Reformátusok Lapja, 1952 (52. évfolyam, 19-22. szám)
1952-12-01 / 21. szám
12 REFORMÁTUSOK LAPJA EGYHÁZI TÖRVÉNYKÖNYVÜNK MAGYARUL AZ ALAPSZABÁLYOK (Folytatás, kilencedik közlemény) IV. RÉSZ GYÜLEKEZETI JOGHATÓSÁGOK A) Konzisztórium vagy egyháztanács 41 A presbitereket, diakónusokat és jogi meghatalmazottakat az egyházközségi közgyűlésen a leadott szavazatok többségével választják. Számukat, választásuk módját és hí- vataloskodásuk idejét gyülekezetenként a gyülekezet alkotmánya vagy alapszabályai határozzák meg. Ha csak lehetséges, minden gyülekezetnek kell hogy legyen legalább két presbitere és két diakónusa. Amikor először választják meg őket, a presbitereket és diakónusokat nyilvánosan kell felszentelni vagy beavatni hivatalukba. Felszentelésük vagy felavatásuk után, az újraválasztott többiekkel együtt kell őket beiktatni. Ha a gyülekezet úgy kívánja, a jogi meghatalmazottakat is be lehet iktatni. Hacsak más gyülekezetbe nem mennek át, e tisztviselők hivatalukban maradnak mindaddig, amíg utódaikat be nem iktatták hivatalukba. 42 Presbiterek, diakónusok és jogi meghatalmazottak hivatalaira jelöléseket a konzisztórium vagy egyháztanács tesz, amely mindegyik hivatalra egy vagy két személynek a nevét jelenti be, kivéve, ha a gyülekezet alkotmányában másképpen intézkedett. A jelöléseket nyilvánosan meg kell hirdetni a szószékről, a heti értesítőben vagy levéli- leg, legalább egy héttel a választás előtt. A választó közgyűlésen a gyülekezet minden hivatalra még ugyanolyan számban állíthat jelöltet. Senkire sem lehet szavazni, akit szabályszerűen nem jelöltek. Minden jelöltnek teljes közösségben kell állania az Egyházzal és komolyan kell odaszentelnie magát Krisztus ügyére. 43 A konzisztórium vagy egyháztanács maga végzi el megszervezkedését. Elnöke akár lelkész akár presbiter lehet, kivéve ha a gyülekezet másképpen rendelkezett alkotmányában vagy alapszabályaiban. A tagok többsége alkotja a határozatképesség kvóru- mát, kivéve ha a gyülekezet másképpen rendelkezett alkotmányában vagy alapszabályaiban. 43 A konzisztórium vagy egyháztanács megállapított havi vagy negyedévi gyűléseket tart és tarthat rendkívüli gyűléseket is, amiket az elnök, vagy ennek távollétében vagy akadályoztatása vagy ellenkezése esetén a titkár hív össze, ha ezt a tagok egy- harmada írásban kívánta. A konzisztórium vagy egyháztanács rendkívüli gyűléseire megfelelő meghívást kell eljuttatni minden taghoz. 45 Az Egyházkerület évi közgyűlését legalább tíz nappal megelőzőleg az oda küldendő képviselők megbízólevelét az Egyházkerület titkárához be kell hogy küldje a konzisztórium vagy egyháztanács vagy az egyesített konzisztórium vagy egyháztanács elnöke vagy titkára. Az Egyházkerület gyűlése után hatvan napon belül a konzisztórium va?v egyháztanács gyűlést kell hogy tartson, amelyen meghalllgatja kiküldöttjeinek jelentését és intézkedik az Egyházkerület által kijelölt ügyekben. A rendkívüli fontosságú ügyeket, mik gyülekezeti döntést igényelnek, az egyházközségi közgvűlés elé kell terjeszteni. Közvetlenül ezután pedig a konzisztórium vagy egyháztanács az ilyen döntéseket fel kell hogy terjessze az Egyházkerület titkárához. 46 A gyülekezet általános ügyeinek intézésében a konzisztórium vagy egyháztanács egyházközségi közgyűléseket hív össze, hogy ezek gondoskodjanak az Egyház közigazgatási és missziói költségeiről valamint egyéb jótékonysági célokról, a diakónusokon keresztül a segélyezéseknek szétosztásáról, a pénztári számadások felülvizsgálásáról és teljes mértékben gondoskodjanak a lelkész megfelelő fenntartásáról. A közgyűlés a maga tárgyalásairól teljes és pontos jegyzőkönyvet vezet, megőrzi az összes gyülekezeti jegyzőkönyveket és bármelyiket is vagy valamennyit átadja az Egyházkerületnek, amikor ez szükségessé válik vagy amikor az Egyházkerület ezt kívánja. 47 A konzisztórium vagy egyháztanács úta- sítja vagy a lelkészt vagy a konzisztórium vagy egyháztanács titkárát, hogy pontos anyakönyvet vezessen a keresztelésekről, konfirmációkról, Urvacsorázókról, uj tagok felvételéről, elbocsátásáról, a törölt nevekről, a felfüggesztésekről, esketésekről, halálesetekről és jegyzéket a gyülekezeti vagy jótékonysági célokra teljesített pénzkiadásokról. Mindezen feljegyzések a gyülekezet tulajdonát képezik. A gyülekezet feloszlása esetén minden feljegyzései az Egyházkerület tulajdonába mennek át. B) Lelki tanács 48 A lelki tanácsnak a lelkész az elnöke; ha a gyülekezetnek nincsen lelkésze, az elnöklésre valamelyik presbitert választják meg. A tagok többsége határozatképességet biztosít. 49 Megállapított gyűléseken kell tárgyalni és
