Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1941 (41. évfolyam, 13-19. szám)
1941-08-01 / 15. szám
AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 15 va hajtogatta szét 'és egyenesitgette (ki az itt-ott mcggyürődött papirosokat. Fakó arcú, kesebajuszu ember volt Benczé- di. Nehezen lehetett volna megmondani, hány esztendős. Ezer ráncba szaladt a homloka, ha megszólalt, de szivalaku arcában olyan ártatlan kék volt a szeme, mint egy gyermeké. Az irás nem valami históriás egyetmás volt, hanem Benczédi régi kedves munkája, a bibliafordítás. Mióta Krakkóban kinyomatták a zsoltárok könyvének a fordítását, ezt a kedves munkáját, azóta váltig remélte, hogy több effélét is véghez vihet még. — Biliaforditás! — örvendezett Gáspár, de elfulladt a hangja, mert újra Méliusz szavai zúgtak a fülében. — Azért hozom, azért mutatom, mert hiába, mostanában nehezen boldogulok vele. Mennél öregebb vagyok, annál inkább látom, milyen keveset tud az ember elvégezni abból, amit szeretett volna. Mindig a holnaptól várjuk azt, hogy úgy igazában nekifogjunk valaminek, de mihelyt a holnap mává válik, a mi magunk személye s a belénk fogódzó és hozzánk ragadó minden egyéb épp azt szorítja ki belőle, amivel legjobban szerettük volna azt kitölteni, mig üresnek hittük. Gáspár csodálkozva nézett rá. Benczédi szinte lázasan folytatta. Szeme mélyről világított a sötét karikák keretéből. — Te még fiatal vagy ahhoz, hogy ezt megértsd. De látod, az ilyen nyavalyás vénembernek, mint én, már nem sok holnapja van. Egyszer csak az is elfogy és egyedül maradunk a kegyetlen mával s a sok elvégezetlen, félig kész munkával. Majd egy kicsit derűsebb hangon folytatta. — Az a jó, hogy az Isten irgalmassága nagyobb a mi gyarlóságunknál. Gáspárt melegség öntötte ez iránt a magát emésztő beteg ember iránt. *— Többet nem is kíván az Isten tőlünk — hajolt közelebb hozzá, mert úgy vette észre, hogy egy kicsit nagyot hall, — mint ami telik. És amit el nem végezhetünk, elvégezteti mással. — De mikor nekem kellett volna! Csak ne lett volna ez a gyöngeség. Hamar kifáradok. Gáspár kényelmetlenül feszengett a széken. Ha nem volna ilyen fiatal, igen szeretett volna arról mondani valamit, amit mostanában kálvinista áfiumnak csúfolnak, de amit ő a legnagyobb igzságnak tart. Egy kis gondolkozás után mégis szóra nyitotta a száját, mert hátha éppen erre az egyre van legnagyobb szüksége az öreg papnak. — Hiába akarunk mi, bátyám, akármi jót, ha az Úristen más egyebet végzett felőlünk. Előre elrendelte, hogy Benczédi Székely István ezt s ezt csinálja és gondja is volt rá, hogy meg legyen mind a Kalendárium, mind a Zsoltárok könyve, mind a Krónika. Micsodák vagyunk mi, hogy szembeforduljunk vele, holott az akadályokat, sőt az erőtlenséget is ő adta reánk, ki tudja, mi végre ? Ijedten hallgatott el, mert mégse járja, hogy igy tanitgassa az öregebbet. Benczédi Székely István csak annyit mondott erre: — Kiki amilyen eleséget eszik, úgy hizik. Engem még Krakkóban tanítottak s hire se volt még akkor Kálvinusnak és annak, amit ő tanít és amiről ti fiatalok beszéltek. Lehet, hogy nálatok az igazság, de én még nem ebben nőttem fel. Annyit tudok, hogy a Bibliának még máig sincs fele se magyarra forditva, pedig ez nagy szégyen. — Ezt maga Kálvinus is igy mondaná — nevetett Gáspár, de aztán megint elkomolyodott s dobogó szívvel várta, mit mond még öreg Benczédi. S az csakugyan olyasfélét mondott, mint amit ő várt. — Hanem arra még én is azt mondom, hogy Istennek különös rendelése, hogy te kerültél ide második papnak, egy olyan férfiú, akinek az a hire, hogy jártas a görög, latin, zsidó nyelvben is, nemcsak a németben. Érted, hogy mire gondolok? Gáspár úgy elpirult, mint valami hajadon. Bólintott. Hiszen ez motoszkált a szivében attól a pillanattól fogva, hogy Nádasdi ur először vette ajkára előtti a Benczédi Székely István nevét. — Nem én kerestem, nem én akartam — pezsdült meg vérében a szent és gyönyörűséges munka után való vágy. Áhitatos kezében reszketett a teleirt, összevissza javítgatott papírlapok, mikor fölvette. — Látod, nehezen boldogultam vele. Azért is húztam, halasztgattam. Vájjon Isten maga akarta igy, hogy megvárjalak vele? Segítőtársról gondoskodott nekem ? (Folytatjuk) MAGYAR HENTESÁRUKAT a legfinomabb minőségben VÉLAND ISTVÁN üzletében vásárolhatunk. 627 CATHRENE ST. DUQUESNE, PA. J. G. BLOWER | A MAGYARSÁG KÖZKEDVELT | TEMETÉSI RENDEZŐJE $ $ i*i Phone: Corning 2341 Corning, Ohio £ * $ ‘ ".".IT: ".T.*.T..T.«V..T, .T. .T..V..T.Jv.^jf,4.3f.T MB
