Reformátusok Lapja, 1950 (50. évfolyam, 8-24. szám)
1950-06-15 / 12. szám
10 REFORMÁTUSOK LAPJA JUNIUS A GYERMEKEK HÓNAPJA SZENTELJÜK E HÓNAPOT A KERESZTYÉN NEVELÉS ÜGYÉNEK Nincsen nagyobb kincsünk a földön a gyermekünknél. Isten drága ajándékai ők, akikkel ittjárásunkat csodálatosképpen meggazdagitotta, megszépítette. De nemcsak örömöt adott bennük számunkra: nagy felelősséget is bizott reánk ugyanakkor. Mindig együtt jár ez a kettő: valahányszor részt enged nekünk teremtői munkájából, ugyanakkor joggal megvárja azt is, hogy a teremtésnek a folytonos tökéletesitéséből is kivegyük a részünket, abban is segítsünk neki. Szép az erdő a maga ősvadon pompájában is, de még szebb az ügyes kertész pompásan gondozott kertje. Megváltónk örökre elibénk állította a nagy parancsolatot: legyetek tökéletesek, miként a ti mennyei Atyátok! Egyházunk junius hónapot a gyermekek hónapjává tette, amikor a KERESZTYÉN NEVELÉSÜGY hónapjául jelölte ki. Az is kiválóan hozzájárul ilyen jelentőségéhez, hogy ebben a hónapban fejezik be az iskolai esztendőt. Sokszor felhívtuk már olvasóink figyelmét arra a különbségre, ami magyarországi és amerikai iskoláinkban az év végén szemünkbe ötlik; most Sík Sándor: "AZ UR AZ ÉN PÁSZTOROM" A VÁRÁSRÓL Látod, én kisgyerek vagyok. Ha nem iössz, én sírok utánad. Úgy várlak téged, mint édesapámat. A kiskapuig elédszaladok És ott a kis pádon A kerítésre föl kapaszkodom S úgy lesek ki az országúira Az orgonabokrok felett, Hogy jössz=e már. És fürgén, futva, Ujjongva eléd szökdelek. Te messziről már csókot hintesz, Egy mosollyal magadhoz intesz, S ha tárt karokkal, kipirultan, Nyakadba ugróm s átölellek, Megcsókolod borzas hajam És mondod: Én kicsi fiam! És azután oldalad mellett Megyek befelé büszkén, boldogan. Hívón nevet a lámpa odabenn És az arcunk ragyog, És te odabenn cukrot adsz nekem. Mert lám, én kisgyerek vagyok. még egyszer rámutatunk. Magyar iskoláinkban “záróünnepélyt” tartottunk. Ezt itt “commencement” néven ismerik, ami nem végződést, hanem éppen ellenkezőleg kezdetet jelent. Amikor az iskola végzett: akkor kezdődik az élet. Ezzel is kifejezik, hogy gyermekeink az iskolákban nem az iskolának, hanem az életnek tanulnak. Ugyanez a célja a keresztyén nevelés minden munkájának. Isten a maga Országában akarja látni gyermekeinket is. Oda azonban nem lehet csak úgy besétálni: “szoros kapu és keskeny ut, amely az életre viszen:” azt valakinek meg kell mutatni, oda őket el kell vezetni. Ezt a feladatot végzi a keresztyén szülő és a keresztyén iskola. Vigyázzunk, hogy el ne hanyagoljuk ezt a kötelességünket sem a családban, sem az iskola megválasztásában, ahová serdülő gyermekeinket küldjük. Egyházunk, sajnos, nem tart fenn elemi iskolákat, középiskolát is csak kettőt, bár e korban is igyekszik kiterjeszteni figyelmét gyermekeink vallásos nevelésére. Felsőbb iskoláink azonban annál jobban kielégítik igényeinket. Pennsylvania államban három kollégiumunk is van: Lancasterben a fiuk számára, a Franklin és Marshall College, Allentownban a leányok számára a Cedar Crest College, és Collegevilleben fiuk és leányok számára az Ursinus College. Az ohiói Tiffin városban szintén fiuk és leányok számára tartja fenn egyházunk a Heidelberg College-ot; ugyanígy Illinois állam Elmhurst városában az Elmhurst és North Carolina állam Salisbury városában a Catawba, valamint Wisconsin állam Plymouth városában a Mission House kollégiumokat, ellenben a Maryland állam Frederick városában fennálló Hood College csak leányokat tanít. E nyolc kollégium mellett két szép akadémiánk is van, ami a kollégiumokba előkészítő iskola: egyik Pennsylvania állam Mercersburg városában van, a Mercersburg Academy és Virginia Woodstock városkájában a Massanutten Academy. Mindezen iskolák fölött három theo- lógiai szemináriumunk is van, ahol a lelkészi pályára készítik elő ifjainkat, és pedig egy Lancasterben, The Theological Seminary, a másik Missouri állam Webster Groves várskájában (St. Louis mellett) az Eden Theological Seminary és Wisconsinban Plymouth városban a Mission House Seminary. Felsőbb iskolákba készülő if- jaink számára föltétlenül ezek közül az iskolák közül válasszunk egyet, mert ezekben nemcsak tudásra, hanem hitre is tanítják őket és megmutatják nekik az Isten Országába vezető utat. Junius hónap vasárnapjaihoz különben a következő mozzanatok fűződnek:
