Reformátusok Lapja, 1953 (53. évfolyam, 1-22. szám)

1953-01-01 / 1. szám

14

REFORMÁTUSOK LAPJA

Qyülekezetek

(ER: Evangéliumi és Református Egyház. — PR: Presbiteriánus Egyház. — FE: Független Egyház. — AR: Amerikai Református Egyház. — SP: Déli Presbiteriánus Egyház: — UP: Egyesült Presbiteriánus Egyház. — CP: Canadai Presbiteriánus Egyház. — ön: önálló gyülekezetek.)

messze helyről is, mint New Haven. Ez a kísérlet félmillió dollárba került. A múlt év végén az Egyházak Országos Tanácsa, mely nagy mértékben közreműködött ennek a leadásnak a sikerében is, Syracuse városban tartotta az ötödik évi vallásos televíziós “műhelyt”, amelyen hét államból és Canadából vettek részt egyházi vezetők, akik előtt a General Electric Company egyik elnöke sürgette, hogy az egyházak mennél nagyobb mértékben használják ki a televízió lehetőségeit, amik folyton növekedni fognak: 1960-ban már valószínűleg ezer le- adó-állomás lesz az országban.

North Carolina a négerekért. —

Sokirányú és kemény munka folyik ez államban, hogy a négerek sorsán javítsanak. Évek hosszú során át sikerült véget vetni a Ku Klux Klan működésének; vezetőjét négy évre börtönbe tették, 63 más vezető egyéniségét kisebb-nagyobb pénz vagy börtönbüntetésekre Ítélték. Nehéz feladat az, hogy a négereket jobb munkaviszonyokba juttassák. Nem mindenütt engedik meg nekik, hogy fehérekkel együtt dolgozhassanak, és még nehezebb olyan munkát találni számukra, ahol fehérek fölött felügyelősködnének. Sok magasabb képzettségű néger el is vándorol az államból, az országnak olyan részeibe, ahol nincsenek ilyen leküzdhetetlen nehézségek előttük. A jövő évben lelkészek és világiak nagy konferenciára készülnek, amelyen tárgyalni fogják a szükséges társadalmi átalakulások módszereit és azt a problémát, hogy mi módon tudnák eredményesebbé tenni a lelkészképzést oly irányban, hogy több sikerrel vehetnének részt a gyülekezeteikben elébük álló társadalmi problémák megoldásában.

Az Egyházak Országos Tanácsának denveri gyűlésén, mit Colorado állam fővárosában tartottak december 7. és 15. között, az Evangéliumi és Református Egyház képviselőinek küldöttségét Egyházunk alelnökei, Dr. James E. Wagner lan- casteri lelkész és Dr. John W. Mueller st. lousi ügyvéd vezették. Kívülük részt vettek még a gyűlésen, mint hivatalos küldötteink, Dr. Purd E. Deitz, a Nemzeti Missziói Tanács főtitkára, Dr. Partridge, a Women’s Guild főtitkára, Dr. Ehl- man, a külmissziói tanács főtitkára, Dr. Helfferich, a világsegély bizottmány főtitkára, Dr. LeVan helyett Dr. L.C.T. Miller, a Department of United Promotion igazgatója, Dr. Schweinfurt az evangélizáló bizottmány főtitkára és még számosán.

CLEVELAND Első Egyház (ER)

Lelkésze: Dr. Szabó István

December 7.-én délután hatalmas bankettel ünnepelte meg az egyház- község a Bethlen Terem építésének huszadik évfordulóját. Az építkezés ügyes vezetője, Király Imre akkori tanító, most Egyesületünk pénztárosa, volt az alkalmi szónok. Délután öt óráig tartott a roppant zenei és művészi programm levezetése, de a nagy termet teljesen megtöltő közönség hűségesen kitartott. Ez alkalommal megint bemutatták a gyülekezet ének- és zenemesterének, Kondorossy László zeneszerzőnek néhány legújabb szerzeményét; az ő munkájának ismertetését lapunk következő számaiban találják majd olvasóink.

DAYTON (ER)

Lelkész: Hamza András

Örömmel köszöntjük e szépen újraéledő gyülekezetünknek tagjait abból az alkalomból, hogy lapunknak ez a száma jut el először valamennyi magyarul olvasó tagunk kezébe, mig az angolul jobban értőkhöz egyidejűleg a MESSENGER indult. Igen kedves bizonyságtételt kaptunk a gyülekezeti ébredés felől Hörcsik József presbiterüktől. Ebből idézzük a következő szép sorokat: “Isten munkálkodik ebben az egyházban. Két évvel ezelőtt, mikor ideérkeztem, és részt vettem az egyház valamilyen összejövetelén, utána az egyik egyháztag félrehivott olyan helyre, ahol a többiek nem láthatták, elővette pénztárcáját és átadott nekem húsz dollárt uj élet- körülményeim megkezdéséhez. Mint szegény DiPinek szokatlan volt az összeg nagysága egy ismeretlen valakitől, de mint hivő embernek csodálatos volt az adakozás módja. Ez a keresztyén testvérem nem akarta, hogy lássák, hogy ő ad, nem a saját dicsőségét akarta szolgálni. Később megtudtam, hogy ugyanilyen bőkezű adakozó egyházával szemben is, dacára annak, hogy egyszerű munkás ember, aki azonban megmutatja, hogy két keze munkája után is lehet bőven adakozni. A másik eset abban a gyárban történt, ahol dolgozom. Bementem a gépházba és láttam, hogy a gépész,

egy öreg magyar, valamit olvas. Odamentem hozzá és megkérdeztem: Mit olvas, bátyám? — A Bibliát, — felelte. — Nagy dolog az, ha az egyháznak bibliás és hivő életű tagjai vannak! Csodálatos dolog számomra, mikor vasárnaponként elnézem, hogy a gyülekezet egy emberként figyel az élő igére. Ma már nemcsak gyermekeknek van vasárnapi iskolája, hanem a felnőtteknek is. Van Biblia-körünk és vannak áldott, áldozatkész asszonyok és férfiak, akik imádságaikban hordozzák az egyházat és lelkészüket. Presbitereink betegeket látogatnak; gyülekezetünk uj templom építéséhez készülődik, hogy helyet nyújtson szaporodó tagjainknak. Nem közömbös Isten előtt a daytoni egyház. Áldott legyen érette!”

ELYRIA (ER)

Lelkész: Novák Lajos Felejthetetlenül szép napot töltött szerkesztőnk advent második vasárnapján ebben a gyönyörűen gyarapodó gyülekezetünkben. A csodásán ragyogó nap a neki mindig oly kedves vasárnapi iskolában kezdődött, ahol hét tanitó (s köztük a lelkészcsalád minden tagja!) vezette a gyermekek lelkes seregét. Úgy köztük, mint azután a templomban boldogan hirdette a régi és mégis folyton megújuló örvendetes izenetet a templomot egészen megtöltő angol és magyar gyülekezeteknek. Bizony indokoltnak találta azokat a terveket, amiket a templom megnagyob- bitására készítettek: ünnepek idején már három Istentiszteletet kell tartani egy délelőtt. A magyar Isten- tisztelet bezárása előtt kedves kiváltságban volt része. A hatalmasan munkálkodó Nőegylet pompás és di- szes palástot készíttetett szeretett lelkészük számára, karácsonyi ajándékul; és oly csodálatosan meg tudták őrizni tervük titkát, hogy lelkészük egyáltalán semmit sem tudott róla és igy számára tökéletes meglepetés volt, amikor Fazekas Pál gondnok bevezette a Nőegylet főtisztviselőit, Varga József né elnököt és Takács Jánosné pénztárost, akik kedves szavakkal átadták a gyönyörű palástot Dr. Tóth Sándornak, Novák lelkész volt tanárának, hogy ő tegye azt először lelkészük váll-