Reformátusok Lapja, 1952 (52. évfolyam, 19-22. szám)

1952-11-01 / 19. szám

6 REFORMÁTUSOK LAPJA JÓZSEF TÖRTÉNETE MEGMUTATJA HOGY MIT JELENT AZ Nézz bele ebbe a tükörbe és megtanulod belőle, hogy mi is hát az a PREDESTINÁCIÓ A Szentírás tömérdek példával illusztrálja Istennek azt a végzését, amivel előre elrendelte mindenkinek örök sorsát. De mert kevés szóval beszél, legtöbb helyen csak rávillant az ilyen esetekre, mint a világítótorony fényszórója a külső sötétségre; nem időzik sokáig egy irány­ban, mert másfelé is vetítenie kell a világossá­got. A kezdet kezdetén azonban egész részletes­ségben följegyzett egy élettörténetet, hogy ab­ban ne csak megérezzük, hanem tisztán meg is lássuk Isten vezérlő kezét. József története meg­mutatja, hogyan dolgozik Isten kormánya. Ugyan olyan módszerekkel dolgozik ma is minden hívő életében. Mózes első könyve őrizte meg számunkra ezt a bámúlatos történetet, mit mindnyájan jól is­merünk. A 42. részben ott hódolnak József előtt testvérei, földre borúivá, mert tőle függ az éle­tük. Csak úgy magától történő dolog ez? Nem, mert Isten ezt már 22 évvel előbb megmondta a József testvéreinek abban a két álomban, ami­kor tizenegy kéve meg tizenegy csillag hajolt meg előtte. — A 37. részben József sírva könyör- gött testvéreinek, hogy ne öljék meg; ezek azon­ban nem hallgatnak rá. Ruben tanácsára mégis az ó-kútba vetik. Ruben elmegy, azzal a szán­dékkal, hogy majd visszajön és kimenti öccsét. De mire visszajött: Józsefet már elvitték az egyiptomi kereskedők. Mindez a sok változás oly rövid idő alatt “véletlenül” történt így? Távolról sem. Huszonkét év múlva helyesen mondja Jó­zsef testvéreinek: “Nem ti küldtetek ide engem, hanem Isten.” A 45., 46. és 47. részekben József szekereket küld apja családjáért és az egész csa­lád, feleségek, gyermekek, mindenestől átköltöz­nek Egyiptomba és letelepednek a Gósen földjén. Mily csodás kifejlődés! Jákob kedvezése József­fel szemben felkölti a testvérek haragját; gyűlö­letük vezeti el Potifárhoz; ennek felesége bör­tönbe juttatja; a börtönben ismerkedik meg a faraó udvaroncaival; ezek juttatják be a fáraó­hoz; a faraó álmának megfejtésével kormányá­nak élére kerül; bölcsen kormányozza az országot az éhínségen keresztül; az éhínség odahajtja hoz­zá a testvéreit; testvéreivel áthozatja egész csa­ládját s nekik adja az ország leggazdagabb föld­darabját. A lánc-szemek egész sora. Közülük bár­melyik elpattanhatott volna. De nem, — mert Isten keze tartotta össze őket: az Ő előre elren­delt akaratának teljesülnie kellett. Miért? Mert kétszáz évvel azelőtt már megmondotta Isten Áb­rahámnak (15:13-14): “Biztosan tudd meg, hogy ivadékod jövevény lesz azon a földön, amely nem az övé és szolgálatra szorítják és nyomorgatják négyszáz évig. De azt a népet, amelyet szolgál­nak, szintén megítélem és azután nagy gazdag­sággal jönnek ki.” Ott kellett nemzetté nevelnie Izráelt Egyiptomban. Hogy pedig ezzel a nem­zettel mi volt a terve: azt is mind tudjuk most már. Pontosan végrehajtotta. Pedig nem erőszakot használt. Eszközei más­kép is választhattak volna: maga a lehetőség módjukban állott. Lea, Zilpa és Bilha tíz gyer­mekkel örvendeztették meg Jákobot; de ő a szeretett Rákhel jó magaviseletű fiát választja ki kedvencének. Józsefet testvérei meg is ölhet­ték volna, de az ó-kútba is bevethették, sőt el is adhatták a kereskedőknek. Három lehetőségük is volt, — de a három közűi mégis annak kellett történnie, amit Isten előre elvégzett, az ő tudtuk nélkül. A Potifár felesége a maga akaratából kí­vánt bűnös viszonyt kezdeni Józseffel, később pedig a saját bosszúvágyát elégítette ki, amikor börtönbe vettette; a pohárnokot senki sem kény- szerítette, hogy Józsefet ajánlja a faraónak; a faraó is saját elhatározásából tette meg Józsefet első embernek; József is a maga szíve indítását követte, amikor áthozatta az egész családot. — Mindezekről azt mondhatnánk, hogy ezek az em­beri szabad akaratnak a cselekményei, — pedig mindezekben Istennek réges-régen, ELEVE, tör­tént végzése válik valóra. A testvérek eljárása Józseffel szemben gya­lázatos gonosztett volt. De még ez is benne volt az Isten tervében, ahol a legáldottabb következ­ményeknek kellett fakadniok ebből a bűnös cse­lekményből. “Ti ugyan rosszat terveztetek elle­nem, — mondja József testvéreinek (50:20), — de az Isten jóra fordította. Ma már bebizonyoso­dott, hogy azért kellett ennek így történnie, hogy sok nép életét megtartsa.” A bűn felett is, csakúgy mint minden felett, Isten uralkodik. “Istennek mindenható hatalma, kifürkészhetetlen bölcsessége és végtelen jósága úgy mutatja meg magát az Ő gondviselésében, hogy elér egészen az első bűnesetig, és azóta is minden angyalnak és embernek bűnbeeséséig, amiket nemcsak éppen hogy megengedett, ha­nem azokat valami bölcs és hathatós kapcsolat­ban hozzákötözte a maga szent céljaihoz, amik felől sok kijelentésben bizonyította a maga ren­delését és kormányzását; azonban mégis úgy, hogy a bűnösség magától a teremtménytől ered, és nem Istentől, Aki olyan szent és igazságos, hogy sem nem oka, sem nem jóváhagyója a bűn­nek, és nem is tudna az lenni.”

Next

/
Thumbnails
Contents