Reformátusok Lapja, 1953 (53. évfolyam, 1-22. szám)

1953-03-15 / 6. szám

12 KEEOBMÁTUSOK LAPJA könyvvezetésben tartozik kezelni, aminőt az Egyetemes Tanács előír. Tartozik havi je­lentéseket terjeszteni az Egyetemes Tanács Pénzügyi és Költségvetési Bizottsága elé és teljes jelentést az Egyetemes Tanács minden gyűlése elé. Az Egyház Elnökén keresztül, köteles minden számadásáról évi kimutatást terjeszteni az Egyházkerületek elé. Az Egye­temes Zsinat minden gyűlésére teljes jelen­tést tartozik adni. g. Megfelelő felhatalmazás nélkül semmi kiadást nem teljesíthet. Pénzbefektetéseket sem végezhet az Egyetemes Tanácsnak a Pénzügyi és Költségvetési bizottság ajánla­tára adott felhatalmazása nélkül. h. Tartozik olyan összegű zálogkötvény biz­tosítékot adni, aminőt az Egyetemes Tanács meghatároz és intézkedik illetékeinek fizetése felől is. (Folytatjuk) (Következik az Egyetemes Tanácsról szóló rész.) EGYHÁZUNK ÚJJÁSZERVEZÉSÉNEK TERVEI Milyen javaslatok kerülnek döntésre az Egyetemes Zsinat elé? Már az egyházkerűleti gyűléseknek állást kell foglalniok Az 1950 nyarán tartott legutóbbi Egyetemes Zsinat egy úgynevezett tanúlmányozó bizottságot küldött ki azal a megbízással, hogy készítsen tervezetet az Egyház újjászervezésére vonatkozó­lag. A tapasztalat ugyanis azt mutatta, hogy van olyan területei az Egyház mai kormányzási rendszerének, amelyeket a megfelelő szervek hiánya miatt nem tudunk kellőképpen ellátni, míg más területeken két vagy több szerv is mű­ködik és ezzel fölösleges ismétlést végeznek vagy éppen hatásköri összeütközést okoznak. A bizott­ság hosszasan tanúlmányozta a kérdést; egy kü­lön teljes idejű hivatalnokot is beállítottak, aki a szükséges adatok összegyűjtését végezte, és a- mikor tervezetükkel elkészültek, azt már két íz­ben is odaterjesztették az Egyetemes Tanács gyűlése elé, nem anyira jóváhagyás, mint inkább megtárgyalás végett. A jóváhagyás az Egyete­mes Zsinat hatáskörébe tartozik, de még az is előbb meg fogja tárgyalni ezeket a javaslatokat, és bizonyára lesz közöttük olyan, amit nem fog elfogadni. Sőt a zsinati gyűlést megelőzőleg már a tavaszi egyházkerűleti gyűlések elé odakerül­nek ezek a tervek és már ezeknek is nyilatkoz- niok kell reájuk vonatkozólag, kijelentve, hogy melyiket pártolják és melyiket nem pártolják. A kerületi gyűlésen viszont túlságosan rövid idő lesz ennek a nagy tervezetnek a megvitatására, sőt még csak a megismertetésére is. Ezért tart­juk kötelességünknek, hogy a bizottság javasla­tait már most ismertessük. A kerületi gyűlés idejéig már csak három számunk jelenik meg; ebben a három számban kell elvégeznünk e ter­vezet megismertetését. A tervezet is három részből áll. Az első az Egyház közigazgatásának központi szerveit tár­gyalja és azokon ajánl jelentékeny változtatáso­kat; a második az ú. n. área-beosztást ajánlja a címen, hogy az egyházközségek jobban kielégítő tanácsokat és segítséget kapjanak; a harmadik, legrövidebb rész a lelkészek elhelyezkedésének módozataira nézve tesz uj javaslatokat. Sorba vesszük ezeket e beosztás szerint. Az első cso­portban 40 javaslatot sorol fel a bizottság terve­zete, megpróbáljuk mindegyiket megemlíteni. A közigazgatás központi szervei Egyetemes Zsinatot junius helyett Labor Day he­tében tartsanak, az ott választott tisztviselők és hiva­talnokok a következő február elsején foglalják el hi­vatalaikat. Az Egyetemes Zsinat elnöki és alelnöki tisztségeire csak a jelölő-bizottság állíthasson összesen két jelöltet. A többi összes hivatalokra a jelölő-bizott­ság állítson két-két jelöltet; a gyűlésen további jelölést csak legalább 25 képviselő Írásban beadott kérelmére lehessen tenni. A jelölő-bizottság részletesen minősítsen minden jelöltet. A jelölő-bizottság gyűlésére minden egyházkerület vagy área vagy központi tanács vagy ügynökség küldhet be jelöléseket. A jelölő bizottságot az área-tanácsok választják olyformán, hogy mind­egyik área területéről egy lelkészt és egy egyházi kép­viselőt választanak ki azon képviselők közül, akiket az egyházkerületek küldenek az Egyetemes Zsinatra; az Egyház elnöke ezekhez még két képviselőt nevez ki, egyiket a jelölő bizottság elnökéül, a másikat pedig a magyar egyházkerület képviseletére. A jelölő-bizottság saját tagjai közül hét tagot kiválaszt, hogy a három év alatt bekövetkezhető megüresedésekre jelölteket állítsa­nak. Az Egyház tisztviselőinek az Egyetemes Tanács által megállapított fizetéseit minden évben felülvizs­gálják, emelik vagy csökkentik. Ugyanígy jár el az Egyetemes Tanács a központi tanácsok (Boardok) által alkalmazott hivatalnokok fizetéseivel is. A legfontosabb változást az Egyház összes mun­káját egyeztetni és előmozditani hivatott központi bi­zottsággal kapcsolatban ajánlották. Ez az Egyetemes Tanács öt tagjából állana, az Egyház első alelnöke elnökölne benne és titkára lenne a jegyzője. Ez a bi­zottság ügyelne fel az Egyház minden tagozatában a United Promotion munkájára. Ez állapítaná meg az Egyház egész munkájának programmját, kabinetjében pedig egyesítené az összes osztályok, tanácsok és ügy­nökségek legfőbb tisztviselőit, akik együtt készítenék el ezen szerveknek egybevágó munkabeosztását. En­nek a bizottságnak az élére állítanának be egy uj főtisztviselőt, egy másik uj főtisztviselői állást pedig

Next

/
Thumbnails
Contents