Reformátusok Lapja, 1953 (53. évfolyam, 1-22. szám)
1953-01-01 / 1. szám
REFORMÁTUSOK LAPJA 11 VI. Az Egyetemes Tanács képviselőjének előterjesztése VII. A tisztviselők jelentése: 1. Elnök 2. Titkár, beleértve az Egyházke- rűleti Jegyzőkönyv kivonatolását és a gyászjelentéseket is 3. Pénztáros és pénzügyi bizottság VIII. Jelentések 1. az Egyházkerűleti Tanácstól 2. a Vizsgáztató Tanácstól 3. az Isten Országát Szolgáló Bizottságtól IX. Bizottságok jelentései X. Közegyházunkon kívül álló ügyek XI. Választások XII. Vegyes jelentések és intézkedések XIII. Végső jelentés a jelenlévőkről, a jegyzőkönyv felolvasása és elfogadása és a gyűlés bezárása. III. FEJEZET Jelölések és választások 54 a) Az Egyházkerűleti Tanács legalább tíz nappal az Egyházkerület tavaszi gyűlése előtt jelölő bizottságot nevez ki, amely mindegyik hivatalra nem több mint két jelöltet jelöl, kivéve, ha erre nézve más rendelkezés történt. b) További jelöléseket az Egyházkerület tagjai tehetnek a gyűlésen. c) Az Egyházkerület által az Egyetemes Zsinatra küldendő delegátusokat és helyettes-delegátusokat titkos szavazással jelölik és választják,, lehetőleg az Egyházkerület tagjai közűi. Ha bármelyik delegátus nem tudna megjelenni az Egyetemes Zsinat gyűlésén, az első helyettes-delegátus foglalja el helyét; ha bármelyik más delegátus nem jelenhetnék meg, a második helyettes-delegátus foglalja el helyét. Az Egyházkerület titkára megválasztatásuk megfelelő sorrendjében tartja számon a helyetteseket. d) Minden választás titkos szavazással történik és a megválasztáshoz a szavazatok többsége szükséges. IV. FEJEZET Speciális Egyházkerületek 55 a) A missziói egyházkerületeknek, hacsak erről más intézkedés nem történt, ugyanazok a jogai és a kötelességei, amik az Evangéliumi és Református Egyház rendes Egyházkerületeinek. b) Magyar egyházközségek Magyar Egyházkerületet alkothatnak. V. FEJEZET Költségek 56 a) Az Egyházkerület kiadásait, a gyűlések útazási és ellátási költségeit kivéve, az Egyházkerület pénztára viseli. b) Minden gyűlés útazási költségeit az Egyházkerület egyenlősíteni és arányosan szétvetni tartozik. (Folytatjuk) (Következik az Egyházkerület tisztviselőiről és bizottságairól szóló szakasz.) Department of United Promotion A MENEKÜLTEKNEK IS VAN SZIVÜK! Még mindig a menekültekről beszélnek! Miért kell nekünk folyton csak a menekültekről hallani és olvasni? Elég volt már! Ezt mondják szegény menekültek is: elég volt már! Ott van az az orosz család, akik Németország Manheim városának egy rommálőtt házában laknak. A háznak nincsen födele, de falai állanak még. Annak a földszinti szobának a padlója, ahol meghúzódtak szegények, állandóan nedves; az édesanya lábai pedig tele vannak reumával. Kis 2 éves fiuk ugyan nem sok napfényben gyönyörködhetik ott. Történetünk egészen közönséges. Az asszonyt úgy hozták Németországba, még leánykorában, kényszermunkásnak, Berlin egyik gyárjába. A férfi tiszt volt a cári hadseregben. A forradalom idején Belgiumba menekült, ahol tizennégy évig dolgozott bányákban. Mikor tüdeje nem bírta tovább, Németországba jött, ahol három évvel ezelőtt megnősült. Azóta az életük nagyon nehéz, többször nincs mint van munkája, a betegség azonban állandóan velük van. Kis fiuk az egyetlen kincsük. Ennek erős emberré kell nőnie. Akármilyen nagyok is a nehézségek, mégis érdemes élni. Szobájuk nagyon egyszerű és nyomorúságos, de ragyog a tisztaságtól. Reménykednek, hogy valamikor majd csak lesz munkájuk is, meg otthonuk is. Addig azoknak a kis dolgoknak örülnek, amik még megmaradtak. Ha romok közt élnek is, a fő az, hogy együtt lehetnek. A menekülteknek is van szivük, testvér! Jön március 8.-ika, az a nagy óra, amikor Egyházunk tagjai megosztják azt, amijük van, az ilyenekkel, akiknek nincs. A múltkor a következő levelet kaptuk két menekült családtól: “Hatodik éve, hogy megérkeztünk az Egyesült Államokba. Megismertük és megszerettük ezt az országot; boldogok vagyunk, hogy itt lehetünk. Itt senkink nem volt, Önöknek köszönhetjük, hogy ide jöhettünk. Most jön Hálaadás Napja, és mi hálát adunk és megköszönjük Önöknek, hogy ebbe a csodálatos országba besegítettek bennünket.” Két menekült család tagjai Írták alá a levelet. Neked is szól az, testvér, mert ebben a jó munkában te is segítettél. Segíts még a folytatásában is! Dr. L. C. T. Miller igazgató