Reformátusok Lapja, 1949 (49. évfolyam, 1-8. szám)
1949-04-15 / 8. szám
10 REFORMÁTUSOK LAPJA Szeljünk az Élet Kenyeréből Olvasandó: Jeremiás 18:1-6 és Római levél 9:21, 8:29. “MENJ LE A FAZEKASNAK HÁZÁBA” Azért küldte az Ur Jerémiást a fazekas házába, hogy ott iobban megértse, mit akar neki mondani. Nézze először, hogy mit csinál a fazekas. Nézze az anyagot, amit edénnyé formál. Nézze, amint a kiformált edény elromlik. Nézze, amint a fazekas ugyanazt az anyagot ismét más edénnyé formálja, egészen másformára, mint az előbb volt. Olyanná formálja, amilyenné akarja. Mikor már jól megnézette Jerémiással, hogy mit csinál a fazekas, akkor felteszi neki a kérdést: “vájjon nem cselekedhetem-é veletek úgy, mint ez a fazekas? íme, mint az agyag a fazekas kezében, olyanok vagytok ti az én kezemben. Av^gy nincsen-é a fazekasnak hatalma az agyagon, hogy ugyanabból a gyuradékból némely edényt tisztességre, némelyt pedig becstelenségre csináljon?” Menj le a fazekasnak a házába. Figyeld meg, hogy dolgozik a “Fazekas”. Össze lehet-e téveszteni a tölgyfát, a rózsabokrot és az ibolyát? Nem. Anyira különböznek egymástól, hogy még egy gyermek sem téveszti össze. — Hát a férget, a sast és az embert? Ezeket sem téveszti össze senki. Pedig ha viszame- gyünk oda, ahonnan mind a hatnak az élete elindult, csak átlátszó, alaktalan, kocsonyanemü anyagot találunk, mely olyan, mint a tojás fehérje: a sejtmaggal ellátott protoplazma, és nincs az a nagyitó üveg, nincs az a vegyészeti eljárás, mely meg tudná állapítani, melyikből lesz tölgyfa, melyikből lesz rózsabokor, melyikből ibolya, melyikből féreg, melyikből sas és melyikből ember. Teljesen egyforma sejt a közös alapja minden életnek. Ez az agyag a fazekas kezében. Titkát csak Őmaga ismeri. Mert Ő a Fazekas. Láttam egyszer egy képet; sohasem felejtem el. Négy emberi koponyacsont volt a képen. Mind a négynek a szeme helyén és az orra helyén mély fekete gödör. A fogaik vicsorogtak. Ez volt aláírva: melyik volt a király, melyik a koldus, melyik a bölcs, melyik a bolond? — Nemcsak az élet kiindulásán: a végén is egyformák vagyunk. “Mint az agyag a fazekas kezében, olyanok vagytok ti az én kezemben! De vájjon nem teszi-é könnyelműekké és istentelenekké ez a tudomány az embereket? És nem teszi-e őket kétségbeesettekké és reménytelenekké? — Erre is bátran felelhetünk: NEM! Mert a fazekas fogja az elrontott edényt, ami azelőtt csak agyag volt a kezében, és azonnal másikat készít belőle, amilyet jobbnak lát készíteni. Nincs az az elrontott edény, nincs az az elrontott bűnös élet, akivel a Fazekas ezt a csodát végbe ne tudná vinni. Csak menj le az Ő házába és megmutatja neked az elrontott emberi életek megújításának csodáit! Más edény! A rossz helyett jó. Az éktelen helyett ékes. A tisztátalan helyett tiszta. A becstelen helyett tisztességes. Az eltévedt ember helyett a megtért ember. Tehát a megtérés is a Fazekasnak müve. “Amint jobbnak látta.” Hogy látta jobbnak? Hol? Miben? Kiben mutatta meg ezt a “jobbat”? Kiben mutatta meg a tökéletes edényt — a tökéletes embert? És vájjon miért mutatta meg? Csak azért, hogy kirakatba tegye és a világ megcsodálja? Vagy azért, hogy örök és soha el nem múló éhséget és szomjúságot támasszon utána? Nem! Hanem azért mutatta meg, hogy akiket eleve ismert, azokról el is rendelje, hogy “azok az Ő Fia ábrázatához hasonlók legyenek!” Ez a csúcspont, amely felé az egész teremtett világ sóvárog, vágyakozik és törekszik. A temető egyik sírján, szép talapzaton, ékesen kifaragott, de kettétört oszlop volt a sírkő. Vájjon csak azt mondja-é ez az ismert sírkő, hogy íme, ilyen az élet, kettétörik, félbemarad, örök csonkaság. — Nem ezt mondja. Hanem ezt mondja: ilyen az élet Krisztus nélkül! A Fazekas nélkül! A Fazekasnak nemcsak hatalma vagyon az agyagon, hanem akarata is. “Akiket eleve ismert, azokról eleve el is rendelte, hogy azok az Ő Fia ábrázatához hasonlatosak legyenek! Ágoston Sándor jugoszláviai püspök igehirdetéséből, ez év szeptemberében. IMÁDSÁG. Kimentünk a Te házadba, Örökkévaló Isten! Közölted velünk beszédedet. Újra megbiztattál a drága evangéliummal, hogy Te hatalmas vagy ujj ászülni megromlott életünket, sőt még a Te Fiad ábrázatához is hasonlatosakká tudsz tenni minket a Te Lelkeddel. Előtted nincsen akadály: vedd hát el azt mi előlünk is és nyisd me£ az utat számunkra TeHozzád! Krisztusban. Ámen. BIBLIAOLVASÁSI KALAUZ: Első nap: Jerémiás 18:1-10: Agyag a fazekas kezében. Második nap: Róm. 7:1-6: A Lélek újságában. Harmadik nap: Róm. 7:7-13: Nékem halálomra van. Negyedik nap: Róm. 7:14-25: Testi vagyok. Ötödik nap: Róm. 8:1-4: Semmi kárhoztatásuk. Hatodik nap: Róm. 8:5-11: A Lélek gondolata. Hetedik nap: Róm. 8:12-16: A Lélek bizonyságot tesz. Nyolcadik nap: Róm. 8:17-23: Vele együtt. Kilencedik nap: Róm. 8:24-30: Nem tudjuk — Tudjuk. Tizedik nap: Róm. 8:31-34: Mindent nekünk. Tizenegyedik nap: Róm. 8:35-39: Nem szakaszthat el.... Tizenkettedik nap: Róm. 9:1-13: Az elhivótól. Tizenharmadik nap: 9:14-21: A könyörülő Istené. Tizennegyedik nap: 9:22-23: Elnyerték az igazságot. A REFORMÁTUSOK LÁPJÁT CSAK ELŐFIZETŐI TARTHATJÁK FENN!
