjai valóban készek minden áldozatra, hogy szép feltevéseiket megvalósít­hassák. Csak egy fájdalmas pontja volt a múlt esztendejüknek, de ez aztán nagyon fájdalmas volt: kiváló vezéremberüknek, Putnoki Gyulának gyászos halála. Amiről már régóta óhajtott méltóképpen megemlékezni lapunk, de mindez ideig várnunk kel­lett arcképére. Róla külön cikkünk­ben szólunk, gyülekezetünknek pedig részvétünk mellett ezért a múlt évi haladásért őszinte elismerésünket küldjünk. Az a meggyőződésünk, hogy e szép haladásban jó része van Elek Áron ifjú lelkészünknek és ne­jének is; kérjük azért további mun­kájukra mennyei Atyánk soha nem szűnő gondviselését és gazdag áldását. LORAIN (ER) Lelkész: Tóth Bálint Január 10.-én ingyenes gyülekeze­ti vacsora keretében tartották évi közgyűlésüket. A közgyűlést megelő­zőleg a gyülekezet tagjai 52 jelöltet állító lista alapján titkos szavazással választották meg 1954-re a 32 tagú presbitériumot. A közgyűlést Pándy Ferenc angol gondnok imája után Jáger János ma­gyar gondnok bibliamagyarázata nyi­totta meg. Péter apostol levele alap­ján a presbiterek kötelességéről szól­va megemlítette, hogy Lorainban a presbiterek a gyülekezet lelkészével együtt rendszeresen látogatják a ta­gokat, valamint a betegeket, gyűlé­seken imádkoznak és Bibliát olvas­nak s évente mindkét Istentisztele­ten a templomban is szolgálnak. Hangsúlyozta, hogy a presbiterek el­sőrangú feladata a lelkiek és nem az anyagiak terén van. Tóth Bálint lelkész meleg szavak­kal emlékezett meg a gyülekezet volt pásztoráról, Bodor Dánielről, akinek a jó Isten annyira helyreállította e- gészségét, hogy a Valley City-i ame­rikai E&R gyülekezet meghívását el­fogadta és az ottani pásztori tisztet már át is vette. Isten bőséges áldása legyen ottani munkáján! A lelkész ezután bejelentette, hogy 1954-ben tagonként közel hét dollár ötven centet kell missziói és egy­házkerületi járulék címén fizetnie. Ezért kérte, hogy hatalmazza fel az egyháztanácsot, hogy ezt az összeget száz százalékig akkor is befizethesse az egyház pénztárából, ha netalán a missziói adakozás alulmaradna a száz százalékon. A lelkész javaslatát a közgyűlés egyetlen ellenszavazat nél kül egyhangúan elfogadta. Ugyan­ilyen egyhangúsággal fogadta el a közgyűlés azt a javaslatot is, hogy a Reformátusok -Hápját és a Messengert minden egyháztag részére tovább já­ratja. A lelkész fizetésének a kérdésé­ben Fülöp István főgondnok tett elő­terjesztést a közgyűlésnek, mely több egyháztag és presbiter pártoló hozzá­szólása után a lelkészi fizetést évi 4,200 dollárban és 300 dollár autó tartásban szabta meg, azaz 900 dol­lárral emelte. Tóth Bálint köszönetét mondott az egyház népének s hang­súlyozta, hogy nem ő kért fizetés- emelést, hanem az egyház vezetősége és tagsága magától váltotta be a megválasztása alkalmával tett ígére­tét. Az egyház testületéinek vezetői be­számolóik során sok olyan adatot em­lítettek fel, amelyek ékesen bizonyít­ják loraini egyházunk duzzadó életét. Nagy Sándorné tanítónő közölte, hogy a vasárnapi iskolában 184 gyer­mek iratkozott be és 9 csoportban fo­lyik a tanítás. 1954-re bevezették Egyházunk “Church and Home” ne­vű vasárnapi iskolai anyagát. Újra bevezették a Cradle Roll-t, amelyen mintegy 80 kisdedet tartanak nyil­ván. Dolores Mikola, a Youth Fellowship elnöke jelentésében elmondta, hogy a Youth Fellowship négy szomszédos egyház ifjúságát látta vendégül, mi­kor Berry Kern, közegyházunk ifjú­sági munkása előadást tartott egyhá­zunkban. Csaknem száz ifjú jelent meg ezen az előadáson. Ifjúságunk az e- lyriai testvéregyházzal együtt meg­hívta Molnár Ágoston elmhursti ta­nárunkat előadásra. Harmincán a lelkész vezetésével megtekintették heidelbergi főiskolánkat. Megszervez­ték a kosárlabda csapatot és máso­dik helyen állnak a város egyházi li­gájában. A presbitérium 500 dollár­ért kosárlabda felszerelést vásárolta fiataloknak. Az ifjúság minden ked­den gyűl össze bibliaórára, az áhíta­tot az ifjak vezetik. Az elmúlt évben 11 leány dolgozott egy napig (Lord’s Day) a misszió javára. Résztvettek a testvéregyházak körzeti konferenciá­in. Tervbevették, hogy nyárára meg­hívják a Youth Caravan-t. Második ifjúsági csoport is alakúit itt, mely­nek tagja már meg is kezdték össze­jöveteleiket csütörtök esténként. A fiatalasszonyak köre, a Serény Márthák részéről Balogh Istvánná terjesztett elő jelentést. Ez a női kör teljesen a közegyház női programm- ját követi évek óta. Résztvett a cle­velandi, akroni, loraini, amhersti stb. közegyházi és zsinati konferenciákon. Minden tagja házi perselyekben gyűj­ti adományait a közegyház női mun­kájára. Tavaly azért dolgoztak, hogy Koreába és magyar menekültjeink­nek küldjenek ruhacsomagokat, az idén pedig 2,500 dollárért átépítte­tik a vasárnapi iskolai termet és az egyes csoportoknak külön osztályo­kat építenek és rendeznek be. Bevé­telük nagyrészét, akárcsak a nőegy­let, azzal keresik, hogy nagyobb va­csorák főzését vállalják, nem egyhá­zunkhoz tartozó csoportok részére is. Ezt a nehéz munkát Kish Jánosné irányítja. A Serény Márthák Köre képviseletében Kovács Jánosné az idén is felkereste a gyülekezet be­tegeit és megajándékozta őket. Borai Andrásné elnöknő a Nőegy­let munkájáról bejelentette, hogy 1953-ban 1,300 dollárt fordítottak a konyha korszerűvé tételére. Több in­gyenes vacsorát és szeretetvendégsé-

Next

/
Thumbnails
Contents