Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1937 (38. évfolyam, 1-38. szám)

1937-02-24 / 8. szám

AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 7-ik ol^al Apróságok A BÉLPOKLOSSÁG, amelyben ele­venen elrothad az ember, a legszörnyübb betegségek egyike, de szerencsére nem ra­gadós. A carvillei ((Louisiana) bélpoklos telep 40 esztendeje áll fenn, de az egészsé­ges alkalmazottak közül soha senki sem kapta meg a betegséget. * * A GOMBOKAT eleinte dísznek hasz­nálták. Nagy Frigyes német császár a ka­tonák kabátjának ujjara azért tétetett egy csomó gombot, hogy a vitézek ne dörgölhessék oda az orrukat. i. * * A CIGARETTA Burna szigetén át­lag két láb hosszú és az egész család szívja, természetesen felváltva. Egy ilyen cigaret­ta rendesen egész nap eltart. * * JÁVA SZIGETÉN a fürdőkádba, amikor vizzel van tele, törött üveg dara­bokat tesznek, annak a jelzésére, hogy jó lesz nem fürdésre használni a vizet. * * AZ AMERIKAI HIMNUSZ, a Star Spangled Banner szerzője, Francis Scott Key, nem tudott semmiféle hangszeren játszani és énekelni sem tudott. * * AZ IGAZI HINDU nem iszik olyan pohárból, melyre egy alacsonyabb rendű hindunak a tekintete ráesett. * * LITVÁNIA ideiglenes fővárosában, Kaunas-ban a gépeket és a kerekeket ke­nőcs helyett vajjal kenik meg, mert a vaj olcsóbb. * * A CSODASZÉP KOLIBRI a legki­sebb madár, sok fajta van közte, amely csak akkora, mint egy tücsök. De hihetet­lenül bátor, akárhányszor a sasokkal is szembeszáll. * * Az első olimpiai sport dij egy olajfa ág volt. Aki megnyerte annak többet sem­miféle adót nem kellett fizetnie egész életében. * * NAGYON MAGAS hegyeken lehet­séges, hogy az embert leégeti a nap s ugyanakkor valamelyik tagja lefagy. * * A HEGY AMERIKÁBAN 2000 láb magasságban kezdődik. Ami ennél is kis- sebb, az csak domb. * * A GYÉMÁNT a legkeményebb drá­gakő és a smaragd a legpuhább. A sma­ragd azonban sokkal ritkább és drágább, mint a gyémánt. * * A DEPRESSZIÓ éveiben több ház égett le az Egyesült Államokban, mint ahány uj házat építettek. * * A DEPRESSZIÓ, amely voltaképpen a háború gyümölcse volt, 250 ezermillió dollárba került, vagyis sokkal többe, mint maga a háború. * * ÉRDEKES megállapítani, hogy az Egyesült Államok történetében minden depresszió republikánus uralom alatt folyt le. * * A CIPŐIPAR a legelső, amely min­den egyes depresszió után leghamarább áll talpra. * * AZ ÖSSZES ÁLLATOK között a gorilla az a legnagyobb emberszabású majom, amelynek sarka van. Ezen a réven majdnem teljesen egyenesen tudna járni, de azért legtöbbnyire négykézláb jár. * * A DOHÁNYZÁS által csakugyan le lehet fogyni a kövéreknek, de csak akkor, ha pipáznak és nem dohányt szívnak, ha­nem “alfalfa” nevű lóhere-féle növény le­velét. * * ÖTVEN ÉVVEL EZELŐTT a fiuk átlagos testsúlya tíz fonttal kevesebb volt és magasságuk két inccsel volt kisebb, mint a fiuk mai átlagáé. Ez azt bizonyítja, hogy legalább is az Egyesült Államokban a jobb táplálkozás és egészségügyi viszo­nyok következtében a fiuk nehezebbek és magasabbak. * * 35 ÉVNÉL FIATALABB egyének­nél nem baj, ha tiz fonttal nehezebbek az átlagos testsúlynál, de azon a koron felül a nagyobb testsúly már befolyásolja az egészséget. * * THOMAS PARR angliai lakos csak szikkadt kenyerét, sajtot és tejet evett és mégis 152 esztendőt élt! Egyszer meghív­ták a királyhoz vacsorára és ott olyan gaz­dag enivalót kapott, hogy belehalt. * * A TIGRIS igen tisztátalan állat és a dögöt is megeszi, amikor az állat hullája már a felismerhetetlenségig feloszlott. — Körmeik állandóan tele vannak hullamé­reggel és ezért a karmolásuk sokkal vesze­delmesebb, mint a fogaik. z * * A HIRES George Washington hid New Yorkban forró nyári napokon 16 inccsel hosszabb, mint hideg téli napokon. A hőség ugyanis megnyujtja, a hideg ösz- szehuzza az acélt is. KRISZTUS BALASSA IMRE regénye A nép még most sem tágított Jánostól. Látta, hogy szemükben kiváncsi kérdések égnek, de kérdezni nem mernek. És ő felelt nekik: — Én ugyan vizzel keresztellek titeket, de jön majd, aki erősebb nálamnál, kinek nem vagyok méltó saruszijját megoldani. Ő majd Szentlélekkel és tűzzel fog titeket megkeresztelni. Jön, kinek kezében van szórólapátja és megtisztítja szérűjét és összegyűjti a búzát csűrébe, a pelyvát pedig megégeti olthatatlan tűzzel. Mikor azt mondta, hogy pelyva, — el- viselhetelen tekintete szikrázva és fenyege­tően járt végig az arcokon és megpihent a hátul összebújt farizeusok ábrázatán. Hosszan nézte -őket és ajka újra ismétel­te : — A pelyvát... olthatatlan tűzzel. A farizeusok között mozgás támadt. Egymást biztatták, lőkdösték előre. Végre az egyik megemberelte magát és megkér­dezte : — Illés vagy-e te? — Nem. — Próféta vagy-e te? — Nem ! Kiáltott most már hangosabban. A Fölkent harsogóban riadozott a szó. Keményen, mint az ökölcsapás. — Nem. A farizeusok csalódottan pislogtak egy­másra. Egyikük vállát vonta és kifelé fordí­totta tenyerét, mintha azt mondta volna: ide ugyan hiába jöttünk. Nem ugrik ki a nyúl a bokorból. Az, akit az előbb úgy lehurrogtak, babo­nás félelemmel suttogott: — ő az, valóban, miként mondám, ki tüzes szekerén jött: Illés.... Ökölcsapás némitotta el. Egy csontos ököl hagyta helyben. Jajgatva esett össze, mig társai befödték, hogy ne lássa a világi sokaság az arcán a vért, mely kiserkent. Akkor pedig megszólalt egy éles hang. Olyan volt, mint a kígyó sziszegése a kövek között holdas éjszakában. Mosolygó száj­ból csuszot ki ez a hang, széjjelhuzott mo­solygó szájból. És a szem, amely a száj és az orr fölött volt, alázatban csillogott. — Avagy te volnál az, kit esenve várunk Dávidnak utódja, a Messiás? — Nem! Villámlott vissza a válasz. — Én a pusztában kiáltó szó vagyok! ** Egy napon pedig jött a sziklás utón egy sugár, szakállas ifjú, egy názáreti ácslcgény. Jött a tűz prófétájához, hogy megmentse őt is a vízben, mielőtt útjára megyen, amely más lesz, mint amin eddig járt a názáréti ifjú. És János, midőn meglátta őt, igy szólt: — Néked kell engem megkeresztelned, uram, és te jössz énhozzám? De felelt néki Jézus: — Hagyd el ezt most, mert igy illik tel­jesítenünk minden igazságot.----A régi igazságot,', az ezredéves ha­gyományt, hogy a viz ereje tisztítsa meg a lelket és adjon uj ruhát az uj életre. A tiiz prófétája akkor megfogta kezét, bevezette őt a vízbe, megmentette a Jor­dánban, tenyeréből fejére hintette ismét a vizet és kivezette őt újra. A nap lefelé hanyatlott. Széles sugár­kévék ömlöttek alá a Jordán vizére, mintha kinyílt volna az ég aranykapuja és arany­ban sugárzó széles ut vezetne oda, ahol a káprázó szem Isten trónusát lát­ja fényeskedni. És az aranysugarak utján, mintha az ég kapujából jönne, galamb szállt lejjebb, egyre lejjebb. Ott keringett a ná­záreti és a próféta feje fölött, fehér szár­nyait kiterjesztve. Mintha az égből jönne a galamb, az aranykapuból. És szózat hangzék láthatatlan magassá­gokból. — Ez az én szeretett fiam, kiben nékem kedvem telik. Leborulva a partmenti fűben, mély áhí­tatba merültek mind a ketten. És akkor az, aki Názáretből jött, hogy megmerüljön a Jordán vizében és tűzben, ami a próféta leikéből jön, elindult még azon az estén a pusztába. Ment, ment, egyre messzebb az em­berek országából, hogy egyedül legyen megtisztulása után az ő Urával, Istenével, mielőtt elindulna útjára, melyre az ő Ura Istene küldte.---- Negyven napja volt már a pusztá­ban. Embert nem látott, fű illatát nem érez­T

Next

/
Thumbnails
Contents