Reformátusok Lapja, 1949 (49. évfolyam, 1-8. szám)
1949-01-01 / 1. szám
REFORMÁTUSOK LAPJA 13 lyik banktól. És nincsen olyan biztos pénzintézet a világon, mint amelyiknek Jézus Krisztus a pénztárosa. Aki önfeláldozó életekre váltja fel a hozzá beadott pénz-utalványokat, csekkeket. — Testvérek, itt van az évi közgyűlések hónapja. Most szabják meg gyülekezeteink az évi költségvetéseket, vagyis kiadásaikban az életcéljaikat. Mert erről tesznek azok bizonyságot. Jól vigyázzunk, hogy milyen célokat tűzünk ki esztendei munkánk elé. E célok vagy lehúznak, vagy felemelnek. Rajtuk keresztül az életünket elveszíthet j ük vagy megtarthatjuk. Mi lesz hát e célok között a legelső tétel? AZ ISTEN ORSZÁGA! Minden másnak ezt kell szolgálnia, — és amelyik tétel nem ezt szolgálja: azt töröljük ki a költségvetésből, mert az rák, ami megrontja és megöli az egész testet. Minden élet-müködésünket ehez mérjük: előmozditja-é vagy hátráltatja köztünk az Isten Országát? A- szerint tartsuk meg vagy vessük ki magunk közül. Mert nem a magunkéban gazdálkodunk: Isten sáfárai vagyunk. Ehez szabjuk az esztendők célkitűzéseit. Költségvetést tehát ne a magunk számára csináljunk, hanem Isten számára. Nem azt értjük ez alatt, hogy mi szabjuk meg, hogy mit költsön az Isten; távol légyen tőlünk ekkora balgaság. Hanem azt, hogy amit mi abba a költség- vetésbe felveszünk: az mind, kivétel nélkül mind, az utolsó tételig, az Ő ügyét, tehát az Ő Országát szolgálja. Tehát egész költségvetésünk Isten számára készüljön. Szigorúan fontoljuk meg, hogy az a bevételi tétel, amit tervezünk: méltó-e az Ő ügyéhez? Hát az a kiadási tétel tényleg dicsőségére lesz-é Istennek? Van-é rá csakugyan szükség az Isten Országában? Mert nekünk ezt kell keresnünk ELŐSZÖR; ehez kell mérnünk egész életünket. Mert ez az a mező, amiben a mi igazi kincsünket megtaláltuk. Adjuk el hát mindenünket, csakhogy ezt a mezőt megvásárolhassuk. Mert mit használna nekünk bármi egyéb is? Mit használna, ha ezt az egész világot meg is nyernénk, de a lelkűnkben kárt vallanánk?! Ne a testiekhez szabjuk hát a lelkieket; ne a világhoz az egyházat. Hanem vezessen bennünket Isten Lelke, mert az Ő fiai vagyunk. TEGYÜK LAPUNKAT A GYÜLEKEZETEK TAG-ILLETMÉNYÉVÉ — Az egyháztagsági közgyűlések figyelmébe — Nemzeti Missziói Tanácsunk és a Magyar Egyházkerület egyaránt azt ajánlják egyházaink népének, hogy rendelje meg lapunkat a gyülekezet minden tagja vagy családja részére. Ez esetben féláron tudjuk szállítani lapunkat, postán, mindenkinek lakására. Azért tehetjük ezt, mert igy kiadóhivatalunknak nincsen külön munka- megierhelielése az egyénenkénti előfizetések nyilvántartásával; másfelől azért is, mert ennek a lapnak nem a pénzszerzés a célja, hanem az Isten Országának szolgálata. Missziói Tanácsunk pontosan azért tartja fenn ezt a lapot, hogy elősegítse vele egyházaink munkálkodását. Ebben a törekvésében az egyházközségek is kell hogy támogassák. A gyülekezeti előfizetést illetőleg kétféle mód közül választhatnak a közgyűlések. Vagy úgy határoznak, hogy az egyháztagok előfizetési dijukat az egyházközség pénztárába fizessék be, tehát például amikor más befizetést teljesítenek, ugyanakkor adjanak be egész évre 1 dollár 25 centet lapunk előfizetési dijába. Vagy pedig egyáltalán ne törődjék az egyházközség azzal, hogy tagjai fognak-é külön bármit is befizetni a lap számára, — hanem tekintse a lapot a tagság illet-' ményének, ami minden tagnak jár annak fejében, hogy tagja az egyháznak. így tesz például rankini egyházunk és most legújabban ugyanezt határozta el garyi (W. Va.) egyházunk. Ezt a módozatot használja sok amerikai egyházunk a MESSENGER cimü egyházi lap megrendelésénél. Ez a helyesebbik mód, amit mi is legmelegebben ajánlunk, és pedig nem csupán lapunk, hanem az egyházközségek érdekében. Mert az egyházközségnek lesz abból haszna, ha tagjainak otthonukban is van része lelki táplálékban, vallásos olvasmányokban. Nemcsak más felekezelek iraiierjesztését ellensúlyozzuk vele, hanem segítünk egyházunknak nagy feladatai végzésében. Isten Országa szolgálatában. Lapunknak pedig jobban lehetővé tesszük, hogy megnövekedett hivatását végezhesse. Ma már három világrészben olvassák mindenfelé szétszóródott magyar református testvéreink ezt a mi szerény néplapunkat. Most induló dél-amerikai missziói munkánkban nagy feladatok várnak reá. Európa fogolytáboraiban kesergő véreinknek egész múlt éven át vitte vigasztaló, bátorító szavát. Ezt a sokoldalú hivatási azonban csak úgy teljesítheti, ha saját gyülekezeteink is melléje állanak. Minden olvasónkat felkérjük; emelje fel szavát az évi közgyűléseken a gyülekezeti előfizetés érdekében. Kérjük lelkészeinket, egyházlaná- csainkat, hogy vigyék oda erről szóló javaslataikat a közgyűlés elé. Ne maradjanak csak pusztába kiáltó szavak a Magyar Egyházkerületnek meg a Nemzeti .Missziói Tanácsnak a mi jól felfogott érdekünkben tett megfontolt ajánlatai. Hallgassunk rájuk és kövessük jó tanácsaikat. Mi értünk vannak ők, minket szolgálnak ők, mikor az Ur ügyét szolgálják.
