Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1937 (38. évfolyam, 1-38. szám)
1937-03-03 / 9. szám
AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 5-ik «I OLVASD A BIBLIÁT Hegyi Beszéd IX. MÁRCIUS 5. — IGAZI KINCSÜNK. Máté 6, 19-24. — Jézus evangéliumának ez az alaphangja, ez a célja: gyüjtsetek magatoknak kincseket a mennyben! Jézus gazdaggá akar tenni; a szivedet a mennybe helyezi át; tisztává tesz, Istent uraddá teszi. Nem a lemondás, a csüggedés, az elszegényedés a Jézus programja! A mennyet tárja ő ki az övéi számára minden kincseivel, a földi dolgokat pedig a ránk nézve átmeneti jellegük szerint értékeli, amikben azonban szintén hűséget kíván. Te bírhatsz földi javakat, kezedben lehetnek földi kincsek, de téged ne tartson igézete hatalma alatt a földi kincs, szived ne legyen tele vele. Szived az Űré! Az Ur a tiéd! MÁRCIUS 6. — TÁVOZTASSÁTOK EL A TELHETETLENSÉGET. Lukács 12, 15—21. A telhetetlenség több embert tesz boldogtalanná, nyomorulttá, mint a csapások, szükség, betegség. Vagyonban, rangban, hatalomban, népszerűségben keresik azt az erőtartalékot, ami az életüket biztosítja s nem is tudják, hogy lehet valaki az “Istenben gazdag”. A vagyon utáni hajszában érzi az ember: “egész világ nem a mi birtokunk s mennyit a szív felfoghat magában, sajátunknak csak annyit mondhatunk” — ezt is megtapasztalja a telhe- tetlenségtől űzött ember, hogy végre kincs, dicsőség, hatalomnak nem ura, de robszolgája, nyomorultja.» ... s mégis hajszolja. A bizonytalanságérzetből származó telhetetlenségből csak úgy szabadulhat az ember, ha Jézusé lesz s Jézus az övé lesz. MÁRCIUS 7. — ROZSDA, MOLY, TOLVAJOK. Máté 13, 22; Lukács 14, 15—24. Hiszed-e, hogy Jézus széppé, gazdaggá, boldoggá teszi az életet és remény- teljessé az örökkévalóságot? Birod-e ezeket? Ha nem hiszed, vagy nem bírod, lásd meg az okokat, hogy miért nem: 1. A hí tetlen emberektől veszel példát, azok szokása, erkölcse lenyűgöz, látszatra törekszel; 2. anyagi javakban (pénz, vagyon) bizol, mindenáron való érvényesülni akarás fűt; 3. könnyelműen elmulasztod az alkalmakat, amikor lelki kincseket nyerhetnél; 4. dolgaid teljesen lenyűgöznek s még csak el hinni sem akarod, hogy nyereséged, ha lelked javáért áldozatot hozol; 5. rövidlátó, dölyfös megelégedettség. A “rozsda, moly s tolvajoknak” ez a szövevénye örökre elválaszt Jézustól s kincseitől, ha keresztül nem vágod magad ezeken. MÁRCIUS 8. — MENNYEI KINCSEK. Fii. 3, 7—11. Érted!? Előtted áll Pál. Nincs egyebe a rajta valónál, fáradsággal keresi kenyerét, az ut porát éppen csak leverte s máris készül tovább; majd mint fogoly láncokban, megverten, vagy kalodába zárva áll előtted s azt mondja, hogy ő gazdag s tömegeket és fejedelmeket (Csel. 25, 13—26, 29.) tanít s szánakozva a királyokon mondja: ‘‘Kívánnám, lennétek olya- nok, aminő én vagyok”. Ezek a tények mutatják Pál életében “Jézus Krisztus imere- tének gazdagságát”. Szenvedéseink és hősiességének foglalatában izzik Jézus által való gazdagságának tüze. Érted-e?! Mondjad ennek a szegény világ szegény embereinek, hogy gazdag az ember csak Jézussal és Jézusban lehet! MÁRCIUS 9. — TISZTA SZÍV, NYERESÉG. Fii 2, 1—5. Két kincs van, mely idő- és érték-álló minden változásban : 1. Az erkölcsi tisztaság és 2. a szeretet. Bele tudsz nyugodni vagy törődni vagyonod, egészséged, ifjúságod, szépséged, férfi erőd, még szeretteid elvesztésébe is, de ha szived tisztátlan, ha nincs benned szeretet: a pokol ize szájadban van, szigonya beléd talált s vonz magához. Nincs nyugalmad! A tisz ta szivet és szeretet pedig nem megszerezni, hanem Jézustól ajándéka kell elfogadni. Jézus ad tiszta szivet (Máté 5, 8; Csel. 15, 9/b.) s ő tanít szeretni. (János 13, 4-35.) MÁRCIUS 10.—VILÁGOSSÁG HORDOZÓI. János 8, 12; Kol. 2, 1-4. Jézus magát a világ világosságának jelenti ki s Pál bizonyságot tesz róla, hogy Benne van a “bölcsességnek és ismeretnek minden kincse”. A reformáció a világnak Jézust adta vissza s a történelmek az emberiség sorsának újabb fellendülését a reformációtó származtatják. Akik az embereken segíteni akarnak: terjesszenek világosságot, ismertessék meg Jézust. A legnagyobb kincset rejtő bányában is legelőbb világosságra van szükség! Az emberi boldogulás útjait csak Jézus világíthatja meg! MÁRCIUS 11. — VAGY AZ UR VAGY A MAMMON. Máté 19, 16—24. Péter megismeri Jézusban az Isten Fiát, mégis oktatni, megigazítani, vezetni akarja Jézust. Jézus ellentmondást nem tűrő ünnepélyességgel jelentette ki, hogy evvel a magatartásával Péter a sátán maga. Aki Jézust ismeri: kövesse, engedelmeskedjék neki s igy lesz az övé. Az engedetlen, Jézussal vitázó a sátán szolgálatában áll, bármilyen nagyszerűek és teljesek is a Jézusról való ismeretei! — Engedelméskedel-e Jézusnak, vagy kritizálod őt? ÖREGEK ÉS FIATALOK KÜLÖNFÉLÉK A BRAZÍLIÁBA szakadt magyar reformátusok Brazília fővárosában, Sao Paoloban miután lélekszámúk többezerre rúg, uj templom építését határozták el. A JERUZSÁLEMI héber egyetemen, ahol minden tárgyat irodalmi zsidó nyelven adnak elő, kb. 100 tanár működik, akik közül 20 Németországból kivándorolt zsidó. Az 1935 évben 450 hallgatója volt az egyetemnek. Ezeknek a hallgatóknak harmadrésze leány. EURÓPÁBAN összesen 125 féle nyelvet beszélnek. legelterjedtebb a német nyelv, amelyet 80 millió ember beszél, utána következik az orosz, ezt 70 millió ember beszéli. Az angol nyelvet — csak Európában — 47 millió lakos beszéli, az olaszt 47 millió és a franciát 39 millió európai ember beszéli. Roosevelt elnöknek az a szándéka hogy megfiatalítja az ország legfőbb bíróságát, a Supreme Courtot, példátlan érdeklődést keltett az egész országban. Nagyon régen nem volt olyan kérdés, amely a hozzászó- ások olyan tömegét váltotta volna ki, mint ez. Az elnök két dolgot akar: nyugalomba akarja küldeni a 70 éven felüli bírákat és étszámukat kilencről 15-re akarja felemelni A kérdés áttekintésére elég egy példa. Pár esztendővel a Lincoln-féle polgárháború előtt egy Dred Scott nevű néger rabszolga ügye a Supreme Court elé került. Ezt a négert gazdája a rabszolgatartó Missouriból a rabszolgaságot el nem ismerő Illinois államba vitte, onnan pedig Minne- sotába került és pár esztendeig ott maradt. Később visszavitték Missouriba és eladták. Dred Scott bíróság elé vitte a dolgot, azzal érvelvén, hogy egy darabig szabad földön élt és igy szabad emberré lett. Az ügy Supreme Court elé került. A döntést az akkori főbiró, Taney olvasta fel, aki már akkor elmúlt nyolcvan esztendős. Több mint két óráig motyogott, anélkül, hogy bárki is megértett volna egy szót is abból, amit olvasott. A döntés szövege csak akkor lett nyilvánvaló amikor kinyomatták. A Supreme Court először is azt mondta ki, hogy a néger nem polgár és igy nincs joga pert kezdeni a Egyesült Államok bírósága előtt. Másodszor kimondta azt, hogy a törvény szemében a rabszolgák nem személyek, hanem tárgyak és igy a kongresz- szusnak épen úgy nincsen joga megakadályozni egyik államból a másikba vivésüket, mint azt nem akadályozhatja meg, hogy egyik államból a másikba vigyenek egy lovat vagy akármilyen tárgyat. Ha az egész nemzetet alaposan fejbevágták volna valamivel, akkor sem kábulhatott volna jobban el, mint ennek a döntésnek következtében. A Supreme Court világosan a rabszolgaság fenntartása mellé állott. Ma már a történettudósok nagyrésze azt vallja, hogy ennek a döntésnek volt a legnagyobb része abban, hogy az Egyesült Államokban kitört a véres polgárháború. — Pár esztendő múlva négymillió ember fojtogatta egymást emiatt az Egyesült Államokban. Az öregeknek adassék meg minden tisztelet, de azt is el kell ismerni róluk, hogy nem a jelenben, hanem a múltban élnek. — Egy 75-80 éves ember csak a legritkább esetben képes a maga korát megérteni és lépést tartani a korral és az eszmék áramlatával. íme, a mindenekfölött álló, megfellebbezhetetlen Supreme Court igy döntött nem egészen nyolcvan évvel ezelőtt: a néger nem személy, hanem tárgy. A bírák, az öreg emberek, élükön az aggastyán Taney- vel, nem tudták megérteni azt a kort, amely másképen gondolkozott s amely nem volt hajlandó a rabszolgaság szégyenfoltját a nemzeten hagyni. Ma a gazdag és a szegény, a munkás és munkaadó között van olyan külömbség, mint valamikor a rabszolga és a szabad fehér ember között volt ebben az országban. És a Supreme Court, mint a magunk szemével látjuk, ma is hajlandó^ arra, hogy a szegényt, a munkást csak tárgynak tekintse, de ne személynek) Roosevelt elnöknek igaza van. ő sem akar elnök lenni, ha 75 vagy 80 esztendős.
