Reformátusok Lapja, 1953 (53. évfolyam, 1-22. szám)
1953-01-15 / 2. szám
REFORMÁTUSOK LAPJA 7 az Egyház nem azonos az Isten Országával. De azt is tudjuk, hogy az Egyház a Krisztus teste és hogy az Egyházban az Isten Országának földöntúli-valóságos erői szervesen, otthonosan működnek. Nemcsak az “utolsó dolgokban” reménykedünk tehát. Isten az Ő szövetségét megtartja földi síkon is. A “tűzoszlop” ma is világít az “éjszakában”, — talán hidrogén-bomba a neve. Csak azoknak világít azonban, akiknek szeme van a látásra. Szakadatlan adventi zarándoklásban járúl az Egyház népe Ura elé. Tudja, hogy a “Krisztusesemény” belépett a világba az első karácsony éjszakáján: az Ige testté lett. Az Atya kinyilvánította szerelmes szívét. Majd a Megváltó Kegyelem a kereszten pecsételte meg “uj szövetségét”, az üres sír bizonyságtételében hirdette ki halált- meggyőző élet-állítását s most már a megnyílt Ég és megbékélő Föld arra vár, hogy Krisztus testet öltsön BENNÜNK. VITÉZ FERENC AZ UJ PARANCSOLAT Az Ur a felolvasott Igében határozott parancsolatot ad az embernek. Uj parancsolatot adok néktek — mondja. Uj, mert ez a parancsolat megüti korának és a mi korunknak is fülét és szivét. Uj parancsolat, mert az Ószövetség törvénye azt mondja: szemet szemért, fogat fogért, — az Ur pedig ezt parancsolja: szeressétek egymást. Igen, még ha nem is lehet azt parancsolni senkinek — mégis parancsolja az Ür: szenvedjétek el egymást szeretetben. A keresztyén ember sem angyal, tele van elesettséggel, nyomorúsággal, bűnnel, de kapta azt a kegyelmet, hogy kiálthat szabadításért s ebben a kiáltásban benne van a fiuság mélységes vágyakozása. Az Ur uj parancsolatot ad. Közel kétezer éve hirdetik már ezt a parancsolatot és mégis uj. Nekünk is gyermekségünktől fogva tanították, hirdették — és mégis olyan és olyanok vagyunk, mintha sohasem hallottuk volna! Hányszor hallottuk már, hányszor olvastuk és mégis uj! Szeretni egymást...? Amikor valaki nagyobb ná- ladnál, többet keres, életedre tör, elvette földed, házad, hazád... ? Hogy lehet szeretni, amikor haragudni, gyűlölni, ölni szeretne az ember...?! Uj parancsolat, — mennyire uj...?! Hogy ütésre szorult öklöd baráti kézfogásra nyúljon, hogy haraggal telt szived felelősségteljes ragaszkodással tudjon közeledni, hogy ajkad a gyűlölet szavai helyett ki tudja ejteni a legcsodálatosabb szót: szeretlek! Uj parancsolat, — de jó, hogy van ez az uj parancsolat, mert e nélkül reménytelen lenne az élet! Ebben a parancsolatban benne van egy boldogabb élet, szebb jövendő és az egész örökkévalóság. Uj parancsolat, mindig, napról-napra kell újra megtanulni, koporsónk bezártáig, egy egész életen át. Azért olyan elesett, nyomorult, bűnös az életünk, mert ezt a drága parancsolatot, leckét, házi feladatot nem tanultuk meg.. . Ezért kellett uj hazát keresned, ezért omlott verítéked, könnyed, véred... Uj parancsolat, jaj, milyen uj, sokszor olvasni se, hallani se akarjuk, még hallani se róla! Olvasandók: I. Kor. 13. János 13:34-35. Pedig ez a parancsolat nekünk szól, az Isten népének, akik az O gyermekei, követői vagyunk. Nekünk nincs más törvényünk, csak ez az egyetlen parancsolat: szeressétek egymást és engem. Az egyén szabad, egy törvény köti le csupán: a szeretet — mondja a költő is. A legcsodálatosabb szó! Az ujtestámentomi görögben három szó van a szeretetre. Az Ur itt a legmélyebb értelműt használja. Ha a szótárunkban csak ez az egy szó lenne, végtelenül gazdag lenne a szókincsünk s ha csupán csak erről az egy szóról tudnánk beszélni — témánk kimeríthetetlen lenne, mert jelentése elmondásához kevés az emberi élet, örökkévalóság kell hozzá...! Hogy megértsük ezt a parancsolatot, vizsgáljuk meg annak lényegét, tartalmát, magát a sze- retetet. Mi a szeretet — ? a) Isten lényege. Krisztusban Isten szerető atyánk lett. Szeretetéből teremtett, megváltott, hordoz és könyörül rajtunk. Azért nem sújt le ránk nyomban, mert kegyelmi időben élünk, mert szeret. Szeretete nagyobb igazságánál. Szeretete a mi jövendőnk, boldogulásunk, reménységünk. Szeretete az a Tőke, amelyből éltél és fog élni az emberiség. b) A szeretet misztérium. Titokzatos kapcsolat az ideig való és az örök, ember és Isten között. Benne, általa érzed meg, hogy ember vagy, — több —: Isten gyermeke. Benne érzed meg, hogy nem vagy egyedül, — Valaki — láthatatlanul bár, de valóságosan áll melleted, a szeretetben érzed meg, hogy tartozol valakihez s benne érzed meg, hogy az örök élet, már e földön a tiéd lett. c) A szeretet erő, hatalom. Ledönti a válaszfalat. Erős, mint a halál — mondja az Ótestámentum —, de mi az Ujtestámentum népe vagyunk és mi tudjuk, hogy a szeretet győzött a halálon... És láttuk a sátánt, mint egy villámlást lehullani az égből. Erő a szeretet, mely lehajlik és fölemel az örökkévalóságba. Erő, hatalom, mely gyönge emberi szivet megacéloz és hőssé teszi. Aki hős volt, azért lett azzá, mert szeretett. Isten az Ő népének ezt az egyetlen fegyvert adja: Szeress, úgy, hogy szereteted meghéditsa ellenséged szivét és Krisztus táborába vezesse. Szeress, ne törődj azzal, hogy mindenki gyűlölködik. A gyertya nem panaszkodik, hogy sötét van, — világit és elűzi a sötétséget, bár neki
