Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1941 (41. évfolyam, 13-19. szám)
1941-07-01 / 13. szám
10 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA krajcárt se. Ott a tinó ára, azt’ most már hallgathat. ítéletnapig. Hogy ezt elmondhassa az asszony, megállt. Az utolsó szónál megint elindult s már át is lépte a nyitott ajtó küszöbét. Az ember ugrott utána, de a pénzt fölmarkolta s ahogy elérte az asszonyt, nyomkodta a markába: — Tedd csak el! Jobb helyen van az nálad. Az asszony csak a vállán rántott egyet, úgy ellenkezett. — Úgy is oda adtam volna, — bizonykodott a férfi. — Akkor meg minek komédiázott? — A rend végett, — mondta az ember egyszerűen. — Az a rend, hogy én adjam oda a pénzt, de nem hogy te csak úgy elvedd. Nem mindegy az?? — Éppen hogy nem mindegy. Mert az a rend, hogy ha már a te kezedhez fizetett az a Pap István, hát add át nekem a pénzt. — Mit cifrázza? Mondja ki nyíltan, hogy veszekedni akart. Az ember mintha jól meggondolta volna, amit ezután mondott: — Ha veszekedni akarnék, akkor nem enném a levesedet két hete panasz nélkül, hanem. . . már oldalba taszítottalak volna miatta. Kézenfogja az asszonyt és vezeti vissza a házba. Az meg megy vele. — Van ám a kaminban turóscsusza is„ — mondja az asszony és elmosolyodik.-—- Ej, a nemjódat! — kiabál az ember. — Három tányér bablevest megetetsz velem, azt’ akkor mondod, hogy van turóscsusza is? No, most igazán megérdemlenéd, hogy ne szóljak hozzád még két hétig. — No ’iszen, azt érti. Az ember tűnődik: — Most már tele ettem magam. — Akkor hát a disznónak főztem a csuszát,— szomorkás az asszony hangja. Az ember komoly biztatással mondja: — Majd éjjel, ha megéhezem, fölkelek, azt’ megeszem azt a csuszát, te csak ne félj. Az asszony leül az asztalhoz. Minden rendben van hát. De ő már csak holnap eszik. Mert jóllakott csuszával még a délután. GYÁSZÁBAN FORDULJON BIZALOMMAL LUKÁCS ISTVÁN ÉS FIA MAGYAR TEMETKEZÉSI INTÉZETHEZ Uj kápolna: Régi kápolna: 12014 BUCKEYE Rd. 2728 WOODHILL Rd. LOngacre 7524 CEdar 0503 CLEVELAND, OHIO SZEDER-INDA Démon lehetett, vad szirén. Kék láng égett szedefrszemében vigyorgó Ámor ült szivén. Akit ölelt, elkárhozott. Valaki szörnyen megátkozta s szeder-indává változott. Fehér hó-karja inda lett és tüske lett tiz rózsakörme, igy kúszik szét a föld felett. Az ajka epre már fanyar, csak vágya ég a régi tűzzel s ölelni, csókolni akar. Tarlón leskel most s gyom között, prédára vár sok céda vágya. Unt szeretői: bus rögök. Uj ölelésre tárva karja s jaj annak, akit átkarolhat: csókjaival véresre marja. Bódás János RAJZ Az erdőn túl rét és a réten dalolva kaszál egy legény. A nap ragyog sötét haján és a szorgos, vidám két kezén. Kasza nyomán dől a virág, rezgőfü, zsálya, szarkaláb, dalol a rét, dalol az erdő s az egész vidám, friss világ. A réten túl az erdő hallgat. Keskeny utján egy karcsú lány megy sietve, kosár kezében, (mögötte árnyék sincs talán.) S a sugaras virágos réten megáll a kasza, dal s a kéz, s két szem elnémult áhítattal utána néz ... csak néz, csak néz ... Rolla Margit Jakab István es Testvérei | A LEGRÉGIBB MAGYAR TEMETKEZÉSI INTÉZET A UNITED STATESBEN § 8923 Buckeye Rd. WAshington 4421 § Phone: CEdar 0384 11.713 Buckeye Rd. | CLEVELAND, OHIO
