Reformátusok Lapja, 1951 (51. évfolyam, 2-22. szám)
1951-06-01 / 11. szám
12 REFORMÁTUSOK lapja építettek vagy újítottak meg, mégis vannak olyan templomok a belvárosban, miknek állandóan kevés a befogadó-képessége. Ez idő szerint is 20 uj protestáns templomnak, hat római katholikus templomnak és hat zsinagógának állnak már készen a tervrajzai; mire azonban ezeket felépíthetik: már megint még egyszer annyival többre lesz szükség. Másik ok azonban az, hogy nagyon sok kormány-hivatalnok nem érzi egyházával szemben való kötelezettségét, hanem valósággal el akar bújni a maga hivatalának a takarója mögé, mintha attól félne, hogy állását kockáztatja, ha részt mert venni a ke- resztyénség életműködésében. Nagy- Washington milliónyi lakosa közül ez idő szerint csak 545 ezer az egyháztag, és pedig 370 ezer protestáns, 130 ezer római katholikus és 45 ezer zsidó. Harcos kormányzó. Nem hiába emlegetik Youngdahl minnesotai kormányzót a jövendő elnök jelöltjei között: működésével sok bizonyságot tett bátorságáról és keresztyéni érzületéről. Javaslatai közül többet nem fogadott el az állami törvény- hozás, sőt nem is akarta meghallgatni a kormányzó személyes felszólalásait e javaslatok érdekében. Ekkor a kormányzó a rádión szólt az állam népéhez és úgy sürgette többek között egy uj állami kórház felállítását 800 szellemileg hátramaradt gyermek részére, továbbá a válni akaró házastársak kibékitését próbáló törvényszéknek, valamint mun- kásbiztositási törvényszékeknek felállítását, az italmérés korlátozását, a kijárók megrendszabályozását és az egész 90 éves alkotmány revízióját. Még Egyházunk Északi Egyház- kerülete is, mely éppen most Minnesota állam területén gyülésezett, kifejezte elismerését és dicséretét Dsida Jenő SÓHAJ Lelkem nyugtalan lett, nyugtalan a mély tó. Habján, mint hajóraj, bukdosik a sóhaj, nem vagyok én, óh jaj! ember névre méltó! Bárha mindig tudtam, hogy a szó, a mondás csak ragyogva ámít, legfeljebb vidámít, de a tett, mit számít, másokért lemondás: a kormányzó bátor eljárása fölött. Gyári Istentiszteletek. Indianapolis- ban két gyár egészen uj kísérletet folytat munkásai között. Hetenként egyszer Istentiszteletet tartanak az ebédszünet ideje alatt. Ez Istentiszteleteken természetesen egyáltalán nem kötelező a munkások megjelenése, mégis mindig annyian mennek, hogy alig férnek el. Sokan közülök sohasem mennek templomba; mások viszont ez Istentiszteleteken kaptak kedvet ahoz, hogy felkeressék a maguk egyházát. Különböző felekezetű lelkészeket kérnek fel beszédek tartására, de az Istentisztelet vezetői maguk a munkások. Küzdelem a bóditószerek ellen. Ijesztő módon terjed a bóditószerek használata. Most New York város legrosszabb negyedében, az East Harlem városrészben vezettek be egy uj módszert az ellene való küzdelemre. Egy üres telken minden este mutatták, ingyen, a DOPE cimü mozgóképet, mely tényleges esetek felhaználásával mutatja be a kábítószerek romboló hatását. A kép bemutatása előtt és utána is, aláírási iveket köröztek, mikkel a városi tanácstól kérnek orvosi segítséget azok számára, akik beleestek e szomorú rabságba. Luther élete — filmen. Országunk lutheránus egyházai összefogtak és már is félmillió dollárt jegyeztek annak a filmnek az előállítására, mely Luther Márton életét és munkáját fogja bemutatni. A kép terve már egészen készen van, szövegkönyvével is hamarosan elkészülnek, úgy hogy ez ősz elején már a felvételeket is megkezdhetik. A protestáns világ érthető érdeklődéssel várja e tulsokáig késett filmnek a megjelenését. — Mikor készítenek egyet már Kálvin Jánosról is, meg Knox Jánosról? Jeles évfordulók. A nyár folyamán Athénben fognak ünnepségeket rendezni abból az alkalomból, hogy most van 1900 esztendeje annak, hogy Pál apostol ott járt a görög fővárosban és a Mars-dombon prédikált. Konstantinápolyban pedig a görög-keleti egyház pátriárchája készül ünnepségeket tartani (október hó folyamán) a chalcedoni, negyedik, egyetemes zsinat emlékére, mit most 1500 éve tartottak. E zsinatnak a határozatai következtében vált el a római egyháztól a kopt egyház meg az örmény egyház. Egyenlő mértéket fehérek és feketék részére! Egyházi lapjaink megbotránkozással tárgyalják azokat a legújabb eseteket, amikben fehérek és feketék között igazságtalan meg- külön böztetést teszünk. Virginiában nemrég 7 fekete férfit végeztek ki egy fehér nő megbecstelenitése miatt; most Mississippi államban egy másikat és most folyik hat fekete férfinek hasonló ügye New Jersey államban. Joggal mutatnak rá, hogy ezekben és sok más államban ilyen bűnért már nagyon sok négert kivégeztek (az utolsó tiz év alatt 187-et), de fehér embert egyetlen egyet sem. A kommunzmus váltig ki is használja ezt a tényt, mint az amerikai nemzet nagy szégyenét és igazságtalanságát. A családi élet erősítésén dolgozó intézet Los Angelesben augusztus hó 6. és 11. napjai között munkahetet tart lelkészek, egyházi munkások és tanítók számára, amelynek keretében előadásokat tartanak a házaséletben és a családban előfoduló problémák tanácsolására nézve. Az intézet cime American Institute of Family Relations, 5287 Sunset Boulevard, Los Angeles 27, Calif. A munkahét tandija 25 dollár. kéregető előtt hányszor elhaladtam!.... ami szűkén tellett, ami nap-nap mellett én nekem is kellett, abból sosem adtam! Nem öleltem eddig éhezőt, bevallom, szemem sose látta, mint roskad a háta, s hogyan megyen át a túlvilági pallón. Megmosolyogtam, ki másokért halált halt. Nagy csütörtök-esten fogságba nem estem s kínt, csapást a testem senkiért se vállalt. Nyugtalan a lelkem, nyugtalan a mély tó. Tükrén, mint a sóhaj, borzol át az óhaj: Bár lehetnék, óh jaj! embernévre méltó! Aki hősiesség útját lanyha, gyatra szívvel elkerültem, bűnben elmerültem s egyszer sem hevűltem igaz áldozatra: Krisztus nevét bár epv életen át zengem, — egek fényessége, mennyek békessége, szentek egyessége nem fogad be engem....
