Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1941 (41. évfolyam, 13-19. szám)
1941-10-01 / 19. szám
AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 5 ELKÉSZÜLT AZ EMLÉKKÖNYV! ISTENNEK LEGYEN ÉRTE ÖRÖK HÁLA: A PÁRATLAN NAGY MUNKA VÉGRE BEFEJEZÉST NYERT. - AZ AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOKNAK EDDIG LEGNAGYOBB KIADVÁNYA ELHAGYTA A SAJTÓT. - RÖVIDESEN OTT LESZ ELŐFIZETŐINK KEZÉBEN. Kétmillió nyomtatott oldal, — ilyen nagyságban mint ez, ami most olvasónk kezében van. Papírmennyiségben ezt jelenti ez az Emlékkönyv, — meg azt, hogy minden példánya két és fél fontnál többet nyom, postai borítékjával együtt lesz három font súlyú. Vagyis 25 ilyen számot, tehát egy szám hij- ján egy egész teljes évfolyamot kitenne ez a könyv egymagáiban; vagyis annyi, mintha egy esztendőt beletoldottunk volna a másikba. Mert ennek a könyvnek pontosan 400 ilyen olda! a van, a könyv nagysága tehát akkora, mint lapunk nagysága. És ezen a négyszáz oldalon nem kevesebb mint 333 fénykép-illusztráció teszi a szöveget élénkebbé, az ötven év történetét szemléletesebbé, a jelen seregszemléjét szemmel láthatóvá. Most már számoljunk be a mii költségéről. Pénzben kifejezve ennek a hatalmas kiadványnak az előállítási költsége olyan óriási összeg, ami megint megfelel fenti hasonlatunknak: egy egész évig kiadhatnánk ebből az összegből lapunkat. Mert az 5000 példányban nyomtatott Emlékkönyv előállításának az ára 3500 dollár körül lesz. — Olyan hatalmas összeg ez, ami szent borzadállyal tölti el a kiadót, ha arra gondol, hogy ezért Isten és emberek előtt egyedül ő a felelős, — ő, akinél szegényebb ember nincsen az amerikai magyarok között. De azért mégis Istenben bízott, amikor e munkához hozzáfogott, és Isten idáig megsegítette őt, — Istenben bízik most is, hogy továbbra is segítségére lesz. A roppant mértékben megnagyobbodott mü eladási árát megfelelően fel kellett emelnünk. Tulajdonképpen bizony távolról sem megfelelően emeltük fel, mert minden hozzáértő egyenesen fel van háborodva azon, hogy ilyen nagyságú és értékű könyvet nem volna szabad ilyen olcsón árusítanunk. Mi azonban arra törekszünk, hogy könyvünket még ez év folyamán az utolsó példányszámig mind eladjuk, — és ezért nem nézünk haszonra, hanem lapunk erkölcsi hasznára csupán. Igaz, hogy az összes tiszta hasoznnal is egyedül lapunkat fogjuk gyarapítani, és igy ennek a célnak az érdekében bizony jó volna magasabb áron árusítani ezt a könyvet, amelynek kelendősége felől igazán nincsen semmi kétségünk, — de mi úgy gondolkozunk, hogy most lapunknak a teljesítőképességét kívánjuk bemutatni csupán és arra számítunk, hogy e könyv kiadásával végképpen visszanyerjük magyar református népünknek a lappal szemben elveszített bizalmát, aminek a visszatéréséről már az elmúlt két esztendő is csodálatos bizonyságot tett. Mindezeket megfontolva, Emlékkönyvünk eladási vagyis bolti ára csak 1 dollár 50 cent lesz. A postaköltség bizony óriási nagy lesz. Vannak előfizetőink, akikhez csak 37 centért viszi majd el a posta könyvünket, tekintettel ennek nagy súlyára. Ezenkívül a csomagolásra is különös gondot kell fordítanunk. Ilyen szép és értékes könyvet nem tehetünk ki a szállítással járó viszontagságoknak: megfelelő borítékról kellett tehát gondoskodnunk, ami szintén sokba került. Tekintettel a szállítás nagy költségére, a kiadó azt határozta, hogy saját maga fogja elvinni a könyvet azokra a helyekre, ahol egyházaink vannak, és ott mindjárt gondoskodik arról is, hogy az eladást rábízza valakire, aki azt mennél több reménységgel lebonyolíthatja. Mert roppant anyagi felelősségének tudatában nem kockáztathatja azt, hogy a kiküldött könyveik eladatlanul heverjenek csomagjaikban, — amikor népünk boldogan átvenné azokat, csak lenne valaki, aki elviszi hozzájuk. Ezt az eladást tehát pontosan és gondosam meg kell szervezni, és ezért megy el a könyv és lap kiadója minden egyházunkba (a leg- távolabbiak kivételével.) Templomainkban előre meghirdetik majd lelkészeink azt az estét, amikor a kiadó a gyülekezetbe érkezik és a könyvet a gyülekezetnek átadja. Ne mulassza el senki, hogy akkor elmenjen a templomba! Természetesen azokhoz az előfizetőkhöz, akik olyan helyeken laknak, ahol nincsen egyházunk, nem viheti el a könyvet személyesen senki sem;